A forró övezet.

Az előadások a következő témára: "A forró övezet."— Előadás másolata:

1 A forró övezet

2 Az északi és a déli szélesség 30o-a között helyezkedik el.
A hőmérséklet az egész területen egyforma Az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 °C-ot. Az évi hőingadozás kicsi; a napi hőingadozás értékét sehol sem éri el. Éghajlatát az itt keletkező és a Nap 90 fokos delelési magasságának vándorlását követő passzát szélrendszer irányítja. Mivel a passzát szélrendszer leszálló és fölszálló ágának tartózkodási ideje az Egyenlítőtől távolodva fokozatosan változik, a szélrendszer az övezet övekre tagolódását is meghatározza. 11/23/2018

3 Az övezetet a csapadékeloszlás alapján oszthatjuk fel részekre:
Egyenlítői öv: minden nap esik az eső Átmeneti öv (és monszun vidék): nyáron esik az eső Térítő öv: akár évekig sem esik az eső 11/23/2018

4 Egyenlítői (ekvatoriális) öv
Éghajlata: Az évi középhőmérséklet °C Az évi hőingadozás kicsi (2-3 °C) a napi hőingadozás sem nagy (8-12 °C). Az állandó forróság miatt itt keletkezik a passzát szélrendszer fölszálló ága. Az erős besugárzás következtében a hőmérséklet már délelőtt meghaladja a 25 °C-ot, s a gyorsan fölszálló levegőben megkezdődik a gomolyfelhők kialakulása, amelyekből kora délután szinte minden nap heves hőzivatarok hullnak. Az évi csapadék mennyisége mm A magas hőmérséklet és a bő csapadék miatt a levegő páratartalma állandóan magas. 11/23/2018

5 Az egyenlítői öv éghajlati diagramja
Colombo (Srí Lanka) 11/23/2018

6 Növényzete, állatvilága
A magas hőmérséklet és a bő csapadék, örökzöld egyenlítői esőerdők felső, középső és alsó lombkoronaszint Az esőerdő fafajainak jelentős része pálmaféle, pálmalevelű nyitvatermő és pillangós virágú. A hármas lombkoronaszint miatt az aljnövényzetnek alig jut fény, a cserje- és gyepszint a lombkoronába költözött, ahol mint fánlakó vagy kúszónövény (lián) él. Gyakoriak az élősködő, korhadéklakó fajok is. Az egyenlítői őserdők állatvilágát főemlősök, papagájfélék, kígyók, gyíkok, hangyák, termeszek és nagytermetű ízeltlábú fajok jellemzik. Döntő részük a lombkoronában él. . 11/23/2018

7 11/23/2018

8 Vízrajza: A heves esőzések - >sűrű, folyói bővizűek, vízjárásuk egyenletes. (Amazonas, Kongó) 11/23/2018

9 Talaja: A meleg és a nedvesség a kőzetpusztulási folyamatok közül a mállásnak kedvez. Gyakori a csuszamlás A mállástermékek talajjá alakulása gyors. Az egyenlítői öv jellemző talaja a vörösföld, a latoszol Fémhidroxidok adják a talaj téglavörös színét. A magas hőmérséklet és páratartalom miatt a szerves anyagok korhadása során képződő humusz gyorsan tovább bomlik és kilúgozódik, így a talaj tápanyagtartalma csekély. 11/23/2018

10 11/23/2018

11 Az átmeneti öv Éghajlat:
Az Egyenlítő környéki vagy átmeneti öv időjárását a passzát szélrendszer leszálló és fölszálló ága váltakozva irányítja, két évszakot alakítva ki. Az esős évszak (nyár) az egyenlítői öv időjárásához hasonló: a napi hőingadozás kicsi, a levegő páratartalma magas. Időtartama az esőerdőktől távolodva 9-10 hónapról 2-3 hónapra rövidül, az évi csapadék mennyisége pedig 1500 mm-ről 300 mm Évi középhőmérséklet: C0 Évi közepes hőingás: 3-10 C0 A száraz évszak (tél) a térítői (sivatagi) öv sajátosságait mutatja; forró, sugárzó nappalokra derűs, hűvös éjszakák következnek. A napi hőingadozás nagy, a levegő páratartalma alacsony. A száraz évszak hossza a térítőkhöz közeledve 2-3 hónapról 9-10 hónapra nő. 11/23/2018

12 Az átmeneti öv éghajlati diagramja
Kayes (Mali) 11/23/2018

13 Növényzete, állatvilága
Természetes növénytakarója a szavanna. A szavannák a forró övezet ligetes mezőségei. Nedves szavanna: 3-5 hónapos szárasság, Magas füvek, facsoportok, zárt erdők Száraz szavanna: 6-7 hónapos szárasság Fű, bokor, bozót, majomkenyérfa Tüskés szavanna: 8-10 hónapos szárazság Alacsony füvek, tüskés bozótok, akáciák Az Etióp-magasföld szavannáiról származik a kávécserje, Dél-Amerikából a földimogyoró; afrikai akáciák adják az arab-gumit (gumiarábikum). 11/23/2018

14 Erdős szavanna: Serengeti Nemzeti Park (Afrika)
11/23/2018

15 11/23/2018

16 Vízrajza: A folyók vízjárása ingadozó, az esős évszak áradásokat, a száraz évszak alacsony vízállást okoz. Az öv északi és déli szegélyén időszakos folyók is előfordulnak. (Niger) 11/23/2018

17 Talaja Felszíni formái:
A csapadék csökkenése miatt csökken a talaj kilúgozódása és nő a humusztartalma, így a rozsdavörös színből egyre sötétebb színű vörösföld alakul ki. Ilyen a szavannai vörösföld, sötét szavannatalaj Felszíni formái: A száraz évszakban a nagy napi hőingadozás miatt a kőzetek aprózódással pusztulnak, hatékony felszínformáló erő a szél. A kőzettörmeléket az esős évszak csapadéka leöblíti, a folyók elszállítják. Az aprózódást mállás váltja föl. A mállás és az aprózódás, a víz és a szél felszínalakító tevékenységének következtében a hegyek méhkas, kúp vagy harang alakúvá formálódnak. 11/23/2018

18 11/23/2018

19 Térítő öv Éghajlat Az északi és déli szélesség 20. és 30. foka között, a szárazföldek belsejében, egész évben a passzát szélrendszer leszálló ága uralkodik. A forró, száraz nappalokat derült, hideg éjszakák váltják föl, az erős kisugárzás miatt fagyhat is. A napi hőingadozás nagy (25-30 °C). Évi csapadékmennyiség: mm A szárazságot néhol hideg tengeráramlások (Atacama–, Namib-sivatag) vagy a tengertől elzáró hegységek is fokozzák (Mojave–, Gila-sivatag, Kalahári). A levegő páratartalma egész évben alacsony. 11/23/2018

20 Növényzet, állatvilág A nagy szárazság miatt a térítőkörök környékén összefüggő növénytakaró nem alakulhatott ki. 11/23/2018

21 Vízrajz Az időszakos folyók (vádi, aszó) ágyát durva törmelék, az időszakos tavak medrét sós agyag tölti meg. 11/23/2018

22 Talaj Sivatagokban csak fejletlen szerkezetű sivatagi váztalajok képződnek A és B szint nem jöhet létre. Az időszakos vizek mellékét sós, agyagos talajok borítják. Felszíni formák A hőingadozás okozta aprózódás a hegyek lábát durva szikla- és kavics sivatagokkal takarja be. A fő felszínformáló erő a szél. Pusztítási területét széltépte tanúhegyek, szélvájta medencék, szélmarta sziklatornyok jelzik. A törmeléket tovaszállítva, majd lerakva vándorbuckákból és vándordűnékből álló homoksivatagokat épít 11/23/2018

23 Szahara 11/23/2018

24 11/23/2018

25 Forró (trópusi) monszun
Ott alakultak ki, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos. Területük nem összefüggő, helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik. A nyári és a téli monszun szerint váltakozik az esős és a száraz évszak. A nyári monszun bő csapadékot szállít, de a domborzat erősen befolyásolja ennek megoszlását. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg. A forró monszun vidékek a szárazföldek keleti oldalán foglalnak helyet. 11/23/2018

26 A „tél” száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb.
Éghajlata: A „tél” száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró „tavasz” előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza. A nyár itt is fülledt, csapadékos. Az évi csapadék mm. A hirtelen bekövetkező monszunváltozások pusztító hurrikánokkal, tájfunokkal, orkánokkal járnak. 11/23/2018

27 A térítő öv éghajlati diagramja
Asszuán (Egyiptom) 11/23/2018

28 Növényzet, állatvilág A bőséges csapadék miatt a természetes növénytakaró a monszunerdő, amely a legnagyobb területet Délkelet-Ázsiában foglalja el. lepkeorchidea 11/23/2018

29 11/23/2018

30 A trópusi monszun éghajlati diagramja
Rangoon 11/23/2018

31 Vízrajz A télen alacsony vízállású folyókon a nyári monszun hatalmas áradásokat támaszt 11/23/2018

32 Talaj Felszíni formák: A monszunerdők alatt a bővebb csapadék hatására
erősen kilúgozott, tápanyagszegény laterit talaj képződik. Sárgásvörös színét szintén vas- és alumínium-hidroxidok adják. Felszíni formák: Mivel a kőzetpusztulást és a felszínalakulást az aprózódás és a szél (tél, tavasz), a mállás és a víz (nyár) fölváltva irányítja, méhkas és kúp alakú hegyformák jönnek létre. 11/23/2018

33 11/23/2018