Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalkozások működését érintő főbb jogszabályok

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalkozások működését érintő főbb jogszabályok"— Előadás másolata:

1 Vállalkozások működését érintő főbb jogszabályok

2 Polgári jog a természetes és jogi személyek vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyhez fűződő jogait szabályozza az egyenjogúság és mellérendeltség módszerével. vagyoni viszonyokkal foglalkozik elsődlegesen: tulajdoni viszony árucsere viszony ez a jogág differenciálódik, nem homogén üzletszerű gazdasági életben, ill. civil szférában is kialakuló szerződések PTK – Polgári Törvénykönyv + kódex szintű törvénykönyvek

3 PTK áll: 1. rész – bevezető rendelkezések, a jogág alapelvei
2. rész – a személyek joga  jogi, természetes személyek és az állam (szervezeti jogi résznek is nevezhetjük) 3. rész – tulajdonjog 4. rész – kötelmi jog  szerződési jog, kártérítési jog 5. rész – öröklési jog PTK-ban nem található, de megemlítjük: szellemi alkotások joga: szerzői jog műszaki szellemi alkotások joga (találmány, szabadalom, védjegy)

4 Személyek (a polgári jog alanyai)
természetes személyek természetes személyek által létrehozott személyek – jogi személyek (állam) Természetes személyek: jogképesek, cselekvőképesek Jogképesség: valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Passzív képességet tükröz. Nem jelenti azt, hogy az adott személy jogokat szerezhet, jogait gyakorolhatja. Polgári jogi szempontból lehet tulajdona, örökölhet, ajándékot kaphat. Mindenki jogképes, egyformán. Jogképesség az élve születéssel kezdődik. A méhmagzat is lehet jogképes. Fogamzással kezdődik a jogképesség. Élve születéstől visszafelé számított 300. napon történt a fogamzás. A jogképesség halálig tart. Az életkortól függően nem változik a jogképesség (pl.: ha eltűnik, 5 év után holttá nyilvánítják). Cselekvőképesség: aktív fogalom, valaki saját eljárásával magának jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Jogait személyesen gyakorolhatja. Érvényes jognyilatkozatot tehet.

5 Cselekvőképesség A cselekvőképesség az emberek tudati állapotától függ. Ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik-e az illető? Fokozatok vannak. Függ: életkortól egészségi állapottól Kategóriái: teljesen cselekvőképtelenek Kizáró gondnokság alá vannak helyezve. 14 éven aluliak belátási képessége teljesen, állandó jelleggel hiányzik korlátozottan cselekvőképesek Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik. 14–18 év közöttiek belátási képessége időszakonként, visszatérően nagymértékben csökken teljesen cselekvőképesek (mindenki más ide tartozik) Gyakorolhatja a jogait. 18 éven felüliek nincsenek gondnokság alá helyezve

6 Kötelmi jog A polgári jog egyik terület,
szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. mellérendelt jogviszony Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját (kártérítés) biztosítják. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés, (megköthető írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is) szabályozza a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: zálogjog, foglaló, kezesség, jótállás), a teljesítést, a szerződésszegést, a szerződés megszűnését is. A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (pl. adásvétel, bérlet, letét, vállalkozás, megbízás, biztosítás, ajándékozás, tartási szerződés). A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: felelősség a szerződéssel okozott károkért, ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A kártérítés, kártalanítás, kármegosztás, a veszélyes üzem működéséből eredő károk, az állattartók felelőssége, az épületről lehulló tárgy által okozott kár; a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik.

7 Munkajog a más részére végzett munka során keletkező társadalmi viszonyokkal foglalkozik ez a jogág alaptörvénye: Munkatörvénykönyv + más törvények (pl.: közalkalmazottak foglalkoztatása) két fő terület: a munkáltató és a dolgozó (munkavállaló) kétoldalú jogviszonya pl.: munkaviszony keletkezése, munkaszerződés megkötését, a munkaidőt, a munkahely, a szabadság kivételét, felelősségi kérdések, munkaviszony megszüntetése, felmondás  szabályai kollektív munkajog: a munkáltatók és általában a munkavállalók közötti kapcsolat kollektív szerződés, szakszervezetet, érdekvédelmi szervezetet milyen jogok illetik meg, sztrájkjog

8 Szociális ellátások joga
a támogatási rendszert szabályozza (munkanélküliek és munkaképtelenek milyen támogatásra tarthatnak igényt) alaptörvény: társadalombiztosítási törvény, egészségbiztosítási törvény pl.: nyugdíjjogosultság, özvegyi ellátás, baleseti és rokkantsági ellátás, családi pótlék (GYES, GYED), munkanélküli segély jogi feltételei

9 Társadalombiztosítási törvény

10 A társadalombiztosítási rendszer szerkezeti felépítése
Európai modell: Magyar modell: Magán nyugdíj

11 Egészségbiztosítási törvény
I. Fejezet - Általános rendelkezések II. Fejezet - Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai III. Fejezet - Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira való igény érvényesítése IV. Fejezet - Az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások biztosítása V. Fejezet - Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai VI. Fejezet - Baleseti ellátás VII. Fejezet - A pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igény érvényesítése VIII. Fejezet - Felelősségi szabályok IX. Fejezet - Jogorvoslat X. Fejezet - Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség XI. Fejezet - Átmeneti és záró rendelkezések

12 Pénzügyi jog pénzügyi gazdasági szféra közigazgatási joga
államháztartási jog, költségvetési jog, adójog, devizajog, vámjog a pénzügyi és polgári jog ugyanazon társadalmi viszonyokat szabályoz. A szabályozás módja adja a különbséget: a polgári jog az egyenjogúság, a mellérendeltség, a pénzügyi jog az alá- felérendeltség módszerével szabályoz.

13 Versenyjog A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény – versenyjog szabályait tartalmazza. a piacgazdasághoz hozzátartozik a gazdasági verseny  a vállalkozók minél előnyösebb üzleti pozíciót akarnak szerezni. közérdek, hogy a verseny a vállalkozók között szabad és tiszta legyen. Célja: a gazdasági verseny tisztaságát, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit jogi eszközökkel védje Versenytársak: az azonos vagy hasonló üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások

14 Döntés száma   Dátum   Eljárás alá vont   Ügytípus   Vj-1/2008/77    Magyar Ingatlanszövetség  megállapodás  Vj-2/2008/6    ST Microelectronics NV Genesis Microchip Inc.  összefonódás  Vj-4/2008/30    Euronics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Bravotech Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Elektro-Quality Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vöröskő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. HSBC Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.  fogyasztómegtévesztés  Vj-4/2008/31  Vj-6/2008/54    Magyar Telekom Nyrt.  erőfölény  Vj-11/2008/35  Rossmann Magyarország Kft.  Vj-12/2008/9    Agrofert Slovakia a.s. Belar a.s.  

15 Vj-23/2008/72    Tesco-Global Áruházak Zrt.  beszállítóval szembeni jelentős piaci erő  Vj-24/2008/039    Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság  erőfölény  Vj-25/2008/7    Autó Triplex Kft. Reagroup Budapest Kft.   összefonódás  Vj-26/2008/017    Aeroviva Utazási Szolgáltató Kft.  fogyasztómegtévesztés 

16 Versenypolitika A korszerű versenypolitika amerikai találmány
Törvényi szabályozás USA: Sherman- törvény (1890) Clayton – törvény (1914) Federal Trade Comission Act (1914) Magyarországon: Versenytörvény (2000.évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított LVII. tv) - utolsó módosítás: június 2002.évi X. törvény és 38/2002. Korm.rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek társulásával életbe lépő közösségi szabályok Csoportmentességről szóló kormányrendeletek (55/2002, 54/2002, 53/2002, 86/1999) Ártörvény évi LXXXVII. Tv Reklámtörvény (2001. évi törvénnyel mósodosított évi LVIII.törvény

17 „Szabadalmi jogsértés vádjával bíróság elé viszi a Microsoft a holland TomTom navigációs készülék gyártó céget. A Wall Street Journal szerint a Microsoft azzal vádolja a holland vállalatot, hogy összesen nyolc szabadalmát sértette meg termékeivel. A lap úgy tudja, hogy a Microsoft egyeztetésre tett kísérletei nem jártak sikerrel. A TomTom szóvivője nem fűzött megjegyzést az értesüléshez. A szabadalmak közül öt az autókban alkalmazott navigációs rendszereket érinti, három pedig az adatfeldolgozás módjával kapcsolatos. A Microsoft a vonatkozó szabadalmi licenceket eddig a Pioneer, Alpine és Kenwood cégeknek adta el. A Microsoft egyrészt a szabadalmi jogsértés következtében keletkezett károkat kívánja megtéríttetni bírósági úton, másrészt egy másik eljárás keretében az ITC kereskedelmi felügyeletnél kívánja a szabadalmi jogot sértő termékek forgalmazását betiltatni”. MTI/Menedzsment Fórum

18 Tartalmazza a tilalmazott magatartásokat
5 nagy csoport: tisztességtelen verseny tilalma fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása a gazdasági verseny korlátozásának tilalma  kartell-jog a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma fúzió-kontroll

19 Adótörvények Adózás rendjéről szóló törvény Helyi adó törvény
Általános forgalmi adó törvény Személyi jövedelem adó törvény Egyszerűsített vállalkozói adó törvény Társasági adó törvény Jövedéki adó törvény Gépjárműadó törvény Regisztrációs adó törvény Luxusadó törvény

20 Adóbevallás az adóbevallást az adóalany köteles elkészíteni, de nyilatkozat alapján a munkáltató és a kifizető átvállalhatja az adót és az adóelőleget a munkáltató vagy kifizető saját adóbevallásában vallja be a bevallást erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni az adóbevallás gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves az adóbevallás nem pótolható az adó megfizetésével vagy a támogatás igénybevételével helyi adók esetén ha az adót nem az adózó állapítja meg, akkor az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül bevallást kell készíteni

21 Megnevezés 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 1. Bevallók száma összesen (fő) 2. Ebből: Önbevallók száma (fő) 3. Önbevallók aránya (%) 49,89 50,42 52,59 52,84 52,94 52,50 54,61 76,30 4. Munkáltatóval elszámolók száma (fő) 5. Összevonás alá eső jövedelmet vallók száma (fő) 6. Összevonás alá eső jövedelem (millió Ft)

22 Megnevezés 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év Összevonás alá eső jövedelem sávos megoszlása ezer Ft közötti arány (%) 16,92 14,21 11,41 5,08 4,19 3,58 3,00 2,64 ezer Ft közötti arány (%) 28,83 25,72 23,01 22,75 18,65 17,56 15,41 13,84 ezer Ft közötti arány (%) 18,01 18,92 18,70 17,46 16,20 15,61 14,13 14,69 ezer Ft közötti arány (%) 9,92 10,64 11,62 13,07 13,02 13,04 12,31 11,82 ezer Ft közötti arány (%) 14,64 16,46 18,98 22,38 26,15 26,43 28,25 28,38 4000 ezer Ft feletti arány (%) 11,65 13,99 16,28 19,26 21,79 23,78 26,91 28,64 Összevonás alá eső jövedelem megoszlása Összes belföldi jövedelem (millió Ft) Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 20 196 26 888 32 124 47 803 60 342 60 721 77 324

23

24

25


Letölteni ppt "Vállalkozások működését érintő főbb jogszabályok"

Hasonló előadás


Google Hirdetések