Irrigálás Stoma gondozás során.

Az előadások a következő témára: "Irrigálás Stoma gondozás során."— Előadás másolata:

1 Irrigálás Stoma gondozás során

2 Irrigálás Az irrigálás olyan módszer amelynek alkalmazásával  a colostomás ( vastagbél kiültetés) beteg valamelyest képes a székletürítés szabályozására. A módszer alapvető előnye: A székletürítés szinte akaratlagosan szabályozható és kedvező esetben sztómazsákot sem kell viselni a két irrigálás közötti időszakban.

3 Irrigálás Lényege: a colosztomán keresztül a beteg rendszeresen vizes beöntésekkel mechanikusan üríti a beleit. A vastagbél nyálkahártyáját hozzászoktatjuk egy új ingerhez, a testmeleg víz érintéséhez. Ennek hatására, ha rendszeresen és lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban alkalmazzuk, bekövetkezik a székürítés.

4 Irrigálás Célja: a sztómás beteg a beöntések között kontinenssé ( székletmentessé) váljon. Az irrigálást egyéni igény szerint óránként célszerű alkalmazni. Alkalmanként ml mennyiségű testhőmérsékletű vizet ( 36-37C) kell az irrigáló eszköz segítségével a belekbe juttatni. Célszerű  mindig ugyanabban a napszakban végezni, egyfajta higiénés rutint kialakítva ezáltal.

5 Az irrigálás feltételei:
Gyógyult műtéti heg (általában a műtét után 3-6 hét).    Nincs a sztóma mellett nagyobb sérv és nincs nyálkahártya-előesés, ill. nem szűk a  sztóma nyílása.   A sztómaviselő rendelkezzék a módszer alkalmazásához szükséges megfelelő  ismeretekkel és  képzettséggel.     Csak a szakorvossal történt előzetes megbeszélés után kezdhető el.     Megfelelő irrigáló készülék és körülmények.

6 Az irrigálás javallatai:
a vastagbél leszálló szakasza van kivezetve. kemény a széklete. sztómája normál lefutású. nincs súlyos keringési és légzési betegsége

7 Az irrigálás kontraindikációi
két nyílású colostoma parasztomalis sérv Prolapsus (bélelőesés) Stenosis ( szűkület) Gyakori hasmenés esetén Crohn betegség miatt operált betegeknek Kemoterápia ideje alatt Hasi besugárzást követően ( 6 hónapig) Társult betegségek( paresis, arthritis, vakság, demencia)

8 Az irrigálás előnyei: székletürítés feletti kontroll
       -  kisebb méretű segédeszköz alkalmazása is elegendő        -  Kevesebb bőrszövődmény        -  Kevesebb mennyiségű bélgáz        -  Kevésbé kellemetlen szagok    -  Jobb közérzet, kevesebb pszichoszomatikus probléma

9 Az irrigálás hátrányai:
Időigényes ( kb perc) Mellékhelyiséghez kötött  

10 Az irrigáló szett részei:
víztartály szabályozó szeleppel vagy kerékkel kónusz ( gúla alakú) leeresztő zsák Öv, gyűrű vagy leszorító lap Minisapka vagy dugó Kapcsok vagy csipeszek készlettartó

11 Az irrigálás menete A víztartályt kézmeleg csapvízzel feltöltjük, és állva vállmagasságban egy erre elhelyezett   fogasra felakasztjuk a WC mellett.  A sztómasapkát eltávolítjuk, és a szokott módon megtisztítjuk környezetét. A szájadékra felragasztjuk a leeresztő zsákot A zsák alsó nyílását a wc- kagylóba eresztjük.

12 Az irrigálás menete Légtelenítés után az irrigációs szerelék kónuszát síkosítjuk, majd a leeresztő zsák felső nyílásán keresztül óvatosan a sztómába illesztjük. Az óvatos nyomás fenntartása mellett megnyitjuk az elzárócsapot, és ml. vizet folyatunk a vastagbélbe. A pontos mennyiség egyénenként változhat

13 Az irrigálás menete A beáramló víz egy csekély feszítő érzést okoz.
800 ml vizet kb-4-5 perc alatt folyathatunk be, az áramlás sebességét szabályozhatjuk. A víz beáramlásakor szédülés, hányinger, esetleg hasi fájdalom előfordulhat. (mély lélegeztetés - Újrakezdéskor lassítani a víz beáramlásán)

14 Az irrigálás menete A víz beáramlása után rövid időre a kónuszt rászorítjuk a sztómára. Így a bélben feszültség keletkezik, mely segít a székürítést reflexének kiváltásában. Ennek ideje, módja egyéni : 2-3 perc, de van, akinél perces várakozási időre van szükség. A hirtelen, nyomás alatt ürülő tartalomra is fel kell készülni, a leeresztő zsák felső végét a kónusz eltávolítása után fogjuk össze. 30-40 perc után még ürülhet szél, béltartalom Kb az a mennyiségű folyadék ürüljön ki amennyit beengedtünk.

15 Az irrigálás menete A folyamatot megismételjük 300 ml. víz beöntésével. A leürülő folyadéknak többé-kevésbé fel kell tisztulnia. A leeresztő zsákot a maradék vízzel átöblítjük, majd a nyílásait lezárjuk. Végezetül eltávolítjuk a leeresztőzsákot, a sztomanyílást záródugóval, sztómasapkával látjuk el. Az irrigáló szettet langyos szappanos vízzel elmossuk, alaposan öblítjük, és kiszárítjuk.

16 Az irrigálás menete Előfordulhat, hogy az irrigálásra bevitt vízmennyiséget a szervezet felszívja, exicosis esetén Bő folyadékfogyasztás, ismételt irrigálás.

17 Az irrigálás során fellépő problémák
1.)Elégtelen vízbeáramlás (okai és tennivaló): a kónuszt eltömítette a széklet  (kissé emeljük elő a kónuszt a vízbeáramlás mellett) A kónusz vége nekinyomódik a bélfalnak ( emeljük elő a kónuszt) a víztartály túl alacsonyan van ( tartály emeljük magasabbra) Szűkület a fascia szintben       ( lassítsuk az áramlás sebességét és gyakoroljunk enyhe befelé irányuló nyomást a kónuszra)

18 Az irrigálás során fellépő problémák
2)  A belek lassú kiürülése (okai, tennivaló) A beöntővíz túl meleg  (az irrigálás megkezdése előtt, ellenőrizzük a víz hőfokát) A beáramlási sebesség túl lassú  ( közepes sebességen végezzük a víz áramoltatását) a beteg ki van száradva (kevesebb beöntő folyadék távozik. Bő folyadékbevitel után másnap ismételjük meg a beöntést) "Lusta" bél  (a hasfal masszírozásával segítsük az ürülést) Az irrigáló folyadék elfolyik ( rosszul tartjuk a kónuszt, legyen a hasfalra merőleges.) 

19 Az irrigálás során fellépő problémák
  3) Hasi görcsök jelentkeznek: A víz beáramlás túl gyors Az irrigáló folyadék túl hideg Idegesség Stenosis

20 Az irrigálás során fellépő problémák
4) Két irrigálás között is jelentkezhet székletürítés, ha: Bélfertőzés, hasmenés túl sok idő telik el két irrigálás között Az irrigáló folyadék mennyisége nem megfelelő az irrigálás túl gyorsan történik.

21 Segédeszközök stomadugó

22 Segédeszközök stomasapka

23 Segédeszközök Irrigáló szett

24 Segédeszközök Állító szabályozó