Évközi és a évi változások az Szja és a Járulék szabályozásban

Az előadások a következő témára: "Évközi és a évi változások az Szja és a Járulék szabályozásban"— Előadás másolata:

1 Évközi és a 2018. évi változások az Szja és a Járulék szabályozásban
Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné kész

2 A 2018. év jelentős változásai
Az adózók terheinek és adminisztrációjának további csökkentése Bővül az adóbevallási tervezettel érintett adózói kör - az egyéni vállalkozók kivételével minden magánszemélynek, őstermelőknek és áfa fizetésre kötelezett magánszemélyeknek is készül adóbevallási tervezet. A munkáltatók helyett is a NAV készíti el a bevallási tervezeteket, majdnem 1 millió emberrel több kapja - jóformán készen - a NAV-tól szja-bevallását. Szolgáltató hivatal további bővítése Támogató eljárás és a kezdő vállalkozások mentorálása Gazdaság fehérítése: Online számla bevezetése – a NAV szinte a számlázás pillanatában látja és követi a gazdasági ügyleteket Új feladatkörök – általános közigazgatási végrehajtás, majdnem fél millió ügy kezelése

3 Közös tulajdon hasznosítása, költség, költségtérítés
Szja tv. változások Közös tulajdon hasznosítása, költség, költségtérítés Költségek közös tulajdonnál – Szja tv 4. § (6) 2018. január 1-jétől tulajdonostársak közössége esetén a törvényben nevesített tevékenységekből ingó vagyontárgy vagy ingatlan bérbeadása átruházása származó bevétellel szemben a felmerült kültség bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható. További változás, hogy ha például a házastársak közös tulajdonában álló ingatlanhoz kapcsolódó adókötelezettséget teljes egészében az egyik házastárs teljesíti, akkor a párja nevére szóló számlákat (például rezsiköltséget) is elszámolhatja.

4 Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások
Szja tv. változások Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. 2017-ben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként 66 670 Ft (adóba átszámítva: 10 000 Ft) egy eltartott, 100 000 Ft (adóba átszámítva: 15 000 Ft) két eltartott, 220 000 Ft (adóba átszámítva: 33 000 Ft) három vagy több eltartott esetén. 2018. január 1-jétől a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyek kedvezménye Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve 2500 Ft-tal tovább nő. E jogosultak az összevont adóalapjukat havi Ft-tal csökkenthetik – adóban kifejezve forintot jelent.

5 Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások
Szja tv. változások Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások A családi kedvezmény megállapítására vonatkozó 2017-es változások röviden: a nagykorúvá váló, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (pl gyámság alá helyezett gyermek) családi kedvezményét az elhúnyt szülője testvérének is átadhatja. a felváltva gondozott gyermekre vonatkozó szabályozás- nem szükséges a bírói döntés, elegendő egy közös nyilatkozat benyújtása. a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermekre tekintettel a családi kedvezményt nem csak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egyikük, hanem a vele közös háztartásban élő, a gyermek szülőjének hozzátartozója is. módosult az eltartottak körének meghatározása, A családi kedvezmény érvényesítését érinti a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. tv január 1-jétől hatályba lépő módosítása, melynek eredményeként saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével átmeneti gondozásban részesül.

6 Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások
Szja tv. változások Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások 2017. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályrendszer jelentősen átalakult január 1-jétől az Szja. tv. 71. § (1)-(2) bekezdései a következő béren kívüli juttatásokat nevesíti: A munkáltató által évente legfeljebb 100 ezer Ft összegben juttatott pénzösszeg, A munkáltató által a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) Szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer Ft támogatás, Vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken – ideértve a munkahelyi étkeztetést is – kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer Ft támogatás Szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer Ft támogatás.

7 Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások
Szja tv. változások Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások A SZÉP-kártyán lévő összeg a Széchényi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV.12.) Korm. rendeletben meghatározott szolgáltatásokra használható fel. Béren kívüli juttatás továbbá: 71. § (2) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhúnyt tag(nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész, a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50%-át meg nem haladó rész. A 100 ezer Ft keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg a munkavállaló esetén bérjövedelemként adóköteles. Vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként

8 Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások
Szja tv. változások Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások Rekreációs keretösszeg - a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi ezer Ft, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer Ft. Pénzt illetve a SZÉP-kártya egyes alszámláira juttatást béren kívüli juttatásként munkáltató adhat. A munkáltató fogalmát az Szja tv 3. § 14. pontja határozza meg. (pl. akivel a magánszemély munkaviszonyban áll) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a SZÉP Kártya egyes alszámláira a törvényben meghatározott mértéket (szálláshely: 225 eFt, vendéglátás: 150 eFt, szabadidő: 75 eFt) meghaladóan utalt munkáltatói támogatás, az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pénzösszeg és SZÉP Kártya) együttes értékének az éves rekr. keretösszeget meghaladó része.

9 Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások
Szja tv. változások Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után az adófiztési kötelezettség a kifizetőt terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem (juttatás értéke, piaci érték) 1,18-szorosa. Az adó mértéke az adóalap 15%-a. EHO Béren kívüli juttatás – 14% (össz. közteher 34,22%) Egyes meghatározott juttatások – 19,5% Az egyes meghatározott juttatások esetében a munkáltatói terhek 43,66-ról 40,71 százalékra csökkennek. (EHO 22%-ról tört. csökk.)

10 Szja tv. változások Családi kedvezmény, béren kívüli juttatások
Egyes meghatározott juttatások: A évben még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások: üdülési szolgáltatás munkahelyi étkeztetés iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től nem minősülnek 71.§ szerinti béren kívüli juttatásnak. A én hatályos 71.§ szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de jén hatályos 71.§ szerint nem nevesített juttatásokat a munkáltató ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja ban sincs akadálya egyes meghatározott juttatásként adni.

11 Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás
Szja tv. változások Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás Mobilitási célú lakhatási támogatás Eddig a támogatás kizárólag a határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók esetében volt érvényesíthető. Az új rendelkezéseknek megfelelően az adómentesség a határozott idejű munkaszerződések esetében is alkalmazhatóvá válik. A január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony létrejötte napjaként január 1-jét lehet figyelembe venni. (Szja tv. 92.§ (2) bekezdés) Az adómentességre való jogosultság vizsgálata során – a szabályozási célnak megfelelően, az érvényesülő joggyakorlatot megerősítendő – az állandó lakóhely (amely az Art. szerinti kötött kategória) helyett a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhely fogalmát kell alkalmazni

12 Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás
Szja tv. változások Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás Mobilitási célú lakhatási támogatás A támogatás adómentes értékhatára megemelkedik január 1-jétől. A támogatás adómentes értéke 2018-tól – havonta, a minimálbér százalékában kifejezve –  a foglalkoztatás első 24 hónapjában 40%-ról 60%-ra,  a következő 24 hónapban 25%-ról 40%-ra, majd  az azt követő 12 hónapban 15%-ról 20%-ra emelkedik. Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont alpont Hatálybalépés időpontja: , az akkortól keletkezett bevételre kell alkalmazni.

13 Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás
Szja tv. változások Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás Mobilitási célú lakhatási támogatás 2018-tól olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak meghatározott közelségében), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50%-ot. Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont alpont Hatálybalépés időpontja: Jogértelmezéssel korábban is levezethető volt, de a törvény január 1-jétől már rögzíti, hogy az adómentesség munkaerő-kölcsönzés esetén is alkalmazható. Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont alpont Hatálybalépés időpontja:

14 Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás
Szja tv. változások Munkaerő mobilitás támogatása, tételes átalányadózás Tételes átalányadózás: 2018-tól a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó.  A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint

15 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma Megszűnik a munkáltatói adómegállapítás jogintézménye. A magánszemély bevallási kötelezettségét csak önadózással teljesítheti: az SZJA bevallás benyújtásával vagy (17SZJA kitöltő program publikálása (ÁNYK,WebNYkK) – ) az adóhatóság által készített bevallási tervezet jóváhagyásával, kiegészítésével, illetve javításával Hatály: január 1., Szja tv. 11. § (1)-(2) bekezdés Adóbevallási tervezet papír alapon: SMS-ben a 06-70/ telefonszámon január 8-tól a következő formában: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn, a NAV honlapjáról elérhető webűrlapon ( a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon, levélben kötetlen formában, a NAV ügyfélszolgálatán személyesen vagy a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül (TCC, ÜCC)

16 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma A magánszemély adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesíti, ha az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli, az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, vagy az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be. Hatály: január 1., Szja tv. 13. §

17 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma Továbbra sem kell bevallani például azt a bevételt: amely ingó értékesítésből származik és éves összege nem haladja meg a 600 ezer Ft-ot, illetve az abból megállapított összes jövedelem a 200 ezer Ft-ot nem haladja meg; amely után a kifizető köteles az szja megfizetésére; amely kamat jövedelem és abból a kifizető az adót levonta; amely Magyarországon nem adóztatható; amelyet külön törvényi rendelkezés alapján nem kell bevallani. Szja tv. 11. § (2) bekezdés

18 Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Bővül az adóbevallási tervezettel érintett adózói kör: Az adóhatóság az egyéni vállalkozók kivételével a adóévre már minden magánszemélynek készít bevallási tervezetet a nyilvántartásában szereplő adatok alapján őstermelőknek és áfa fizetésre kötelezett magánszemélyeknek is készül adóbevallási tervezet, melyet március 15. napjától tesz elérhetővé. Hatály: január 1., Szja tv. 12/B. § A bevallás benyújtásának határideje: május 20.! (új Art. 2. számú melléklet I.„B” 2.2. alpont) 2017-ben 3,8 millió magánszemélynek készített a NAV adóbevallási tervezetet, több mint 1,9 millió magánszemélynek nem volt teendője az szja-bevallás kitöltésével.

19 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma Az őstermelő és áfás magánszemély bevallására vonatkozó eltérő szabályok: A tervezetet az érintetteknek mindenképp ki kell egészíteniük az őstermelői illetve önálló tevékenységre vonatkozó adatokkal, azaz a bevallási tervezet a kiegészítés nélkül május 20. napján az ő esetükben nem válik adóbevallássá. Hatály: január 1.,Szja tv. 12/C. § (7) bek.

20 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma Az adóbevallási tervezet kiegészítése, javítása szükséges például, ha az adózó: fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; Nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles; Jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható; Nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett a 12/C. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot; tőke jövedelmet szerzett és a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg (csereügylet, ETÜ); a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta; valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg fizetési kötelezettsége keletkezett; Hatály: január 1., Szja tv. 12/D.§

21 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma Külföldi illetőség bejelentése: A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelem szerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte – ebben az esetben nincs bevallási kötelezettség. Ha a nyilatkozattétel elmarad, a külföldi magánszemélynek bevallást kell benyújtania vagy az adóbevallási tervezetet kell kiegészítenie / javítania. Hatály: január 1. (Szja tv. 12/C. § (5) bekezdés)

22 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma Nem változik: Az adóbevallási tervezet megküldésének kérelmezésével kapcsolatos szabályozás (Szja tv. 12/C. § (2) bek.); Az adóbevallási tervezettel kapcsolatos adózói teendőkre, valamint a tervezet, bevallássá válására” vonatkozó szabályozás a tavalyi adózói kör tekintetében (Szja tv. 12/C § (4), (6) bek.); A „tétlen” adózók április 30-át követő kiértesítésére vonatkozó szabályozás (Szja tv. 12/C. § (11)-(12) bek.); A bevallás benyújtásában akadályozott adózóra, valamint a bevallási késedelem bejelentésére vonatkozó szabályozás (Szja tv. 11/A. §);

23 Munkáltatói adómegállapítás tilalma
Szja tv. változások Munkáltatói adómegállapítás tilalma BEVTERVK kérelem Feltétel: • nincs Ügyfélkapu regisztráció, • nem egyéni vállalkozó, • adóazonosító jel és születési dátum pontos megadása. A web űrlap és SMS kapcsolati forma március 19-től letiltva. Minden más kérelmet feldolgoznak az igazgatóságok. Kiküldés: • központi postázás, március 28-tól folyamatosan • NAV által nyilvántartott cím (adótitok védelme). Adóbevallási tervezetet kiegészítő nyilatkozat (SZJAK) Őstermelő és áfa fizetésére kötelezett magánszemély részére nem készül. Tervezet mellékleteként kiküldjük • visszaigényelhető adó, befizetendő adó, nem hibás, nincs anomália-kód. Csak az adózót érintő blokk látható

24 Szja tv. változások Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)
A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy b) ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Ezt a rendelkezést már a 2017-es évben keletkezett jövedelmekre is alkalmazni kell.

25 EGYÉB VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN
Szja tv. változások EGYÉB VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN „84 SZÁZALÉKOS SZABÁLY” Az egészségügyi hozzájárulás mértékének csökkenése miatt módosul a rendelkezés: Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni az összevont adóalap, adóelőleg alap kiszámítása során. (Szja tv. 29. §, Szja tv. 47. § (5) bekezdés.) Hatály: január 1-je.

26 EGYÉB VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN
Szja tv. változások EGYÉB VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN ÚJ ADÓMENTESSÉGI SZABÁLYOK Mentes az adó alól: az első sikeres nyelvvizsga és az első emeltszintű, idegennyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege, mely legfeljebb a minimálbér 25%-a, 2018-ban forint lehet. Szja tv. 1. számú melléklet 7.37 pont; hatály: kihirdetést követő nap A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I.20) kormányrendelet alapján a gyermeket vállaló, illetve nevelő nők elengedett hallgatói hiteltartozásának összege, illetve a törlesztéséhez a munkáltató által kifizetett juttatás az előírt törlesztőrészlet erejéig, de havonta legfeljebb a min bér 20%-ig. (1. sz mell pont)

27 Szja tv. változások ART.-BÓL AZ SZJA TV.-BE KERÜLŐ RENDELKEZÉSEK
Az Szja-bevallás szabályai átkerülnek az Szja tv §-aiba, Az Art. 29. és 30/A. §-ai (adókülönbözet elszámolása, ha munkáltató az összesített igazolás kiadását követően tárja fel, hogy az adót, adóelőleget tévesen állapította meg, illetve ha a magánszemély tárja fel ugyanezt a munkáltató megszűnése után) átkerülnek az Szja tv. 15/A.-15/B. §-aiba, Termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok átkerülnek az Szja tv. 73.§-ába A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló 4. és az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendjéről szóló 5. melléklet átkerül az Szja tv. 7. illetve 8. mellékletébe

28 Eü szolg. járulék, minimálbér, elvárt bérminimum
Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, - a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege – januárt 1-jétől havi 7110 forintról 7320 forintra nő.(napi 244,- Ft) Központi költségvetés által fizetett összeg az ellátásban részesülők után (pl GYED, gyermekgondozást segítő ellátás, stb) Ft-ról 7320 Ft-ra nőtt.

29 Eü szolg. járulék, minimálbér, elvárt bérminimum
Minimálbér 8%-kal emelkedik, ft-ról ft-ra, garantált bérminimum 12%-kal emelkedik, ft-ról ft-ra Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 22%-ról 19,5%-ra csökken.

30 SZOCHO, egészségügyi hozzájárulás
Járulék SZOCHO, egészségügyi hozzájárulás Szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás mértéke a jelenlegi 22 százalékról 19,5 százalékra csökken . Az általános adómérték csökkentése a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények mértékét is érinti: Amikor a december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti 22% volt a kedvezmény mértéke – általános 19,5% vehető igénybe a jövőben. Egyéb mértékkel megállapított kedvezmények egységesen, az általános adómérték 50%-ával megállapított összegűek (9,75%) Arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazható először amely hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép.. Lakásbérlet eho január 1-jétől nem kell 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetniük a lakást bérbeadó magánszemélyeknek az évi 1 millió forint feletti ingatlan bérbeadásból származó jövedelmük után.

31 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása Az Országgyűlés által június 13-án elfogadott, az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló évi LXXXIX. törvény a szövetkezeti formák egyedi, nagy hagyományokra épülő előnyeit is figyelembe véve új szövetkezeti típust vezetett be, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet. A nyugdíjas szövetkezet a még aktív dolgozni kívánó idősebb korosztály számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget adórendszerbeli támogatással. Ez a foglalkoztatási forma mind a nyugdíjasnak, mind pedig a számára munkát kínáló félnek előnyös.

32 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása A munkaerőpiacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy ezzel a tevékenységükkel tisztes jövedelmet szerezhessenek. A évi LXXXIX. törvény és július a évi LXXVII. törvény rendelkezései is jétől hat. a nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést, csak olyan természetes személy tagjai lehetnek, akik a szövetkezet tevékenységében személyes közreműködést vállalnak, tagjai közül a tagok 90%-nak öregségi nyugdíjban kell részesülnie, jogintézmény bevezetésekor a tag a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, amely kiterjed a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére.

33 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása a tagot megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a személyes közreműködés mértékével, a személyes közreműködés harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesíthető a megbízásra vonatkozó szabályok szerint. (a feladatteljesítésért járó díj nem lehet alacsonyabb a 430/ Korm. rendeletben meghatározott összegnél – minimálbér, garantált bérminimum) A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat

34 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása Öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni öregségi teljes nyugdíjban, öregségi résznyugdíjban, a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban részesül. Nem minősül öregségi nyugdíjasnak a korhatár előtti ellátásokban - korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban, megváltozott munkaképességűek ellátásaiban - rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülő személy.

35 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása A törvény által biztosított kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget november 28-tól kiterjesztették a korhatár előtti ellátásban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is. Azok a természetes személyek, akik legalább 25 évet föld alatti munkakörben töltöttek el, vagy az ennek megfelelő műszakszámot teljesítették, 2012 előtt korhatár előtti nyugdíjasként bányásznyugdíjban, 2012 óta pedig átmeneti bányászjáradákban részesülnek. A nyugdíjkorhatárt el nem érő, átmeneti bányászjáradékban részesülő állampolgárok nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő tartalékot jelentenek, a módosítás megteremtette annak a lehetőségét, hogy a kedvezményes foglalkoztatás őket is megillesse. (Feladatellátásuk nem minősül keresőtevékenységnek, mely a járadékuk szünetelését vonhatná maga után!!!!)

36 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása Korhatár előtti ellátásokban részesülőnek minősül az aki: korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, táncművészeti életjáradékban, vagy szolgálati járandóságban részesül

37 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása Személyi jövedelemadó Az Szja törvény 1. számú melléklet pontja a közérdekű nyugdíjas szövetkezet jogintézményének beiktatása következtében új adómentes szabályokkal egészül ki. Adómentes egyes tevékenységekhez kapcsolódóan: a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer a nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát

38 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel. Az említett esetekben az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

39 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tag társadalombiztosítási jogállása A nyugdíjas szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, akkor sem, ha a személyes közreműködési kötelezettsége munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul. [Tbj.4 5. § (1) bekezdés] A fent nevezett nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. A nevezett nyugdíjban nem részesülő tagok esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.

40 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása A szociális hozzájárulási adó A nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjas tagja között fennálló jogviszony nem minősül adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban részesülő természetes személy tagja között fennálló jogviszony nem eredményez a Szocho tv. szerinti adófizetési kötelezettséget. [Szocho tv § (2) és (3) bekezdései] Egészségügyi hozzájárulás Az Eho tv. 3. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, amely értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.

41 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása Szakképzési hozzájárulás A szövetkezetek főszabály szerint alanyai a szakképzési hozzájárulásnak, de a közérdekű nyugdíjas szövetkezet mentesül a kötelezettség alól, tehát szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. [Szht. 2. § (1) bekezdés b) pontja] Art. szerinti bejelentési kötelezettség A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötése napján bejelenteni az alábbi adatokat: - a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát, - a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve nyugdíjfolyósítási törzsszámát.

42 Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Járulék Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása Art. szerinti bejelentési kötelezettség Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnik, akkor azt a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget ügyfélkapun keresztül, vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet teljesíteni. Az ügyfélkapun keresztül a bejelentés a 18T1045NY jelű adatlapon történik, a telefonon történő bejelentésre a 18T1045TEL jelű adatlap szolgál.

43 Járulék Egyéb változások
1./ Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény erejénél fogva jön létre. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. tv. VII/A fejezete a polgármester, alpogármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz, amely szerint a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselőtestület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A Kttv alkalmazásában a polgármesteren az alpogármestert, a megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell. A főállású polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek és nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. Az előzőekkel összhangban január 1-től a polgármester az alpogármester, a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettes foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a Tbj 5. §(1) bek a.) pontja alapján minősül biztosítottnak – már nincs jelentősége a díjazás összegének!!!!

44 Járulék 2./ Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXXVIII. tv
Meghatározza, hogy melyek azok a tevékenységi típusok, melyeket az ügyvéd nem végezhet. 2018. január 1-jétől Kivételek köre bővült (vagyis nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel) többek között: A mezőgazdasági őstermelői tevékenység, Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony, A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ellátása, Gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása, Egyéb jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása. Tb. jogviszonyonként!!!!! Pl: nevelőszülői jv. – munkaviszony 36 órás, őstermelő biztosítása kv. egyéb jogcímen biztosított

45 Járulék 3./ Bővül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre
Az eddigiek mellett november 11-től egészségügyi szolgáltatásra jogosult az is, aki a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. (eddig csak az oktatásért felelős miniszter szerepelt) Tbj. 16. § (1) i.) pont 4./ TAJ szám kezelése Az állami adóhatóság a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, illetve jogszabályban meghatározott egyéb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése során kezelheti a TAJ számot.[Tbj.43/D.§]

46 Központi hivatalok átalakulása 2017. november 1-jétől
Járulék Központi hivatalok átalakulása november 1-jétől Az ONYF beolvadt a Magyar Államkincstárba. MÁK jár el központi nyugdíjbiztosítási szervként, központi családtámogatási szervként, szociális hatóságként és egészségbiztosítási szervként a számára meghatározott feladatok tekintetében, valamint folyósítja a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásokat, nyugdíjszerű ellátásokat, családtámogatási ellátásokat, a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékát. OEP egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel összefüggő egyes feladatai 2017. január 1-től az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz kerültek. 2017. november 1-jétől pedig a feladatokat a Magyar Államkincstár Központ látja el. NEAK ügyintézési kalauz: hu.html

47 Adóeljárási szabályok változása, hatása a tbj-ben előírtakra
Járulék Adóeljárási szabályok változása, hatása a tbj-ben előírtakra Art. Eü. szolg. eljárások (Art. 20. §) Járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó rendelkezések (Art. 30. §) Érdemi módosítás nélkül: Tbj. új 45/A. § Tbj. új 52/A. § A Tbj.-ben nem lesz az Art. konkrét szakaszaira történő hivatkozás. Helyette: „az Art. rendelkezései szerint” fordulat. Biztosítottak bejelentése (Art. 16. §(4) bek.) Havi adó-és járulékbevallás benyújtása (Art. 31. §(2) bek.) új Art. Art. 1. számú melléklet 3. pontja Art. 50. § Egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő saját személyére vonatkozó ’58-as bevallás benyújtása a Tbj.-ben.

48 Art változások Kormányzati cél: az eljárási szabályok egyszerűbbé és közérthetőbbé tétele – január 1-jétől az adóigazgatásra vonatkozó szabályozás megújulása. A közigazgatási eljárásokra vonatkozó általános eljárási szabályokat az adóigazgatásban a továbbiakban már nem kell alkalmazni. A január 1-jétől hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló tv (Ákr.) hatálya tehát az adó-, valamint a vámigazgatási eljárásokra már nem terjed ki, ezzel pedig az adóeljárásokra vonatkozó önálló szabályozás jön létre. Elvárás: egyszerűség és közérthetőség követelményének megfelelés, biztosítása az eljárásoknak ésszerű határidőn belül történő lezárásának. Az adózók önkéntes jogkövetése a cél, a költségvetés érdekeinek sérülése nélkül. Az új jogszabályi környezetből kik kell tűnnie továbbá a NAV által nyújtott szolgáltatásoknak is. Az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó törvényi szintű szabályokat január 1-jétől: Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (Art.) Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény (Air.) Az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény (Avt.) tartalmazza. A törvényi rendelkezésekkel összefüggő részletszabályokat alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák 465/2017. (XII.28) Korm rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

49 Art változások Az Air. – adóigazgatási rendtartásról - egy általános, az adóigazgatás egészére – tehát nem kizárólag az állami adó- és vámhatóság eljárásaira, hanem az önkormányzati adóhatóság eljárásaira is – vonatkozó törvény, amely az állandóság követelményét figyelembe véve az adóeljárások keretszabályait határozza meg. Az általános eljárási szabályokat tartalmazza az adóhatóság és az adózó viszonylatában. Az Air. tartalmazza a képviseletre, az ügyintézési határidőre, az adóhatósági döntésekre, az ellenőrzésre és a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. Az Art. az adóigazgatóság részletes szabályait, illetve az egyes eljárásokra irányadó rendelkezéseket tartalmazó törvény. Az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályokat rögzíti: Így az egyes adókötelezettségekre (bevallásra, befizetésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylatolásra), valamint az EKAER-re és az online pénztárgépekre vonatkozó rendelkezések, továbbá az egyes adóigazgatási eljárások és az adókötelezettségek elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók is e törvényben jelentek meg.

50 Art változások Avt: A 2 tv mellett egy önálló, az adóhatóság végrehajtási tevékenységére vonatkozó tv is hatályba lépett. Indok: az Ákr (Általános Közigazgatási Rendtartás) kijelölése alapján az állami adóhatóság jan 1-től általános közigazgatási végrehajtó hatósággá vált. Ezzel a NAV feladatköre: adóvégrehajtás adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása Ákr-en alapuló közigazgatási hatósági döntésekben foglalt kötelezettségek végrehajtása is. Mely feladat a fizetési kötelezettségek végrehajtása mellett kiterjed egyes meghatározott cselekmények végrehajtására is.

51 Az adóigazgatási rendtartásról – Air
Art változások Az adóigazgatási rendtartásról – Air Közérthetőség elve 7. § az adóhatóságnak egyszerű, közérthető nyelvezetet kell használni az adózókkal való kapcsolattartás során. Nem közérthető tájékoztatás esetén az adózó további tájékoztatást kérhet. Méltányosság elve 5. § körültekintő és igazságos ügyintézés követelménye, feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít. Képviselet – az eseti meghatalmazásoknál(néhány spec. eljárás kivételével) bárki képviselheti az adóhatóság előtt az adózót nem feltétel a szakmai előképzettség. Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban az adózó nem járhat el közvetlenül – kizárólag ügyvéd, kamarai jogtanácsos, adótanácsadó adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló útján. Jogi személy és egyéb szervezet képviselete változatlan – 17. § (1) pl. képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, nyilvántartásba vett adószakértő stb Támogatott döntéshozatal- új jogintézmény - belátási képesség kisebb mértékű csökkenése esetén az adózó egy támogatást nyújtó személy közreműködésével tehet jognyilatkozatot, döntés meghozatalban támogató személy.

52 Az adóigazgatási rendtartásról – Air
Art változások Az adóigazgatási rendtartásról – Air Igazolási kérelem benyújtási határideje: Határidő önhibán kívüli elmulasztás esetén az igazolási kérelmet az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított 45 napon belül lehet benyújtani (hat hó volt). Bevallási határidő elmulasztása esetén – a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni. 53. § Kapcsolattartás: 36. § - belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra. Cégkapu nyitásra kötelezettek, amely kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely. Egy gazdálkodó szervezet 1 cégkapuval rendelkezhet. – az adóhatósági eljárásokban a cégkaput csak január 1-jétől kötelesek használni. Kifizetés engedélyezésének lehetősége: adóellenőrzés során biztosítási intézkedés keretében elrendelt számlazárolással összefüggő kifizetés engedélyezése kérelemre – ellehetetlenítés ellen

53 Az adóigazgatási rendtartásról – Air
Art változások Az adóigazgatási rendtartásról – Air Az ellenőrzés tipusai: Korábbi 7 ellenőrzési típussal szemben kettót nevesít a tv: Adóellenőrzés – keretében az adó ás költségvetési támogatás alapját és összegét vizsgálja az adóhatóság, az ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet minden esetben határozat követ. Kiuatást megeleőzően is lehet. Jogkövetési vizsgálat – egyes adókötelezettségek teljesítését ellenőrizheti (adózó eleget tett-e a tv által előírt adókötelezettségének, azokat határidőben, az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesítette-e). Adatokat gyűjthet az adózó nyilvántartásaiban szereplő adatok valóságtartalmának megállapítására. Ha hibát vagy hiányosságot tár fel – megfelelő határidő kitűzésével az ellenőrzés megállapításairól hozott határozatában írja elő. Adóhiány és adóbírság nem szabható ki! Részletszabályok – kormányrendelet.

54 Az adóigazgatási rendtartásról – Air
Art változások Az adóigazgatási rendtartásról – Air Közigazgatási per végzések ellen 130. § Bírósági felülvizsgálat a véglegessé vált döntéssel szemben kérhető, azaz a másodfokú adóhatósági végzések ellen is kezdeményezhető közigazgatási per. (korábban csak a másodfok után volt kérhető) Minden olyan végzés ellen indítható, amely végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye – pl. eljárást megszüntető, kérelmet visszautasító, áru hatósági felügyelet alá vonását elrendelő végzés, eljárási bírságot kiszabó stb. Az Air január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult és a megismételt eljárásokban, a hatálybalépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni.

55 Az adózás rendjéről – Art
Art változások Az adózás rendjéről – Art Önellenőrzés bejelentése § Új jogintézmény – az adóhatóság a bejelentéstől 15 napig nem indíthat adóellenőrzést a bejelentett adómegállapítási időszakra és adónemre. Ugyanarra adómegállapítási időszakra és adónemre csak egy bejelentés tehető! Adófizetési biztosíték § Adózói minősítés megbízható adózó közzététele, neve, adószáma – korábban nem volt nyilvános, adótitok EKAER bejelentés új kötelezett kockázati biztosítékot csak kockázatos termék esetén fizet – mentesség nem alkalmazható 113. § Aumatikus részletfizetés 199. § Kérelemre, legfeljebb 500 ezer Ft-ra évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi részlet eng. Kizárólag természetes személy terjesztheti elő (ideértve a váll. tevékenységet folytató és áfa fizetésre kötelezett term személy) A részletfizetést automatikusan lehetővé teszi a hivatal, kizárólag a kérelem benyújtásának jogszerűségét vizsgálja (korábbi 200 ezer/ 6 hó) Mentorálás 257. § Új jogintézmény – kezdő vállalkozások önkéntes részvételén alapul – tájékoztató levél, 6 hónap, kapcsolatfelvétel hibás bevallás, bejelentés tartozás, küldemény étvétele tekintetében, konzultáció (általános, adójogi)

56 Az adózás rendjéről – Art
Art változások Az adózás rendjéről – Art Adóbírság 215., 217., 219. § Ha az adózó az adóellenőrzés megállapításairól hozott elsőfokú határozatban megállapított adókülönbözetet annak esedékességéig megfizeti, és ezzel egyidejűleg a határozat elleni fellebbezésről lemond, akkor mentesül a kiszabott adóbírság 50 %-ának megfizetése alól. Mulasztási bírság 220. § Megszűnik a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése, a számlatartási kötelezettség megsértése miatti és az üzletlezárást helyettesítő bírság. Ezekben az esetekben nem állapítható meg mulasztási bírság. től: áfa-összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése esetén viszont sújtható lesz adózó, felső határa érintett számlák és az általános bírségszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb szorzata. Adószám felfüggesztés, fokozott adóhatósági felügyelet megszűnt – NAV határozat kiadása nélkül, hivatalból megszünteti a fennállókat.

57 Az adózás rendjéről – Art
Art változások Az adózás rendjéről – Art Az adózás rendjéről szóló új törvény január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban, valamint a hatálybalépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni. 271. § (1)-(2)

58 Art változások Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény Végrehajtási cselekmények sorrendje a sorrendet és időpontot a tv keretei között az adóhatóság maga határozza meg. Végrehajtás előtt köteles felszólítani az adóst, arányosság elvének betartása. NAV: általános végrehajtó szerv közigazgatási ügyekben a NAV az általános végrehajtó szerv (kormányhivatalok, Magyar Államkincstár, MNB kintlévőségeit is) Jogorvoslati rendszer Adóhatósági intézkedéssel szemben: végrehajtási kifogás előterjesztése A végrehajtási eljárás során hozott végzésekkel szemben: fellebbezés (régen itt is végrehajtási kifogás) Közbenső végzések nem megtámadhatók külön Felettes szerv kizárólag azon végrehajtási kifogásokat bírálja el, ahol az előterjesztő megjelölte a sérelmezett intézkedést és indokait. Indoklás hiányában visszautasítás.

59 Art változások Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény Végrehajtási kifogás halasztó hatálya nincs halasztó hatálya kv: nem értékesíthető a lefoglalt vagyontárgy az elbírálásáig. Kis összegű tartozás 10 ezer alatt fizetési felszólítás, átvezetésen kívül más végrehajtásra nincs lehetőség. Önálló bírósági végrehajtó nincs lehetőség az általuk foganatosítandó eljárások lefolytatására Jövedelemletiltás A munkáltatónak a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül munkavállalónként kell tájékoztatnia az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről 41. § (2) Lefoglalt ingóságok 46.§ adóhatóság a lefoglalt ingóságot haladéktalanul elszállítja, megőrzi értékesítés céljából (korábban adós használatában maradt) Tárgykörözés járművet ha adós nem adja át, nem fellelhető a székhelyén stb – végzéssel tárgykörözés rendelhető el – rendőri szerv végzi Fedezetcsere 50. § kérelemre lefoglalás feloldása – megtérülés vagy másik vagyontárgy Lakóingatlan lefoglalása 500 ezer alatt nem végrehajtható, természetes személy vagy egyéni vállalkozó (közeli hozzátartozó) lakhatását szolgálja

60 Adatszolgáltatás számlákról, adófizetési biztosíték
Art változások Adatszolgáltatás számlákról, adófizetési biztosíték Bejelentkezés és bejelentés III. Új jogintézmény: az adófizetési biztosíték § 2018. január 1-jétől bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni, azaz akik adótartozással szűntek meg, és új céget akarnak alapítani, akkor adóbiztosítékot kell fizetni. az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, 1 millió forint (legnagyobb adóteljesítményű adózók esetén 2 millió forint) adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő személyek esetén – összege a tartozással azonos, megszűnt társ. hagyott hátra Teljesítés: egyösszegű befizetés letéti számlára Bankgaranciával, a tartozás erejéig terjedő összeg, 12 hónapra Cél: az adózó esetleges adótartozásának legyen fedezete Megfizetés elmulasztása vagy kiegészítés elmulasztása esetén az adóhatóság törli az adózó adószámát.

61 Székhely szolgáltatás
Art változások Székhely szolgáltatás Székhelyszolgáltatás Az a személy minősül székhelyszolgáltatónak, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről. Annak aki január 1-jét megelőzően székhelyszolgáltatást vett igénybe, és azóta nem következett be változás, szeptember 29-ig a székhelyszolgáltatás igénybevételét és a székhelyszolgáltatást nyújtó adatait be kell jelentenie a NAV-nak.

62 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!