Ajánlott irodalom: A természetvédelem alapjai c. tárgyhoz

Az előadások a következő témára: "Ajánlott irodalom: A természetvédelem alapjai c. tárgyhoz"— Előadás másolata:

1 Ajánlott irodalom: A természetvédelem alapjai c. tárgyhoz
Kerényi Attila: Általános környezetvédelem Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Standovár Tibor, Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai Hortobágyi Tibor, Simon Tibor: Növényföldrajz, társulástan és ökológia Rakonzai Zoltán: Természetvédelem Ökológiai SH és Biológiai SH atlasz

2 Főbb fogalmak Környezet: a bennünket körülvevő világnak azon része, amelyben az ember él és tevékenységét kifejti. Térbeli kiterjedését tekintve = élővilág élettere, a bioszféra (lito-, hidro-, atmoszféra élő szervezetekkel benépesített része) Természet: a környezet része… (?) Természetvédelem: A természetvédelem a természeti értékeink megőrzésére, bemutatására és helyreállítására irányuló társadalmi tevékenységek összessége. Maga a természetvédelmi tevékenység lehet passzív és aktív.

3 Természetvédelem alapelvei
Génkészlet-védelem alapelve: minden faj génjét meg kell őriznünk a génprogram számára Múzeum-elv: az élőlényeket meg kell őriznünk, hogy be tudjuk mutatni a jövő generációknak is Az ember számára nélkülözhetetlen természeti környezet megtartásának elve

4 Természetvédelem céljai
Megóvás és fenntartás: a természeti értékeket meg kell óvni a károsító hatásoktól. Ezek a hatások lehetnek abiotikusak (élettelen) pl. természeti csapások, biotikusak pl. rovarkártevők, valamint antropogének (emberi eredetűek). A természeti értékek és a fennmaradásukhoz szükséges környezetük helyreállítása. Tudományos kutatások elősegítése Oktatás, ismeretterjesztés, közművelődés Esztétikai igények kielégítése Rekreáció, természetjárás, idegenforgalom

5 Természetvédelem feladatai
A védendő objektumok körének megállapítása. Az objektumok védetté nyilvánítása. A veszélyeztető hatások feltárása. A hatások elhárítása. Ha szükséges helyreállítás, beavatkozás. A védett objektumokkal kapcsolatban felmerülő igények összehangolása.

6 Biodiverzitás – biológiai sokféleség
Definíció: az élet megjelenésének rendkívüli gazdagságát próbálja lefedni (genetikai, taxon, ökológiai div.) Mérése: leginkább taxondiv. esetén a fajok számával mérik (pl.: Shannon-féle, Simpson-féle függvény) De pl.: Kulcsfajok (csúcsragadozók) Ökoszisztéma-mérnökök, „zászlóshajófajok”, „esernyőfajok”

7 Hány faj él a Földön? 1,5 milliót ismerünk kb. 5 millió él (szűk)
millió is lehet (tág) lezárhatatlan vita! Leginkább fajgazdag: trópusi esőerdők korallzátonyok mélytengerek nagy trópusi tavak É-i sark fajszám Egyenlítő D-i sark

8 Miért olyan fajgazdagok a trópusok?
A fajok fele a szárazföldek 7%-át borító trópusi esőerdőkben él! A hozzáférhető tápanyag és energia mennyisége Rendelkezésre álló idő A területhatás Rapoport-szabály Kedvezőtlen évszak hiánya

9 Mennyit ér egy faj? Pl. egy új liliomfaj egy 25 hektáros mezőn él,
amit be akarnak építeni. A fajnak nincs az emberiség számára értéke. Tehát 0 $ A faj értéke = az előfordulási területének értékével (létezési érték) itt: $ Valaki felvállalja szaporítani, ezért évente $-t fizet  termelői érték Évente felkeresik botanikusok, természet- kedvelők, így természeti turizmus értéke van ( $/év) A faj fennmaradásának biztosításával megőrizhető a faj potenciális értéke, amennyiben az a jövőben felhasználható a társadalom számára. Kb $ (ez az összes növényi eredetű új termék 100 mrd $ osztva a növényfaj számával - átlag) Tegyük fel, hogy kiderül a fajról, hogy valami olyan anyagot termel, ami óriási jelentőségű az emberiség számára (pl. AIDS, rák elleni szer) ezért adható egy becsült érték: 100 billió $ vagy még több…

10 A biológiai sokféleséget veszélyeztető tényezők
Élőhely-fragmentáció Élőhelypusztítás Élőhelyleromlás és -szennyezés Egyes fajok túlhasznosítása Idegenhonos fajok betelepítése Fertőző betegségek felgyorsult terjedése Kihalások!!!

11 Fajok kihalását okozó és veszélyeztető tényezők
Az egyes okok fontossága Csoport Élőhely-pusz-tulás Túlzott hasznosítás Fajok behurcolása Raga-do-zók Egyéb Isme-ret-len Kihalt fajok Emlősök 19 23 20 1 36 Madarak 11 22 2 37 Hüllők 5 32 42 21 Halak 35 4 30 48 Veszélyeztetett fajok 68 54 6 8 12 - 58 28 53 63 17 3 Kétéltűek 77 29 14 78 Ország Élőhely- vesztés (%) Afrika Gambia 89 Ghána 82 Ruanda 80 Ázsia Banglades 96 Fülöp-szigetek 97 Sri Lanka 86 Vietnam 76 Forrás: Standovár-Primack A természetvédelmi biológia alapjai

12 Élőhely-fragmentáció
Az a folyamat, mely során nagy, összefüggő élőhely mérete csökken, több darabra osztódik Problémák ezzel: Kerület-terület arány megnő ÉH közepe közel kerül a szélekhez A fragmentáció gátolja a fajok szabad elterjedését a táplálékforrás elérhetőségét a párválasztást és csökkenti a populáció méretét!

13 Miért nem szeretjük az utakat? Avagy a fragmentáció következményei
Útépítés folyamatának mortalitást fokozó hatása Gázolások miatt a mortalitás növekedése Állatok viselkedésének megváltozása Fizikai környezet megváltozása Kémiai környezet megváltozása Idegenhonos fajok terjedésének segítése Emberi ÉH-pusztítás és –használat felerősödése Szegélyhatás: a feldarabolódott ÉH szélein a belsejétől eltérő viszonyok uralkodnak!

14 Élőhelyleromlás és -szennyezés
A leromlás és a szennyezés a legalattomo-sabb, közvetlenül nem érzékelhető formája az ÉH-ek átalakulásának! Leromlás: Alomgyűjtés Túltartott vadállomány Szennyezés: Peszticidek (DDT) Vízszennyezés Légszennyezés

15 ÉH pusztítás Az emberi populáció növekedése biztosan felelős a pusztításért (nincstelenek a természetet élik fel, kis hatékonyságú kihasználások, nem a helyi lakosok a felelősök, túlzott fogyasztás) Esőerdők Vízi és vizes élőhelyek Mangrove Korallzátonyok Elsivatagosodás

16 Túlzott hasznosítás Amíg az ember fenntarthatóan gazdálkodott a környezetével, addig nem volt gond. Azonban az élelemszerzés eszközei, szükségességének nagyságrendje megváltozott. Fúvócső, dárda → gépfegyver Halászbárka, szigony → motorizált halászflotta, fenékháló, szigonypuska Mindezek oda vezettek, hogy a nagytestűállatok sok közösségből teljesen eltűntek Híres kihalt nagytestű állatok? Mamut, momo madár, emu, wombat, erszényes farkas, tasmán tigris, vadlovak

17 Tradícionális társadalmakban voltak a természet kiélésének megfelelő szabályozói!
Napjainkban azonban: ha egy terméknek van piaca, akkor felkeresik, leölik (vagy kitermelik) és eladják. Helyi közösségek gyakran a bányászat, a fakitermelés, vadászati jogokat adják el, hogy a kapott pénzért mást vehessenek. Mi ezzel a GOND? Pl. korábban nem hasznosított forrásra hirtelen megnövekvő kereslet → hirtelen túlhasznosítás nemzetközi szőrmekeres- kedelem: csincsilla, vikunja vidra, hermelin… stb.

18 A nemzetközi kereskedelemben kiemelten szereplő élőlénycsoportok
Éves forgalom Megjegyzések Főemlősök 25-30 ezer egyed Leginkább orvosi kísérletekhez, de házi kedvencnek, állatkertbe, cirkuszok és magángyűjtemények számára is Madarak 2-5 millió egyed házi kedvencnek, állatkertbe, legtöbbet állattenyészetekből, de pl. papagájok legális és illegális kereskedelme is jelentős Hüllők 2-3 millió egyed Házi kedvencnek és állatkertbe; millió nyers bőr, mintegy 50 millió féle termékhez; legtöbbje vadonból, egyre inkább állatfarmokról Díszhalak millió egyed A legtöbbjüket illegális eszközökkel vadon fogják be Zátonyépítő korallok tonna Destruktív módszerekkel gyűjtik, akváriumokba és ékszereknek Orchideák 9-10 millió egyed A nemzetközi kereskedelem kb. 10%-a vadon gyűjtött Kaktuszok 7-8 millió egyed A nk. k. kb. 15%-a vadon gyűjtött

19 A veszélyeztetett bálnák
Az óceánok cetjei két csoportba tartoznak: sziláscetek •fogascetek A kardszárnyú delfint kivéve kevés tengeri ragadozó képes szembeszállni velük  az ember a legnagyobb veszély számukra A kereskedelmi célú bálnavadászat a XVI. században kezdődött, XIX. sz. végén a legnagyobb (ámbra, bálnazsír) ? Miért right wales (=jó bálnák) a simabálna angol neve? A XVIII. sz-ban a simab. Megfogyatkozik, más fajokat kezdtek vadászni (szürke-, hosszúszárnyú, grönlandi, óriásbálna)

20 1946: IWC- Nemzk. Bálnavadász Biz. Korlátozások
Simabálnákra 1935-ben törvény, de ekkorra már mindhárom faj egyedszáma az eredetinek 5%-a!! 1946: IWC- Nemzk. Bálnavadász Biz. Korlátozások 1986: teljes tilalom világszerte az érintett országok tiltakozása ellenére (Izl., Or.o., Norv., Japán) A kiskapukat kihasználva folytatták az illegális vadászatot. Korlátozások után: Simabálna: nem regenerálódott (Atl., Csendes Óc.) Hosszúszárnyú: sok helyen megduplázódott (1960), évi 10%-os növekedés tapasztalható Szürkebálna: a Cs.-Óc-on 1000 egyedről re szaporodott A bálnákat veszélyeztetik a hálók, nagy hajók  az ilyen sérülések aránya 50-70%, kb. 32%-ban ez a pusztulásuk oka!! Hajók, bányászat, katonai tevékenység zaja zavarja a társas kommunikációt. Szennyező anyagok miatt rák gyakori. De egyebek is: gyomorfekély, pajzsmirigy, mellékvese kár!!!

21 Az ember által vadászott cetfajok létszáma a Földön
Sajnos mai napig veszélyeztetettek, sok fajuk ugyanazokkal táplálkozik, mint amelyeket az ember halászik vetélytársai a bálnáknak! Japánban például delfinmészárlást szerveznek a halászok, hogy nekik így több hal maradjon az óceánban!

22 Maximális fenntartható hozam (MFH):
az évente maximálisan levadászható, lehalászható, kitermelhető, lelőhető mennyiséget jelenti, ami még nem veszélyezteti a populációt, mert annak a természetes növekedése pótolja a veszteséget. Ha túl sokat veszünk ki, károsítjuk a populáció természetes növekedési képességét, ha kevesebbet, mint lehetne = „benne hagyjuk a rendszerben”, akkor a természetes korlátok gátolják majd a populáció növekedését. De az MFH nem lehet rendes cél, mert csak becsülni lehet ezért ez csak egy elvi, felső, soha át nem léphető határt jelenthet!! Sajnos gyakran gazdasági, üzleti okok miatt magasabban állapítják meg a kormányok a kitermelhető mennyiséget, ott pláne nehéz betartani, ahol több országban is vadásszák az adott fajt. Sajnos a ritkaság sok esetben csak növeli a feketepiaci értéket.

23 Idegenhonos fajok A fajok elterjedését eredetileg klimatikus és környezeti akadályok is korlátozzák. A valódi szigetek a leginkább fajgazdag területek. Az ember elmosta e határokat: Európaiak gyarmatosítása Kertészet és mezőgazdaság Véletlen behurcolás Biológiai védekezés Nagy részük nem képes megtelepedni az új helyen, de az a „kis rész” éppen elég gondot okoz! (Mo.-on 266 faj!!) →idegenhonos fajok a szigeteken →idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken Sikerességük okai: új hazában hiányoznak a predátoraik és a parazitáik; az őshonosoknál jobban ki tudják használni a bolygatott területeket. Gond: hibridizálódás, GMO

24 Betegségek Vadon és fogságban egyaránt előfordulhat.
Okozók: mikro-, makroparaziták. Az emberi tevékenység fokozhatja a veszélyt. Problémák leginkább állatkertekben: Parazita és gazda közötti találkozások száma nő Természetes ellenállóképességük csökkent Nagy az eshetősége, hogy olyan állattal találkozik, amely természetes élőhelyén nem fordul elő Idegenhonos fajok és az ember Pl.: lyme-kór Globális klímaváltozás nyomán → áreamódosulások→könnyebben terjedő fajok

25 A védendő értékek csoportosítása
A környezetvédelmi törvény II. fejezete tartalmazza a környezeti elemék védelmének szabályait Földtani (geológiai, geomorfológiai) értékek: Átfogja a föld felszínének és felszín alatti rétegeinek, a talajnak, a talaj termőképességének, szerkezetének, víz- és levegőháztartásának, élővilágának és élettelen anyagainak, a kőzeteknek és ásványoknak a védelmét. Ide tartoznak a barlangok, karsztalakzatok, őskövületek, ősleletek, bányafalak, sziklaalakzatok, szurdokvölgyek stb.

26 Víztani (hidrológiai) értékek
A felszíni, vagy felszín alatti vizek, azok készletei, minősége és mennyisége, a felszíni vizek medre, partja és a víztartó képződményeik ( évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról) A növény- és állatfajok élőhelyét biztosító, vagy tiszta ivóvizet biztosító források, patakok, folyók, tavak, lápok, mocsarak, víztározók, vízesések stb. területe vagy egyes szakasza.

27 Levegő, légkör védelme:
A légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára is kiterjed. Védeni kell: Minden , a minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító terheléstől Légszennyező anyagok kibocsátásának mértéktelenségétől BAT (best available technics) ?? Levegő védelmi kategóriák: kiemelten védett védett Imissziós határérték (levegőminőségi): az egészségre veszélytelen koncentráció szintje Emissziós (kibocsátási) határérték; szűrő-, tisztító berendezések → KöTeViFe az ellenőr

28 Növénytani (botanikai) értékek:
Feltétlen védelem: endemikus fajok (magyar kökörcsin); olyan bennszülöttek, melyek világállománya kicsiny területre korlátozott (pilisi len); maradvány-, vagy reliktumfajok (lisztes kankalin) DE! Nem csak a növényfajok védelme szükséges, hanem azon társulásoké is, melyek ezen fajok élőhelyei, másrészt azon társulásoké, melyek maguk is ritkák (lápok, mocsarak) A természetes vegetáció jellegét őrző, vagy az emberi rekreációt biztosító erdők, egyéb növénytársulások, parkok, arborétumok, esetleg fás vagy lágyszárú növényfajok és ezek területei.

29 Állatani (zoológiai) értékek:
Hazánkban védelem alatt áll az összes hüllőfaj, kétéltű, számos emlős, köztük az összes denevérfaj, de számos rovar és puhatestű is védettséget élvez. Külön védelem alatt a kiveszőfélben lévő, veszélyeztetett őshonos állatfajták, amelyeknek biológiai értékein túl mezőgazdasági-történeti jelentősége is számottevő (mangalica). Fontos védeni az életterüket és a táplálkozási területüket is!

30 Védett és fokozottan védett növény-, illetve állatfajok (forrás: Hortobágyi-Simon)

31 A táj és kultúrtörténeti emlékek
Sajátos természeti értékek. Több tucat tájdefiníció, nehéz lehatárolni. De: tájképi értéknek tekintendő a természeti és az ember által létrehozott környezet mindazon élettelen és élő elemei, amelyek sajátos dinamikus egységet alkotva magas fokú esztétikai élményt nyújtanak.

32 Kultúrtörténeti emlékek:
Az ember által létrehozott értékek, melyek legtöbbször védett természetvédelmi területeken találhatóak. Pl.: bizonyos műemléki értékek (várrom, kastélypark), történelmi és irodalom- történeti emlékhelyek, néprajzi értékeket… stb. Hazai példa?

33 Védelmi kategóriák IUCN 2001
Extinct EX kihalt Extinct in the wild EW kihalt a természetben Critically endangered CR különösen veszélyeztetett Endangered EN veszélyezetett Vulnerable VU sérülékeny Near threatened NT potenciálisan veszélyezetett Least concern LC nem veszélyezetetett Data deficient DD adathiányos Non evaluated NE nem besorolt (IUCN és a WCMC 1994-ben készítette, illetve 1996-ban kiegészítette ezt a jegyzéket.)

34 Kihalt Az utóbbi 50 évben – keresés ellenére - sem került elő, utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Eltűnt: az elmúlt 10 évben nem találják Regionálisan kihalt (RE): egy régión belül biztosan kihalt

35 Kihalt a természetben A szabad természetből kipusztult az olyan taxon, amely korábbi természetes élőhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja él a korábbi előfordulási területén kívül. Kihaltnak vélt, mert hosszabb ideje nem figyelték meg vadon. Ez az időtartam a taxon egy életciklusánál hosszabb idő kell, hogy legyen.

36 Különösen veszélyeztetett
Egy taxon súlyosan veszélyeztetett akkor, ha a legközelebbi jövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének különlegesen kitett. A populáció mérete az utóbbi 10 évben 90%-kal csökkent, elterjedési területe 100 km2-nél kisebb, fragmentálódik és csökken, valamint összegyedszáma 250 alatti, fr. és cs. Kihalás valószínűsége 10 éven belül 50%-nál nagyobb.

37 Veszélyeztetett Az a taxon, mely nem közvetlenül veszélyeztetett, de a közeljövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. A pouláció mérete az utóbbi 10 évben 70%-kal csökkent, elterjedési területe 5000 km2-nél kisebb és összegyedszáma 2500-nál kevesebb, fragmentálódik és csökken. Kihalásának valószínűsége 20 éven belül nagyobb, mint 20%.

38 Sérülékeny Az a taxon, mely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett, de a közép-távoli jövőben természetes élőhelyén a kihalás veszélyének ki lesz téve. A populáció mérete az utóbbi 10 évben 50%-kal csökkent, elterjedési területe km2-nél kisebb, fragmentálódik és csökken, valamint össz- egyedszáma nél kevesebb. A kihalás veszélye 100 éven belül nagyobb, mint 10%.

39 Potenciálisan veszélyeztetett
Nem védelemfüggő, de fenyegetettség közeli és közel áll ahhoz, hogy sebezhetőnek minősítsék. Tehát most még nem sorolható az előbbi kategóriákba, de várható, hogy hamarosan igen.

40 Vizsgálatok alapján az előbbiek nem érvényesek rá. Adathiányos:
Nem veszélyeztetett: Vizsgálatok alapján az előbbiek nem érvényesek rá. Adathiányos: Hiányos adatú az olyan taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért: Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

41 A „színes” listák A vörös lista - mely a legnagyobb múltra tekint vissza, s a legismertebb a listák közül - a taxonok veszélyeztetettségét (fenyegetettségét) mutatja be. A rózsaszín lista - amit a vörös lista „előszobájának” lehet tekinteni - azokat a taxonokat tartalmazza, amelyek rövid időn belül vélhetően veszélyeztetetté válnak. A kék lista azon taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt időszakban - az aktív védelemnek köszönhetően - csökkent a veszélyeztetettség mértéke. A zöld lista az állományaik számában és nagyságában nem, vagy érzékelhetően nem változó fajokat sorolja fel, melyeket általában nem teszünk közzé. A fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajokat mutatja be. A szürke lista a flóraszennyezővé váló fajokat tartalmazza, a fekete lista „előszobája”.

42 Védelmi szintek Fajszintű védelem Populáció szintű védelem
Területi védelem (IUCN) Szigorúan védett természetvédelmi területek Nemzeti parkok Természeti emlékek Kezelt természetvédelmi területek (vadrez.) Tájvédelmi körzet Védett területek a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével

43 Fajszintű védelem Nehéz a fajokat önmagukban védeni, hiszen egy fajnak elterjedési területe is, táplálkozási területe és társas kapcsolatai is vannak. Így sok esetben nem célravezető CSAK a faj védelme, hanem a társulás védelme, a terület védelme a fontos. Fajszintű védelem szinte azonos a populáció szintű védelemmel, hiszen nem kiragadott egyedeket védünk.

44 Fajok természetrajza vizsgálati szempontok
Élőhely Természetes elterjedés Biológiai kölcsönhatások Morfológiai jellemzők Élettani jellemzők Demográfiai jellemzők Viselkedés Genetikai jellemzők Szükséges a: Publikált irodalom Publikálatlan irodalom Terepi megfigyelés

45 A populációk, társulások és a környezetállapot nyomon követése
A fajok állapotának követéséhez elengedhetetlen a rendszeres egyedszámláláson, mintavételen alapuló monitorozás. Hosszútávú adatsorok szükségesek, hogy a populációs trendeket felismerjük. Vizsgálni szükséges az abiotikus környezeti változókat (pl.: hőm., csap., páratart., vízmin., talajvízsz., talajsav.) társulásjellemzőket (pl.: fajlista, biomassza…) fajok sajátosságait (pl.: jelenlét, egyedszám…)

46 A trimates „tri” és „primates”
A fajok hosszú távú csökkenésének dokumentálását végző kutatók közül többen a kérdéses fajok védelmének aktív harcosává váltak. Jane Goodall csimpánz Dian Fossey hegyi gorilla Birute Galdikas orángután

47 A fajok dokumentációja
A fajok elterjedését dokumentáló hálózat négy alapvető adata: Melyik az adott faj? Hol találták? Mikor találták? Ki végezte a megfigyelést? A hálózati adatgyűjtés jellemzői: adatgyűjtést önkéntes szakértők végzik adatellenőrzést, feldolgozást, térképkészítést kis szakembergárda végzi egységes térképhálózat Egyre több esetben és országban, vagy nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettség, vagy az ország törvénye írja elő a biodiverzitás monitorozását.

48 NBmR 1992. Rio: nemzközi egy. a biodiverzitás védelméről
A vállalt kötelezettségek hívták életre a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszert (NBmR). CÉL → pontos megbízható adatok hazánk biológiai sokféleségéről, különböző szinteken. Monitorozás: valamilyen objektum kiválasztott sajátságainak, állandó helyszínen, standardizált módszerekkel végzett, meghatározott időközönként ismételt, hosszú távú megfigyelését jelenti. Objektumai az élővilág egységei: populációk, társulások, társuláskomplexek. KvVM TH megbízásából PHARE Program anyagi támogatásával az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és az MTM koordinálja.

49 NBmR szempontjai a vizsgált egységekre
Reprezentálja a … ritka, különösen érdekes, védett fajokat, társulásokat a Mo. élővilágára, élőhelyeire általánosan jellemző általánosan előforduló, vagy gyakori, vagy invazív fajokat az emberi tevékenység vagy a környezeti feltételek miatt közvetlenül veszélyeztetett élőlényeket, társulásokat, élőhelyeket. A végrehajtáshoz 124 db, 5 x 5 km-es mintanégyzeteket jelöltek ki. Országos Biodiverzitás-monitorozó Szolgálat között 46 db négyzet ÉH-térképe készült el.

50 Demográfiai vizsgálatok, metapopulációk
A terepi megfigyelés során az ismert egyedek sorsát követik figyelemmel (növekedés, szaporodás, élettartam). → ha lehet a pop. összes egyedét figyelik, korát, nemét, méretét meghatározzák. Megállapítható a kritikus életszakaszokat, a pop. méretváltozásait, esetleg térbeli viselkedését. Élőhely fragmentáció Metapopuláció  olyan félig-meddig független populációk dinamikáját jelenti, amelyek között valamilyen mértékű diszperzál (vándorló egyed, pollen…) teremt kapcsolatot. Globális egyensúlyuk kizárólag a kihalási és kolonizációs rátától függenek. Mindaddig, amíg olyan sebességgel jönnek létre új populációk, mint amilyen tempóban kihalnak a létezők, addig a metapop. fenn tud maradni.

51 Metapopulációk típusai:
Rendre: Foltmintázatot mutató, egységes populáció Klasszikus metapopuláció Kontinens-sziget típusú Forrás-nyelő típus Nem egyensúlyi metapopuláció

52 Metapopulációk ÉH fragmentáció → növekvő lokális kipusztulási vszg, ha csökken a kolonizáció lehetősége → a faj összeomlik → kihalás Az elmélet meglehetősen adatigényes, de a TV-i gyakorlatban jól hasznosítható.

53 Populáció-életképességi analízis (PVA)
PVA vizsgálja, hogy egy adott populáció mekkora eséllyel képes fennmaradni az adott élőhelyen. Tágabban: minden olyan elemzés PVA, ami a populációk kihalási valószínűségének meghatározását célozza, legyen az hosszú távú megfigyeléseken alapuló következtetés, szakértői tudáson és tapasztalaton alapuló döntési analízis, vagy demográfiai modellezés. Legtöbbjük demográfiai alapú számítógépes modellezés. Nagyon adatigényes Szükséges adat Demog-ráfiai életkor az első szaporodáshoz katasztrófák gyakorisága minden korcsoport átlagos túlélése Táji folttípus foltok közötti távolság területe helyzete átalakulása Disz-perzál szétterjedő egyedek száma korcsoportja bevándorló egyedek száma útvonalszabályok

54 Új populációk létrehozása
? Hogyan lehet hatékonyan védeni egy fajt ? 1. Élőhelyét védem IN SITU 3. Nem lehet az élőhelyén, befogom, szaporítom, gondozom EX SITU 2. A faj egyedeit, populációját figyelemmel kísérem (monitoring) segítem IN SITU

55 Új populációk létrehozása
Általában kettős módszer: 1. eredeti helyen új pop. létrehozása, 2. mesterséges körülmények közötti szaporítás. Új állományok létrehozása: Visszatelepítési program Eredeti helyre vissza Gyarapítási program Plussz egyedeket a meglévő populációhoz Bevezetési program Eddig be nem népesített, új helyre

56 Szabadon bocsátott állatok viselkedése
A programoknak figyelembe kell venniük az állatok viselkedését, szokásait. Fogságban nevelve meg kell tanulniuk a szabad léthez nélkülözhetetlen táplálékkeresési, párválasztási… stb. rítusokat. Ezek híján képtelenek a túlélésre. Költséges, nehéz, komoly, hosszú távú kötelezettséget jelent a program. Szabadon bocsátás lehet puha, vagy kemény. Esettanulmányok: arany oroszlánmajmocska hód kaliforniai kondor

57 Új növénypopulációk Alapvetően különbözik az állatfajok eseteitől:
Helyváltoztatásra képtelenek, így ha nem megfelelő a hely, ahová telepítik, nem maradnak meg. Vagy ha megmaradnak, kártevőik, gombabetegség, növényevő állatok könnyen tönkretehetik  állandó megfigyelés/védelem szükséges. Magok csíráztatása alapvetően laborban, ritkábban szabadon történik A módszerek napjainkban sem tökéletesek Akkor sikeres, ha a visszatelepített egyedeket felváltó generációkkal önfenntartó vagy gyarapodó populáció jön létre Esettanulmányok

58 Ex situ védelem állatkertek, akváriumok, botanikus kertek, arborétumok, magbankok
Az ex situ és az in situ egymást segítő, kiegészítő stratégiák. Az élőhelyen kívüli védelem igen költséges, számos korlátozó tényezője van: Populációméret Alkalmazkodás Tanulási készségek Genetikai változatosság Folytonosság Koncentráció Feleslegben lévő állatok

59 Állatkertek A világon kb. 2000 állatkert és akvárium létezik.
A szföldi 3000 gerinces fajból közel 1 millió példány él ezekben. Új céljuk a bemutatáson kívül, a végveszélyben lévő fajok megóvása. Csak fogságban él már: Przewalski ló, a Dávid szarvas Megmenekítik: fekete lábú görény Sikeres: hópárduc Sok faj nehezen tűri a fogságot, nem szaporítható jól: óriás panda és a szumátrai orrszarvú Segítség lehet: pótanyás nevelés, mesterséges keltetés, kettős keltetés, mesterséges megtermékenyítés, embrióátültetés Vitatott eljárás a szaporítósejtek lefagyasztása.

60 Botanikus kertek, arborétumok
Akváriumok Nyilvános és zárt akváriumok A vizek sérülékenysége (szenny., gátak, glob. melegedés…) miatt rengeteg vízi élőlény védett és veszélyeztetett. Jelenleg kb. 600 ezer egyed él akváriumokban! Kiemelt jelentősség: cetfélék. Botanikus kertek, arborétumok A világ 1600 botkertje a legjelentősebb növényfaj megőrzési bázisa. A világ flórájának 30%-ából őriznek/nevelnek példányokat. Fontosak a magbankok, azok gyűjteményei. Globális prioritásúak a mezőgazdasági magbankok.

61 A Föld védett területei
In situ – ex situ közül fontosabb a helyben történő védelem. Kulcsszerepű a megőrzésben a törvényileg védett területek kialakítása: kormányzati döntés → védett státus természetvédő társadalmi szervezetek, magánszemélyek felvásárolják a területet → így magánkézbe kerül Ezek csak az alapokat biztosítják az élőhelyek megőrzéséhez!! Spéci: trópusi fejlődő országok, tradicionális társadalmak (USA, Kanada, Kolumbia, Malajzia)

62 Védett területek osztályozása
Magyarország 1996. évi LIII. tv. A 28.§ (1) alapján lehet: nemzeti park tájvédelmi körzet természetvédelmi terület természeti emlék A 29. § (2) a bioszféra-rezervátumról A 29. § (3) az erdőrezervátumról IUCN (1994) Szigorúan védett termé-szetvédelmi területek, vadonterületek Nemzeti parkok Természeti emlékek Kezelt természetvédelmi területek (vadrez.) Tájvédelmi körzet (védett szföldi és tengeri tájak) Védett területek a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével

63 Magyarország védett területei 1996. évi LIII. tv.
A jelenleg hatályos TV szerint az ex lege természeti objektumokon (barlang, láp, forrás, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár) felül az országos jelentőségű védett területek négyféle típusának létesítésére van lehetőség: 28.§ (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: nemzeti park (NP) → 28.§ (2) tájvédelmi körzet (TK) → 28.§ (3) természetvédelmi terület (TT) → 28.§ (4) természeti emlék (TE) → 28.§ (5) 29.§ (1) – (4)

64 Magyarország védett területei
Védelmi kategóriák 2005. december 31. ha db Nemzeti parkok (NP) ,6 10 Tájvédelmi körzetek (TK) ,9 36 Természetvédelmi területek (TT) 28 949,6 147 Természeti emlék (TE) 0,0 1 Összesen ,1 194

65 Bioszféra rezervátumok
Megnevezés  Kijelölés éve  Terület (ha)  Magterület (ha)  Aggteleki Bioszféra Rezervátum  1979    234  Fertő-tavi Bioszféra Rezervátum    1976  Hortobágyi Bioszféra Rezervátum  54 500   1154  Kiskunsági Bioszféra Rezervátum  22 095  8120   Pilisi Bioszféra Rezervátum  1980    1716  Összesen:    13 200 Bioszféra rezervátumok

66 Ramsari területek

67 A művelési ág szerinti megoszlás
területe (ha) részesedése (%) összesen védett az összes területből a védett területből szántó 99931 47,58 12,2 gyep 213332 10,92 26,6 szőlő 104600 9678 1,12 1,2 kert 101600 951 1,09 0,1 gyümölcsös 95500 2378 1,02 0,3 erdő 375180 18,92 46,0 nádas 60000 17112 0,65 2,1 halastó 32000 11038 0,35 1,4 kivett 86408 18,35 10,6 816008 100,00 100,0 Erdők és gyepek: országos részesedésnél nagy arány! Szántók: a NP-ok és TK-ek művelt területei miatt magas arányban!!

68 Védett területek statisztikái
1994-es adatok szerint a világon 8600 védett terület (IUCN I-V. kat.) 8 millió km2-en. Ez a Föld szárazföldi összterületének csak 6%-a!! Földfelszín 3% szigorúan védett. Legnagyobb Grönlandon,mely az összesnek 12%-a!! Miért nem jó ? Régió védett területek (IUCN I.-V. kat) hasznosított területek (IUCN VI. kat) száma területe (km2) aránya (%) Afrika 704 4,6 1 562 2,5 Ázsia 2 181 4,4 1 149 1,1 Észak- és Közép-Amerika 1 752 11,7 243 0,7 Dél-Amerika 667 6,4 679 12,7 Európa 2 177 9,3 143 40 350 0,8 volt SZU 218 1 400 Óceánia 920 9,9 91 50 000 0,6 Összesen 8 612 5,9 3 868 2,7 Forrás: Standovár-Primack: Természetvédelmi biológia alapjai (1994-es adatsor)

69 Területek nagysága (km2) Arányuk a v. területek között (%)
Problémák? 1980-as évek után csökken a védetté nyilvánítás mértéke (mind politikai, mind polgári oldalról) → általános vélemény, hogy már elég van belőlük!!  Sok területet gazdaságilag nem hasznosítható, nagy pusztaságokban jelölnek ki pl.: Grönland, szikes puszták, vagy sivatagok, esetleg zord hegységek IUCN kategória Terüle-tek száma Területek nagysága (km2) Arányuk a v. területek között (%) Átlag-méretük (km2) Ia 1 423 7,4 687,3 Ib 654 7,1 1 435,8 II 2 233 30,2 1 788,8 III 409 1,5 467,5 IV 3 622 18,6 676,7 V 2 418 8,0 434,8 VI 1 995 27,2 1 803,8 összesen 12 754 100,0 1 035,3

70 A védett területek hatékonysága
Fajkoncentráció a táj kitüntetett pontjain: Magassági gradiensek mentén Ahol különböző geológiai formációk egymásra helyeződtek A geológiailag idős területeken Ahol bőségben fordulnak elő a szűk keresztmetszetet jelentő természeti erőforrások Gyakran egy tájegység nagy, egyhangú, kevés ÉH-típussal rendelkezik  A jól kijelölt területek védelmet nyújthatnak az egyes országokban élő fajok jelentős részének. Alapkövetelmény a reprezentativás: a biodiv. minden szintjén!! Ehhez elengedhetetlen a területek tudatos, a természeti értékek elterjedését figyelembe vevő kiválasztása.

71 A védett területek létrehozása
Régió élővilágának leírása, adatgyűjtés Prioritások kijelölése, tv-i célok meghatározása Jelenlegi tv-i hálózat felmérése Célokhoz az új vt-ek helyének kiválasztása Alkalmazandó védettségi kategóriák meghat. Védett területek megtervezése VT létrehozása, a céloknak megf. alkalmazása A VT rendszeres monitorozása

72 Kiválasztás Prioritások: Területválasztást segítő módszerek:
Fajgazdagság Indikátorcsoport gazdagsága Magasabb rendszertani egységek gazdagsága Endemizmus Veszélyeztetettség Biogeográfiai régiók és életközösség-féleségek reprezentációja Területválasztást segítő módszerek: Diverzitási forró pontok (hotspots) kijelölése Hiányelemzés (gap analysis)

73 Védett területek tervezése
DESZE → S=cA2 → izolációs hatás → fajkicserélődés SLOSS (újabb megközelítési mód) Metapopulációs elméletek → Szabályok!!