A látópálya 2014. 10. 28. Dr. Lukáts Ákos Ph.D. (lukats.akos@med.semmelweis-univ.hu)

Az előadások a következő témára: "A látópálya 2014. 10. 28. Dr. Lukáts Ákos Ph.D. (lukats.akos@med.semmelweis-univ.hu)"— Előadás másolata:

1 A látópálya Dr. Lukáts Ákos Ph.D.

2

3 Pars optica retinae: fontosabb sejtek
choroidea FOTORECEPTOROK (I) külső szinaptikus zóna BIPOLÁRIS SEJTEK (II) belső szinaptikus zóna GANGLIONSEJTEK (III) optikus rostok rétege FÉNY Corpus vitreum INGERÜLET

4 Vakfolt: n. opticus kilépése (a ganglionsejtek axonja)

5 A látópálya: anatómiai összefoglaló
chiasma opticum nervus opticus (II) tractus opticus corpus geniculatum laterale (CGL) radiatio optica elsődleges látókéreg

6 Chiasma opticum: részleges kereszteződés
A szem kicsinyített, fordított állású képet vetít a retinára: a nasalis látótérfélből érkező kép, a temporalis retinafélre vetül. A chiasma opticumban a nasalis retinafélről érkező rostok kereszteződnek (temporalis látótér) Végeredmény: A jobb oldali látótérfélen lévő tárgy képe mindkét szemből végül a bal oldali tractus opticusba jut, és a bal oldali CGL-ben végződik

7 A chiasma opticumban a nasalis retinafél rostjai kereszteződnek
A látópálya Temp. bal Nas. Nas. jobb Temp. A chiasma opticumban a nasalis retinafél rostjai kereszteződnek Jobb oldali corpus geniculatum laterale: mindkét szem ellenoldali látóteréből kap információt A temporalis retinafél rostjai az azonos oldalon maradnak

8 bal jobb Temp. Nas. Nas. Temp.
A CGL után a rostok további kereszteződés nélkül érik el a látókérget (a fovealis rostok úgy tűnik valahol mégis küldenek collateralisokat az ellenoldalra)

9 P P MM A látópálya A ganglionsejtek axonjai a CGL előtt kollaterálisokat adnak le a mesencephalon felé (fényreflex-afferensek) A macularis rostok egy része a CGL után kilép a radiatio optica területéről és át- kereszteződik

10 Radiatio optica: projectio
CGL Sulcus calcarinus Meyer-féle hurok (a rostok először lefelé és előre majd lefelé és hátra nőnek)

11 Látótérkiesések I. A. Jobb amaurosis (anopsia)
B. Bitemporalis hemianopsia C. Homonym hemianopsia D. Homonym hemianopsia + macular sparing

12 nucl Edinger-Westphal
Pupillareflex n. III. Bármelyik szembe belevilágítva mindkét szemen szűkül a pupilla. (Automatikus blende) Szenzoros szár: n. opticus (de a CGL-t a rostok már nem érik el). Átkapcsolás: középagy, pretectalis magok. Motoros rész: m. sphincter pupillae, paraszimpatikus beidegzéssel (n. III, nucl Edinger-Westphal, ggl. ciliare). Antagonista: m. dilatator pupillae (szimpatikus beidegzést kap - ggl. cervicale sup.). ggl. ciliare pretectalis magok nucl Edinger-Westphal ggl. cervicale sup.

13 Látótérkiesések II. A: a jobb szem felől pupillareflex nem váltható ki, a ball szembe bevilágítva mindkét oldali pupilla összehúzódik A. Jobb amaurosis (anopsia) B. Bitemporalis hemianopsia C. Homonym hemianopsia D, E: nincs pupillareflex sérülés D. Homonym hemianopsia + macular sparing B, C: van reflexsérülés, de csak a fél retinát szelektíven megvilágítva lehet kimutatni – speciális műszerek nélkül ez lehetetlen – bármelyik teljes szembe bevilágítva a pupilla mindkét oldalon szűkül

14 Motoros pupillareflex sérülés
n. III. Bármelyik szembe belevilágítva az érintett oldali szemen nem szűkül a pupilla. A másik oldalon igen. Oka: a motoros rész (leggyakrabban n. III – pl: agyi nyomásfokozódás) sérülése. Látótérkieséssel nem jár, da az oculomotorius bénulás egyéb tünetei láthatóak lehetnek (szem deviál lateral és inferior irányban, a felső szemhéj lóg, kettős kép jelentkezhet, az accomodáció (fókuszálás) sérülhet. ggl. ciliare pretectalis magok nucl Edinger-Westphal ggl. cervicale sup.

15 És futottak még… Regio pretectalis Pupillareflex Retina
Colliculus superior Szemmozgások koordinálása 90% Hypothalamus, n. suprachiasmaticus Napszaki, évszaki stb. ritmusok koordinálása CGL Elsődleges látókéreg (V1, Brodmann 17, area striata)

16 EGY KIS FUNKCIÓ

17 A részleges kereszteződés lényege az, hogy egy tárgy képe mindkét szemből ugyanarra a kéregterületre vetül, így módunk van a két képet összehasonlítani, és ebből a tárgy térbeli helyzetére következtetni

18 CGL A két jobboldali hemiretina közös, binocularis zónája
Jobb oldali corpus geniculatum laterale: a hat réteg felváltva, mindkét szem ellenoldali látóteréből kap információt. Mindegyik réteg csak az egyik szem felől kap inputot A két szem felől érkező bemenetek szegregálódnak I = Ipsilateralis (temporalis) 2, 3, 5 CGL C = Contralateralis (nasalis) 1, 4, 6 Ventralis - két magnocelluláris – M sejtes – réteg 1-2 (hol?) Dorsalis - négy parvocelluláris – P sejtes – réteg 3-6 (mi?)

19 Elsődleges látókéreg Input a retina felső része felől
(alsó látótérfél!) cuneus superior sulcus calcarinus polus occipitalis macularis inferior macularis A fovealis rostok aránytalanul nagy területre vetülnek gyrus lingualis Input a retina alsó része felől (felső látótérfél!) lobus occipitalis (facies medialis)

20 Ipsi- és contralateralis projectio: ocular dominance
Ocular dominance oszlopok a kéregben

21 Orientációs oszlopok Az egyes orientációkra reagáló sejtek csoportosan helyezkednek el. Az aktivitás oszlopszerűen a látókéreg teljes vastagságára kiterjed.

22 Szín-szelektív foltok
agyfelszín foltok („blob”-ok) fehérállomány A foltok nem irány-szelektívek, hanem színes fényre érzékenyek. Az aktivitás tangenciális agyszeleten a 2-3-as rétegben a legerősebb.

23 Az elsődleges látókéreg funkcionális egysége a modul.
A modul mintegy 1 mm2 felületű hiper-oszlop („hypercolumn”), - amelyben a látótér egy egységnyi felületét leképező - összes irány-szelektív oszlop, mindkét szem ocularis dominancia-oszlopa és a megfelelő színérzékeny foltok („blob”) jelen vannak. A modulok az elsődleges látókéregben retinotopikus elrendeződést mutatnak.

24 Látókéreg 3. Area peristriata (19 vagy V4-5)
2. Area parastriata (18 vagy V2-3) 1. Area striata (17 vagy V1)

25

26 A látókéreg funkcionális tagozódása
V1 – elsődleges látókéreg (valamennyi funkció) V2 – másodlagos látókéreg (valamennyi funkció) V3 – másodlagos látókéreg (alakfelismerés) V4 – harmadlagos látókéreg (színfelismerés) V5 – harmadlagos látókéreg (mozgásfelismerés)

27 Kontrasztok, élek, határok felismerése

28 Illúziók

29 3D képfeldolgozás

30

31

32 Kép - háttér

33

34

35 Tapasztalatok

36 Akkor mit is látunk valójában?

37 Irodalom Ross MH. Histology. A Text and Atlas (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2003) Röhlich Pál: Szövettan, SOTE Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 1999 Moore KL, Dalley AF. Clinically Oriented Anatomy (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 1999) Oyster CW. The Human Eye (Sinauer Associates, Inc. (Sunderland, Massachusetts, 1999) Wright KW. Textbook of Ophthalmology (Williams and Wilkins, Baltimore, 1997) Carlson BM. Human Embryology and Developmental Biology (Mosby, Philadelphia, 2004) Kandel ER, Schwartz JH, Jessell TM. Principles of Neural Science (McGraw Hill, New York, 2000) Purves D. et al: Neuroscience, 3rd ed. Sinauer Associates, Inc, 2004 Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Illúziók / sztereogramok – példák, magyarázatok: