A fogyasztói magatartás és kereslet

Az előadások a következő témára: "A fogyasztói magatartás és kereslet"— Előadás másolata:

1 A fogyasztói magatartás és kereslet
A fogyasztói magatartás és kereslet

2 A háztartás szerepe a gazdasági körforgásban
Végső fogyasztója a termékeknek és a szolgáltatásoknak Termelési tényezők tulajdonosa A szükségletek kielégítéséhez a termelési tényezők eladásából és bérbeadásából szerez jövedelmet döntéseiben a jövedelem optimális felhasználására, tehát a szükségletek legteljesebb kielégítésére törekszik.

3 A termék jelentősége a fogyasztó és a termelő szempontjából
A termék jelentősége a fogyasztó és a termelő szempontjából H A S Z N Á G R Á F D Í T S A termék értéke Termelő Fogyasztó A termék ára

4 A termék jelentősége a termelő és fogyasztó szempontjából
A fogyasztó döntéseinek egyik kiindulópontja a termékeknek tulajdonított hasznosság. A hasznosság a termék kémiai, fizikai, biológiai stb. tulajdonságaihoz kapcsolódik, azonban az egyes fogyasztók különböző hasznosságot tulajdonítanak ugyanazon terméknek. A fogyasztó a hasznosság alapján ítéli értékesnek a terméket és vásárláskor azt mérlegeli, hogy a fizetendő ár arányban van-e a termék elfogyasztásával nyerhető hasznossággal. A termelő szemében a termék értéke attól függ, hogy mekkora ráfordítással állítható elő. A termelő akkor dönt a termék előállítása mellett, ha az érte kapható ár fedezi az előállítási költséget. A termék piaci árában mind a fogyasztói, mind pedig a termelői értékítéletek összegződnek

5 A fogyasztói döntés tényezői

6 A fogyasztói döntések tényezői
A fogyasztó a belső igényei és a külső korlátok figyelembevételével dönt arról, hogy mely terméket és miből mennyit vásárol a piacon. A fogyasztó a belső igényei a szükségletei. A szükségletek az emberi személyiség fontos vonatkozásai. Az emberek a szükségleteiket a fontosságuk alapján rangsorolják. Ez a szükségleti rangsor jellemző az egyes egyénekre. A szükségletek rangsorát a mikroökonómiában preferencia-rendszernek nevezzük. Minden fogyasztónak más és más preferencia-rendszere. A fogyasztók a preferencia-rendszerük alapján tulajdonítanak nagyobb vagy kisebb hasznosságot a termékeknek. A fogyasztói döntés külső korlátai a termékekért fizetendő árak és az hogy az árak megfizetéséhez szükséges pénzjövedelmük (nominális jövedelmük) korlátozott. A nominális jövedelem és a termékárak együtt meghatározzák a fogyasztó reáljövedelmét. A fogyasztó az adott reáljövedelem keretei között a termékek hasznossága figyelembevétel alakítja ki keresletét a különböző termékek iránt.

7 Nominális jövedelem A fogyasztó rendelkezésére álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközök számszerű értéke.

8 Reáljövedelem A rendelkezésre álló nominális jövedelemből, adott termékárak mellett megvásárolható javak halmaza.

9 Preferencia-rendszer
A termékek hasznosság szerinti rangsora, amelyet a fogyasztó az egyéni szükségletei alapján határoz meg.

10 Hasznosság A termék hasznos tulajdonságainak összessége, illetve az a kielégülés, amelyet a fogyasztó a termék elfogyasztásával nyer.

11 A fogyasztói racionalitás
A mikroökonómiában racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki döntéseiben az adott feltételek (reáljövedelem) mellett a maximális hasznosságra törekszik, és választásaiban következetes.

12 A hasznosság mérése A hasznosság mérőszámai: Teljes haszon (TU)
Határhaszon (MU)

13 Teljes haszon: mérőszám, amely kifejezi, hogy az elfogyasztott termékmennyiség, milyen mértékű szükséglet-kielégítést jelent a fogyasztó számára.

14 Határhaszon: mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a fogyasztó teljes haszna, ha egységnyivel megváltoztatja a fogyasztását az adott termékből.

15 A teljes haszon és a határhaszon összefüggése:

16 Az elfogyasztott tortaszeletek száma (x)
Teljes haszon TUx Határhaszon MUx _ 1 11 11 2 20 9 3 27 7 4 32 5 5 35 3 6 36 1 7 35 -1

17

18 Gossen I. törvénye (csökkenő élvezetek elve)
Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, azaz a határhaszon csökken.

19 Telítettségi pont Az a termékmennyiség, amelynek az elfogyasztása után a teljes haszon maximális, a határhaszon pedig nulla.

20 Az értékparadoxon „Miért drága az önmagában haszontalan gyémánt és az elefántcsont, míg a levegő az élet elsőrendű feltétele ingyenes” David Ricardo

21 Az értékparadoxon magyarázata
A levegő korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, ezért mindenki a telítettségi pontnak megfelelő mértékben fogyaszthatja. A telítettségi pontban a határhaszon nulla. A nulla határhasznosságú jószágért senki sem hajlandó pénzt adni. Így aztán nincs a levegőnek piaci értéke.

22 Az értékparadoxon magyarázata
b) A gyémánt és az elefántcsont igen magas árának magyarázata, hogy szűkösen állnak rendelkezésre, ezért magas a határhasznosságuk, továbbá nagyon nagy ráfordítással teremthetők elő. A magas határhasznosságú jószágért a fizetőképes fogyasztók sok pénzt hajlandók áldozni. A magas költséggel előállítható jószágért a termelők magas árat kérnek.

23 A fogyasztó összhaszna több termék fogyasztása esetén

24 Előnykiegyenlítődés elve
A fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát fogyasztási szerkezetének átrendezésével, amíg a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. Optimális helyzetben a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítődnek.

25 Gossen II. törvénye A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó elköltött pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre vonatkozóan azonos.

26 Feladat A fogyasztó jövedelme: I = 110 Ft
A torta ára: Pt = 30 Ft/szelet Az üdítő ára: PÜ = 10 Ft/üveg

27 t TUt MUt MUt Pt ü TUÜ MUÜ MUü Pü - - - - 1 11 11 1 14 14 14/10=1,4 2
- - - - 1 11 11 11/30=0,36 1 14 14 14/10=1,4 2 2 20 9 9/30=0,3 9/30=0,3 2 26 12 12/10=1,2 3 27 7 7/30=0,23 3 31 5 5/10=0,5 4 32 5 5/30=0,16 4 35 4 4/10=0,4 5 35 3 3/30=0,1 3/30=0,1 5 5 38 3 3/10=0,3 3/10=0,3 6 36 1 1/30=0,03 6 40 2 2/10=0,2 7 35 -1 -1/30=-0,03 7 41 1 1/10=0,1 1/10=0,1

28 Az optimális termékkombináció: 2 szelet torta és 5 üveg üdítő
5*30+7*10=220 > I=110 a fogyasztó számára nem elérhető termékkombináció. Az optimális termékkombináció: 2 szelet torta és 5 üveg üdítő 2*30+5*10= 110 = I A fogyasztó maximális összhaszna: TUmax.=20+38=58 A fogyasztói többlet: (11-9)+(9-9)+(14-3)+(12-3)+(5-3)+(4-3)+(3-3)=25, vagy (20-2*9)+(38-5*3)=25

29 Egy fogyasztó havonta 800 forintot költ joghurtra és rágógumira
Egy fogyasztó havonta 800 forintot költ joghurtra és rágógumira. Egy csomag rágó 100 forintba kerül és egy pohár joghurt 80 forintos áron vásárolható meg. A fogyasztó személyes hasznosságérzetének ismeretében számítsd ki, hogy hogyan költi el jövedelmét a maximális összhaszon megszerzése érdekében!

30 Mennyiség Joghurt összhaszna Rágógumi határhaszna határhszna MUJ/PJ MUR/PR 1 54 45 2 102 85 3 140 120 4 172 150 5 196 175 6 216 195 7 230 210 8 240 220

31 0,6 0,25 Mennyiség Joghurt összhaszna Rágógumi határhaszn határhszna
MUJ/PJ MUR/PR 1 54 45 0,675 0.45 2 102 85 48 40 0,6 0.4 3 140 120 38 35 0,475 0.35 4 172 150 32 30 32/80=0,4 0.3 5 196 175 24 25 24/80=0,3 0.25 6 216 195 20 0,25 0.2 7 230 210 14 15 14/80=0,175 0.15 8 240 220 10 10/80=0.125 0.1

32 Fogyasztói többl.=346-(5*24+4*30)=106
TUmax= =346 Fogyasztói többl.=346-(5*24+4*30)=106

33 A fogyasztó szőlőre(x termék) és narancsra(Y termék) költhető jövedelme I = 760 Ft. A szőlő ára PX = 50 Ft/kg, a narancs ára PY = 80 Ft/Kg. A mellékelt táblázat a fogyasztó összhasznának alakulását mutatja a szőlőre és a narancsra vonatkozóan. Határozza meg a fogyasztó számára optimális termékkombinációt, a fogyasztói többlet és a maximális összhaszon értékét!

34 Q(Kg) TUx TUy 1 800 2000 2 1450 3600 3 4960 4 2450 6160 5 2850 7120 6 3200 7920 7 3500 8640 8 3750 9200 9 3950 9600 10 4100 9760

35 A hasznossági függvény
Hasznossági függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a termékek lehetséges mennyiségi kombinációihoz a fogyasztó által realizálható hasznosságot rendeli hozzá

36 A hasznossági függvény szerepe
A hasznossági függvény az a matematikai eszköz, aminek a segítségével leírható, jellemezhető egy fogyasztó szükségleti rangsora két vagy több termék lehetséges kombinációival kapcsolatban

37 C>A; A=B; tehát C>B
Y(alma,Kg) A C B U0 U1 X(körte,Kg) C>A; A=B; tehát C>B

38 Közömbösségi görbe: Azon jószágkombinációk összessége, amelyek a hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös hogy melyiket szerzi meg.

39 Közömbösségi térkép: A közömbösségi görbék rendszerét közömbösségi térképnek nevezzük.

40 A közömbösségi térkép jellemzői
A közömbösségi térkép minden egyes pontja az „X” és „Y” termék valamely mennyiségi kombinációját jelöli, az ilyen jószágkombinációkat szoktuk fogyasztói kosaraknak nevezni Egy görbe, azaz „szintvonal” adott U hasznosságot képvisel. Az „X” és „Y” jószág olyan mennyiségi kombinációi, amelyek azonos görbén helyezkednek el, egyben azonos hasznosságot jelentenek Minél magasabban helyezkedik el egy U görbe, annál nagyobb hasznosságot jelöl.

41 A közömbösségi térkép jellemzői
A közömbösségi térkép a fogyasztó preferencia-rendszerét tükrözi az adott két termék lehetséges kombinációival kapcsolatban.

42 A helyettesítési ráta:
Megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni egyik terméket a másikkal azonos szükséglet-kielégítési szint mellett.

43 Y X Y(alma,Kg) A(2Kg körte;9 Kg alma) B(4Kg körte;5 Kg alma) A B U0
X(körte,Kg)

44 A B C D U1

45 A helyettesítési ráta csökkenő tendenciája kifejezi a Gossen I
A helyettesítési ráta csökkenő tendenciája kifejezi a Gossen I. törvényét

46 Költségvetési egyenes:
Azon termékkombinációk halmaza a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó a rendelkezésére álló jövedelemből megvásárolhat, a jövedelem teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett.

47 A költségvetési egyenes képlete:
PXX+ PYY=I PX: az „x” termék ára PY: az „y” termék ára I: a fogyasztó rendelkezésére álló jövedelem X: az „x” termék változó mennyisége Y: az „y” termék változó mennyisége PXX: az „x” termékre költött jövedelem PYY: az „y” termékre költött jövedelem

48 A költségvetési egyenes képlete:

49 Költségvetési egyenes tulajdonságai

50 Költségvetési egyenes tulajdonságai
Az (I/Py) hányados a költségvetési egyenes függőleges tengelymetszetét adja meg, amely azt fejezi ki, hogy mennyi Y terméket tudna vásárolni a fogyasztó, ha jövedelmét csak Y-ra költené, és nem vásárolna X terméket. Az (I/Px) hányados a költségvetési egyenes vízszintes tengelymetszetét adja meg, amely azt fejezi ki, hogy mennyi X terméket tudna vásárolni a fogyasztó, ha jövedelmét csak X-re költené, és nem vásárolna Y terméket A költségvetési egyenes meredeksége: A költségvetési egyenes meredeksége kifejezi a két termék árarányát. A költségvetési egyenes negatív meredeksége a szűkösséggel, a korlátozott lehetőségekkel függ össze, a különböző javak együttes fogyasztása esetén az egyik fogyasztásának növelése csak a másik rovására, abból egy meghatározott mennyiség feláldozása révén mehet végbe. A költségvetési egyenes meredeksége valójában az X jószág megszerzésének a másik, Y jószág mennyiségében kifejezett költségét fejezi ki.

51 Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja!
A fogyasztónak 1200 forint áll rendelkezésére, hogy gyümölcsöt vásároljon. A család csak kétféle gyümölcsöt fogyaszt: almát és banánt. Az alma ára 150 forint kilogrammonként, a banáné 300 forint. Jelöljük a megvásárolható alma mennyiségét X-szel, a banán mennyiségét pedig Y-nal. Az alma árát jelöljük Px0-al a banánét Py-nal. Az elkölthető jövedelme I0. Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja! Mi történne, ha az alma ára húsz százalékkal csökkenne? Írja fel az új költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja! Mi történne, ha az alma ára kiinduló ár kétszeresére emelkedne? Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét!

52

53 Az árváltozás hatása a költségvetési egyenesre
Ha X termék ára (Px) csökken, akkor nő az X termékből maximálisan vásárolható mennyiség, a költségvetési egyenes metszéspontja az x tengely mentén pozitív irányba elmozdul, a költségvetési egyenes meredeksége abszolút értékben csökken.

54 Az árváltozás hatása a költségvetési egyenesre
Ha X termék ára (Px) nő, akkor csökken az X termékből maximálisan vásárolható mennyiség, a költségvetési egyenes metszéspontja az x tengely mentén az origó irányba elmozdul, a költségvetési egyenes meredeksége abszolút értékben nő.

55 a) Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja!
A fogyasztónak 1200 forint áll rendelkezésére, hogy gyümölcsöt vásároljon. A család csak kétféle gyümölcsöt fogyaszt: almát és banánt. Az alma ára 150 forint kilogrammonként, a banáné 300 forint. Jelöljük a megvásárolható alma mennyiségét X-szel, a banán mennyiségét pedig Y-nal. Az alma árát jelöljük Px0-al a banánét Py-nal. Az elkölthető jövedelme I0. a) Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja! b) Mi történne, ha a fogyasztónak a banánra és almára költhető jövedelme a felére csökkenne, miközben a gyümölcsök ára változatlan maradna? Írja fel az új költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja! c) Mi történne, ha fogyasztónak banánra és almára költhető jövedelme a kiinduló helyzethez képest 50%-kal nőne, miközben a gyümölcsök ára változatlan maradna? Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja!

56

57 A jövedelemváltozás hatása a költségvetési egyenesre
Ha a fogyasztó jövedelme csökken, miközben mindkét termék ára változatlan, akkor csökken a fogyasztási lehetőségek halmaza, és a költségvetési egyenes lefelé, az eredetivel párhuzamosan, az origó irányába tolódik.

58 A jövedelemváltozás hatása a költségvetési egyenesre
Ha a fogyasztó jövedelme növekszik, miközben mindkét termék ára változatlan, akkor nő a fogyasztási lehetőségek halmaza, és a költségvetési egyenes felfelé, az eredetivel párhuzamosan, pozitív irányába eltolódik.

59 A fogyasztó optimális választása

60 A fogyasztó optimális választása
A fogyasztó akkor választ a optimálisan a közömbösségi térképen, ha rendelkezésére álló jövedelemből elérhető legmagasabb közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes érintési pontjában található fogyasztói kosarat választja.

61 A fogyasztónak 1200 forint áll rendelkezésére, hogy gyümölcsöt vásároljon. A család csak kétféle gyümölcsöt fogyaszt: almát és körtét. Az alma ára 200 forint kilogrammonként, a körte ára 300 forint. Jelöljük a megvásárolható alma mennyiségét X-szel, a körte mennyiségét pedig Y-nal. Az alma árát jelöljük Px-el a körte árát Py-nal. Az elkölthető jövedelme I0. A fogyasztó két termékre vonatkozó prefenciáit az alábbi közömbösségi térkép mutatatja! a) Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja! Határozza meg az optimális fogyasztói kosár tartalmát! b) Mi történne, ha a fogyasztónak a körtére és almára költhető jövedelme a megkétszereződne, miközben a gyümölcsök ára változatlan maradna? Írja fel az új költségvetési egyenes egyenletét és ábrázolja! Határozza meg az optimális fogyasztói kosarat!

62

63 A jövedelemváltozás hatása a fogyasztó optimális választására
Ha emelkedik a fogyasztó jövedelme, miközben a két termék ára változatlan, a költségvetési egyenes az eredetivel párhuzamosan, pozitív irányba eltolódik. A fogyasztó egy a korábbinál magasabb hasznosságú közömbösségi görbe érintési pontjában optimalizálhatja a fogyasztását.

64 A jövedelemváltozás hatása a fogyasztó optimális választására
Ha csökken a fogyasztó jövedelme, miközben a két termék ára változatlan, a költségvetési egyenes az eredetivel párhuzamosan, lefelé, az origó irányba eltolódik. A fogyasztó egy a korábbinál alacsonyabb hasznosságú közömbösségi görbe érintési pontjában optimalizálhatja a fogyasztását.

65 Az árváltozás hatása a fogyasztó optimális választására

66 6.6 Ábrázolja a fogyasztó „X” termékre vonatkozó egyéni keresleti függvényének a megadott ártartományban lehetséges szakaszát!

67

68

69 Az árváltozás hatása a fogyasztó optimális választására
Ha csökken az x termék ára, miközben a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan, csökken a költségvetési egyenes meredekségének abszolút értéke, a fogyasztó általában a korábbinál magasabb hasznosságú közömbösségi görbe érintési pontjában optimalizálhatja a fogyasztását.

70 Az árváltozás hatása a fogyasztó optimális választására
Ha növekszik az x termék ára, miközben a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan, növekszik a költségvetési egyenes meredekségének abszolút értéke, a fogyasztó általában a korábbinál alacsonyabb hasznosságú közömbösségi görbe érintési pontjában optimalizálhatja a fogyasztását.

71 A piaci keresleti függvény, az egyéni keresleti függvények horizontális összege.

72