Magyar őstörténet 2017/2018, 1. félév

Az előadások a következő témára: "Magyar őstörténet 2017/2018, 1. félév"— Előadás másolata:

1 Magyar őstörténet 2017/2018, 1. félév
8. A volgai bulgárok Magyar őstörténet 2017/2018, 1. félév

2 Volgai bulgárok

3 Volgai bulgárok Tegezek, nyílcsúcsok

4 Szablyák, ékszerek

5 Kerámia

6 Finnugor női ékszerek

7 Tankejevka/83. sír

8 Tankejevka/146. sír Tankejevka/149. sír tarsoly(?)függesztő
Bulgár bőrtarsoly fém kerete (ez a tarsolytípus ritkán, de előfordul a honfoglalóknál is)

9 Tankejevka/648. sír

10 Történeti források a népek, törzsek keveredéséről a volgai areában
Ibn Ruszta a volgai bulgárokról: „Háromféle a fajtájuk: egyik fajtájuk neve barsula, a másik fajtáé ’sgl, a harmadiké bulkar.” Ibn Fadlán a volgai bulgárokról: „Láttunk közöttük egy nemzetséget/nagycsaládot, amely ötezer lelket – asszonyokat, férfiakat elegyest – számolt, s akik mindannyian áttértek az iszlámra, al-Barandzsár néven ismerték őket. … A király… Aztán tovább akart vonulni innen és (küldöncöt) menesztett egy szuwáz nevű néphez, s megparancsolta nekik, hogy vonuljanak vele.”

11 Népek, törzsek keveredése a Volga-vidéken/2.
Abu-Hámid al-Garnáti: „Bulgar is nagy város … A falon kívül nagyszámú egyéb nép él… A király… a hitetlenek elleni hadjáratra szokott vonulni, rabul ejtve asszonyaikat, gyermeke-iket, lányaikat, és elkötözve lovaikat.” Julianus: „Nagy-Bolgárország … egyik nagy városában … a barát egy magyar nőt talált, aki a keresett földről erre a vidékre ment férjhez.” Gerhard Friedrich Müller (18. sz.): „A cseremiszek jelenleg együtt élnek a tatárokkal, csuvasokkal, egyes helyeken a tatárokkal és a mord-vinokkal a kozmogyemjanszki körzetben is.”

12 Utak a volgai bulgárokhoz és még tovább

13 Prémet veszek! Marwazí: „Júrá lakói jelekkel kereskednek, anélkül, hogy jelen lennének, mivel ők bátortalanok és félnek az emberektől. Kiváló coboly[prémet] és más, jó szőrméket hoznak be tőlük. Állatokra vadásznak, amelyeknek megeszik a húsát, a prémét pedig [ruhaként] viselik.” Isztahrí és Ibn Haukal az artáníja népről: „A víz mentén leszállva kereskedést folytatnak ugyan, azonban dolgaikról és áruikról hírt nem adnak, senkit társaságukban nem tűrnek, és így országukba senki be nem hatolhat. Artából fekete menyéteket és ólmot [Ibn Haukal: fekete cobolyokat, fekete rókákat, ólmot és higanyt] visznek ki.”

14 Bolgari városának maradványai

15 A régészeti leletek alapján a volgai bulgárok életmódja nagyon hasonló lehetett a magyarokéhoz.
A volgai bolgároknál több olyan tárgytípus és temet-kezési szokás is előfordul, amely ismert a honfoglaló magyarság köréből is (szablya, gömbsorcsüngős fül-bevaló, halotti maszk, részleges lovas temetkezés). A Volga és a Káma összefolyásának körzete az erdei és sztyeppi kultúrák csomópontjában helyezkedik el. A volgai bulgár állam fennhatósága alá több finnugor, török és iráni nyelvű etnikai csoport tartozott. A volgai bulgárok uralták az erdőövezetben élő finnugorok felé irányuló kereskedelmet. A dél felől érkező karavánok a bulgároknál szerezték be a finnugoroktól származó legfőbb exportcikket, a különböző prémeket.