Bevezető előadás.

Az előadások a következő témára: "Bevezető előadás."— Előadás másolata:

1 Bevezető előadás

2 A mai előadás főbb témái
GAZDASÁGI ALAPFOGALMAK A MARKETING IGEN RÖVID TÖRTÉNETE

3 GAZDASÁGI ALAPFOGALMAK

4 I. A SZÜKSÉGLETEK

5 SZÜKSÉGLETEK FOGALMA A szükséglet az emberi élet fenntartásához és tovább fejlesztéséhez szükséges javak, szellemi termékek és szolgáltatások iránti igény. Minden végső fogyasztás mozgatórugója, hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszűntetésére

6 A szükségletek csoportosítása
kielégíthetőség, megjelenési forma, kielégítési cél, kiváltó ok és fontosság szerint.

7 1. Kielégíthetőség szerint
Teljes szükséglet: meglévő és kielégítésre váró igények összessége. Tényleges vagy effektív szükséglet: az az igénycsoport, amely a mindenkori lehetőségek mellett kielégíthető. Lappangó vagy latens szükséglet: azok az igények, amelyek az adott gazdálkodás szintjén nem elégíthetők ki.

8 2. Megjelenési forma szerint:
Anyagi szükséglet: amelyek anyagi javakra és anyagi jellegű szolgáltatásokra irányulnak. Szellemi szükségletek: főként a szolgáltatásokat jelentik

9 3. Kielégítési cél szerint
Termelési szükséglet: a termeléshez szükséges javak tartoznak ide. Kereskedelmi szükséglet: továbbértékesítési célból merül fel irántuk az igény. Fogyasztási szükséglet: amikor a javak végső fogyasztásra kerülnek.

10 4. Kiváltó ok szerint Egyéni szükséglet: kielégítése az egyénhez szorosan kötődik. Közösségi szükséglet: a társadalom olyan szükséglete, amely nem kötődik szorosan az egyes egyénhez.

11 5. Fontossága szerint: Elsőrendű szükségletek: azok a javak, amelyek a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontosak. Másodrendű szükségletek: az adott társadalomban élő egyén életét színvonalasabbá teszik. Harmadrendű szükségletek: ezek közé többnyire a luxus igényeket kielégítő javak tartoznak.

12 A SZÜKSÉGLETEK KONKRÉT MEGJELENÉSI FORMÁJA Pl.: éhség -pizza
IGÉNY FOGALMA: A SZÜKSÉGLETEK KONKRÉT MEGJELENÉSI FORMÁJA Pl.: éhség -pizza

13 II. A TERMÉK

14 1. A TERMÉK FOGALMA: Olyan dolog, amivel valamilyen szükséglet vagy igény kielégíthető, vagyis használati értékkel rendelkezik.

15 2. A termékek csoportosítása:
2.1. Szabad javak: Általában áruként nem jelennek meg, és korlátlanul állnak rendelkezésre. Pl.: levegő, víz

16 2. A termékek csoportosítása:
2.2. Gazdasági javak: Anyagi javak: fogyasztási cikkek, termelő eszközök Szolgáltatások: tevékenységek Jogok: vminek a gyakorlására, használatára

17 III. A GAZDÁLKODÁS ÉS RÉSZEI

18 ALAPFOGALMAK Gazdálkodás: a szükségletek kielégítésének folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. Újratermelés: a szükségletek kielégítésének körfolyamata

19 A GAZDÁLKODÁSI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

20 Erőforrások, termelési tényezők:
Termelési tényezők mindazon erőforrások, amelyeket a gazdálkodáshoz, a termékek előállításához használunk fel. - Termelési tényezők elemei: - Természet: ez biztosítja a nyersanyag- és energiaforrást – pl.: föld - Munka: céltudatos emberi tevékenység, amelynek gazdasági haszna van. - Tőke: olyan pénzösszeg vagy anyagi érték, amit haszonszerzésre használnak fel. - Vállalkozó: Olyan egyén, aki képességei folytán a többi termelési tényezőt kombinálni tudja. - Szakismeret: A gazdálkodás sikeres elvégzéséhez szükséges ismeret. - Információ: A gazdálkodás feltételeinek megismeréséhez szükséges értesülés.

21 IV. AZ ÚJRATERMELÉS FOLYAMATÁNAK ELEMEI

22 1. Termelés: - A termelés során az ember munkájával átalakítja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi a természet tárgyait. Munkatárgy: az a dolog, amire a munkavégzés irányul. (pl. nyersanyag) Munkaeszköz: az a dolog, amivel a munka tárgyára hatunk, vagy amivel a munkát végezzük (pl. kalapács) Termelőeszköz: a munkatárgy és a munkaeszköz együttes elnevezése Termelési viszony: a termelés során kialakuló viszony emberek és embercsoportok között. (pl. alárendeltségi és tulajdonviszony)

23 2. Elosztás: - Annak eldöntése, hogy az egyének, társadalmi csoportok hogyan, milyen formában (munkabér, kamat, profit) részesednek a megtermelt javakból. Az elosztás konkrétan a jövedelmek nagyságán keresztül valósul meg. A jövedelmek csoportosítása: 2.1. Természetbeni jövedelmek: - természetbeni bérek, - természetbeni társadalmi juttatások: eü.-i ellátás, oktatás - saját fogyasztásra termelt termékek 2.2. Pénzbeli jövedelmek: - munkából származó jövedelmek - társadalmi juttatások: nyugdíj, családi pótlék - egyéb forrásból származó jövedelmek: nyeremények, kötvények, betéti kamat, vagyontárgy értékesítése

24 3. Forgalom (csere): - A megkívánt terméket a társadalom tagjai különböző módon szerezhetik meg: - önellátással, cserével, erőszakkal, kéregetéssel, ajándékozás, öröklés, egyéb. Az árucserék összességét áruforgalomnak nevezzük. A forgalom során jut a fogyasztó a szükséges termékekhez.

25 4. Fogyasztás: - A megtermelt javak és szolgáltatások felhasználása a szükségletek kielégítésére. A fogyasztás formái: 4.1. Végső fogyasztás: - egyéni, háztartási fogyasztás - intézmények fogyasztása - egyéb közös fogyasztás 4.2. Termelő fogyasztás: - még nem végleges felhasználás, eredménye újabb termék.

26 V. A PIAC

27 1. A piac fogalma: - A kereslet és a kínálat találkozási helye, az árucserék összessége, a cserekapcsolatok rendszere. A piac keretében az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. 2. A piac tényezői, feltételei: kereslet, kínálat, ár.

28 3. A piac fajtái: 3.1. Szerkezeti szempontból: - Versenypiac: mindkét oldalon (kereslet-kínálat) sok szereplő van Oligopol piac: valamelyik oldalon kevesebb szereplő Monopol piac: valamelyik oldalon csak egy szereplő

29 3. A piac fajtái: 3.2. Szakmai szempontból: - Áruk és szolgáltatások piaca: a piacon különböző árukat keresnek és kínálnak / beszerzési-értékesítési piac Munkaerőpiac: különleges áru – az emberek munkaereje, munkavégző képessége Pénzpiac, tőkepiac: - pénzpiac: a rövid, általában egy évnél rövidebb lejáratú pénzügyi eszközök, hitelek és értékpapírok piaca - tőkepiac: az egy évnél hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök, hitelek és értékpapírok piaca Információpiac: az információ, mint a termelés egyik erőforrása

30 3.3. A piac egyéb csoportosítása:
- A vevő szerint: fogyasztási cikkek~, termelői piac~, közvetítői, kereskedelmi, viszonteladói piac és nagyfogyasztók, közületek piaca A szükséglet szempontjából: élelmiszerpiac, ruházati piac, ingatlanpiac, híradástechnikai piac, stb. A termék szempontjából: húspiac, cipőpiac, telefonpiac, stb. Demográfiai szempontból: fiatalok, középkorúak, idősek Az eladók szempontjából: gyártók piaca, kereskedők piaca, stb. Földrajzi szempontból: világpiac, helyi piac, regionális piac, stb.

31 VI. A PIAC ALAPKATEGÓRIÁI

32 1. A KERESLET 1.1. Alapfogalmak: -
Fizetőképes vásárlási szándék, egyéni keresletek összessége. Az egyéni kereslet az az áru és szolgáltatásmennyiség, amit a vevő hajlandó és képes megvásárolni. a kereslet a piacon az a pénzmennyiség, amely az adott időszakban az áruk és szolgáltatások vásárlására rendelkezésre áll.

33 1. A KERESLET 1.2. A keresletet befolyásoló tényezők: - szükségletek
jövedelem: általában egyenesen befolyásolja a keresletet árak: általában fordítottan arányos a kereslettel egyéb tényezők: - kínálat, demográfiai tényezők, földrajzi és természeti viszonyok, történelmi hagyományok, fogyasztási szokások, lakáshelyzet, kommunális ellátás.

34

35 2. A KÍNÁLAT - a piacon megjelenő áruk és szolgáltatások összessége.
az egyéni kínálat az az áru- és szolgáltatásmennyiség, amit az eladó hajlandó és képes előállítani, illetve forgalomba hozni, a piaci kínálat az egyéni kínálatok összessége, azaz az árualap. az árualap a fogyasztók számára készenlétbe tartott, illetve forgalomba hozott áruk összessége.

36 2. A KÍNÁLAT 2.1. A kínálatot befolyásoló tényezők: termelés kereslet
a piaci helyzet az ár kereskedelmi tényezők

37 3. Az ár - Az ár az áruk és szolgáltatások pénzben kifejezett (csere)értéke. Az ár az a pénzben kifejezett érték, amelyen az ügylet létrejön. Az érték az áru egyik tulajdonsága, amely kifejezi az előállításhoz és forgalomba hozatalához szükséges munka mennyiségét. Az árnak a piacon szabályozó szerepe van, vele kialakítható a piaci egyensúly, mert befolyásolja a keresletet és kínálatot.

38 3. Az ár - Az árat befolyásoló tényezők: - költségek, - haszon,
- költségek, - haszon, - az áru piaci helyzete, - infláció, - állami szabályozás.

39 7. A PIACI VERSENY

40 1. A piaci, gazdasági verseny fogalma:
- A piaci, gazdasági verseny a vállalkozások azon tevékenysége, amelynek során a piaci lehetőségek kihasználásával arra törekednek, hogy versenytársakkal szemben előnyösebb helyzetbe kerüljenek. 2. A gazdasági verseny kibontakozásának feltételei: a) A kínálat haladja meg a keresletet – hiány esetén nem lehet szó versenyről, ilyenkor csak a vevők versenyeznek. b) Ne legyen monopolhelyzet – a piaci versenyt mind a tevékenységi, mind a területi monopólium akadályozhatja. c) A piac szereplői önállóak legyenek – dönthessenek szabadon, a nyereséggel önállóan gazdálkodhassanak.

41 3. A gazdasági verseny területei:
a) A beszerzési piacon – a termelők versenye az olcsóbb nyersanyagért, szolgáltatásokért b) Az értékesítési piacon – az eladók versenye a vevőkért c) A munkaerőpiacon – a munkaadók versenye az olcsóbb, képzettebb munkaerőért, illetve a munkavállalók versenye a jobban fizető munkahelyért. d) A tőkepiacon – a verseny az olcsóbb hitelért, a jobb tőke-elhelyezési lehetőségért.

42 4. A gazdasági verseny eszközei:
- A versenynek több eszköze is van, amelyekkel a versenytárs elé lehet kerülni. A leggyakrabban használt eszközök: a) árverseny, b) magasabb színvonal, c) reklám, d) akciók, stb.

43 5. A gazdasági verseny folyamata:
a) Információ szerzése b) A versenytárs kiválasztása c) A verseny módszereinek meghatározása d) A versenyben való részvétel e) A verseny eredményének értékelése

44 2. TÉMAKÖR: A MARKETING IGEN RÖVID TÖRTÉNETE

45 1. Egyszerű értékesítési szakasz:
eladás mennyiségi növelése fő cél a piacszerzés fő kérdések: ktg, értékesítés értékesítési módok megváltoznak reklámozás és márkateremtés

46 2. Termelési szakasz: korszerű tömegtermelés standardizálás, innováció
nő a választékok száma még nem törődik a fogyasztóval marketing rövidlátás

47 3. A koordinációs szakasz
munkamegosztás együttműködés óriási kapacitások piac- és termékkutatás K + F előtérbe kerül a promóció

48 4. A fogyasztócentrikusság
élesedő verseny fogyasztói érdekvédelmi mozgalmak olajválság - takarékosság miniatürizálás gyorsuló K+F, innováció marketing szervezetek

49 5. Verseny- és fogyasztócentrikus szakasz
életmódváltozás pozícionálás csomagolás harcászati marketing