Hálózati struktúrák, jogosultságok

Az előadások a következő témára: "Hálózati struktúrák, jogosultságok"— Előadás másolata:

1 Hálózati struktúrák, jogosultságok
 Minden jog fenntartva

2 A hálózat kiépítése A hálózat legtöbbször egy központi számítógépből és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll. A központi számítógépet szervernek nevezzük. A számítógépes hálózatra csatlakoztatott minden számítógépet - a szerverek kivételével - munkaállomásnak vagy kliensnek nevezünk. A hálózathoz szükség van: operációs rendszerre, hálózati kártyára, átviteli közegre, kapcsoló elemekre.

3 Hálózati struktúrák Azokat a számítógépeket amelyeket egy számítógépes rendszerben összekötünk hosztoknak (host) nevezzük. Ezt magyarul gazdagépnek hívjuk, itt futnak a felhasználói programok, helyezkednek el az adatbázisok. Ezeket a gépeket kommunikációs alhálózatok kötik össze, amelyek feladata a hosztok közötti kommunikáció megvalósítása, azaz üzenetek továbbítása. Általában ezek az alhálózatok két jól szétválasztható részből: az átvitelt biztosító vonalakból más néven csatornákból (ahol a bitek “áramlanak”, szokták még vonalnak, áramkörnek, vagy trönknek nevezni) és a kapcsolóelemekből állnak.

4 A hálózati struktúrák csoportosításai
Az alhálózatokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: két pont közötti, illetve Üzenetszórásos alhálózatok. Két pont közötti csatornával rendelkező alhálózat (pont-pont összeköttetés) A két kommunikációs végpontot pl. egy kábellel kötik össze, és az üzenetek (más néven csomagok (packet) ) ezen a kábelen keresztül haladnak. Amikor egy vevő megkapja a csomagot és az nem neki szól, akkor azt továbbadja egy következő pont-pont összeköttetésen keresztül. Előnye: a kommunikációs problémákat a csatorna hordozza. GYŰRŰ

5 Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok (multipont összeköttetés)
Ténylegesen egy kommunikációs csatorna van, és ezen az egy csatornán osztozik az összes hálózatba kapcsolt számítógép. A küldött csomagokat a hálózat minden állomása veszi, (ami nehezíti az adatvédelmet) és azt hogy a csomag kinek szól a csomagban elhelyezett egyedi - gépet címző - címinformáció hordozza. A csatornán küldött csomagot minden gép először olyan mértékben dolgozza fel, hogy a címmező értelmezésével eldönthesse hogy a csomag neki szól-e. Ezek után a csomag feldolgozását csak az az állomás folytatja, amelynek címe megegyezett a csomagbeli címmel. Lehetővé válik a csoportcímzés (több gépnek (csoportnak) szóló üzenetet csak egy példányban kell elküldeni) GYŰRŰ

6 Erőforrások megosztása
A hardver erőforrások megosztása alatt azt értjük, hogy a hálózatba kötött gépek elérhetik egymás hardver eszközeit, például CD meghajtóját, merevlemezét, faxmodemét. Hálózati rendszerekben fontos szerepe van az ún. hálózati nyomtatóknak. A hálózati nyomtató általában egy kitüntetett számítógéphez van kötve, és elérhető a hálózatba kötött valamennyi számítógépről. A szoftver erőforrások megosztása alatt azt értjük, hogy a hálózatba kötött számítógépek elérhetik egymás adat- és programállományait, adatbázisait, és ezeket egy időben használhatják. Az egyidejű használat azonban sok problémát vet fel (például egy adatbázis egyidejű módosításának problémája).

7 Többfelhasználós operációs rendszer
Egy gépen több felhasználó is dolgozhat. Többfelhasználós (multiuser) rendszerek szolgáltatásai kommunikáció (üzenetek, adatok küldése más felhasználónak) erőforrásmegosztás: közösen használt háttértárak, nyomtatók kezelése programmegosztás (más gépen lévő program futtatásának lehetősége) közös munka (pl. egy adatbázisba többen vihetnek fel egyszerre adatokat) Ezekhez kapcsolódóan lényeges szolgáltatás a felhasználók azonosítása, jogainak nyilvántartása, továbbá a fájlok, programok, eszközök hozzáférhetőségének nyilvántartása: az egyes felhasználók csak azokat az eszközöket használhatják (láthatják, esetleg olvashatják, írhatják, törölhetnek róla, esetleg beállításokat eszközölhetnek), amelyekhez megfelelő jogokkal rendelkeznek. A legtöbb joga egy többfelhasználós rendszerben a rendszergazdának van.

8 Hálózati jogosultságok, felhasználók
A hálózatba csak olyan felhasználó jelentkezhet be, aki a rendszer számára “ismert”. Bejelentkezéskor minden felhasználónak névvel és jelszóval kell azonosítania magát a rendszer felé. A felhasználók csoportjai: Egyszerű felhasználók(user-ek): Semmilyen rendszer-karbantartási műveletet nem végezhetnek el, csak használhatják a hálózati erőforrásokat. Kiemelt felhasználók: Általában valamilyen rendszeradminisztrációs tevékenységgel megbízott felhasználók. Rendszergazda: Az egész rendszerre kiterjedő felügyeleti joggal rendelkezik, az ő feladata a hálózat biztonságos és zökkenőmentes működtetése.

9 Olvasás: a felhasználó megtekintheti az adott fájl tartalmát.
A jogosultsági rendszer ellenőrzi, hogy az adott felhasználó mely könyvtárakkal, alkönyvtárakkal, fájlokkal milyen műveleteket végezhet el. A jogosultsági rendszer konkrét megvalósítása a különböző hálózati operációs rendszerek esetében eltérő lehet, de mindegyik tartalmazza az alábbi alapvető jogosultságokat: Olvasás: a felhasználó megtekintheti az adott fájl tartalmát. Írás: a felhasználó módosíthatja az adott fájl tartalmát. Végrehajtás: a felhasználó futtathatja az adott fájlt. Törlés: a felhasználó törölheti az adott fájlt. Engedélyek módosítása: a felhasználó módosíthatja a fájl jogosultsági információit. Ezek a jogosultsági információk egyaránt beállíthatók fájlokra és könyvtárakra is. A könyvtárakra beállított jogosultságokat az adott könyvtárban lévő alkönyvtárak és fájlok is öröklik. Források: Google, pixabay, eduline.hu, erettsegi.org, tudasbazis.sulinet.hu; Készítette: Kékesi J.