Válaszok a globális oktatáspolitikára

Az előadások a következő témára: "Válaszok a globális oktatáspolitikára"— Előadás másolata:

1 Válaszok a globális oktatáspolitikára
Szlivka Andrea, PhD hallgató PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola Pécs

2 hallgatók életkor szerinti összetétele nemek szerinti eloszlás
Változik: hallgatók életkor szerinti összetétele nemek szerinti eloszlás nemzeti összetétel részidős képzések, levelező tagozatok esti tagozatok Egyetemi struktúrák átalakulása: elitképzés tömegképzés

3 2005/2006 tanév: legmagasabb hallgatói arányszám
esti tagozat levelező tagozat felsőoktatási expanzió elmúlása középiskolai forrás biztosítva (2005, 91%)

4 Munkavállalási lehetőség romlása Diplomák elértéktelenedése
Galasi Péter, 2004: „Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon” „Fiatal diplomások a munkaerőpiacon a tömegesedés időszakában” 2000-ig nagy mértékben nőtt a diplomák piaci értéke, majd ez a növekedés lelassult és friss diplomások kereseti előnye is csökkent. Ugyanakkor adatokkal nem bizonyíthatóak a diplomás munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalmak. Kertesi-Köllő, 2006: „Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség”, és a diplomák piaci értéke”

5 Oktatási körkép 2007: magyarországi felsőoktatás összefoglalása és az OECD- országokhoz való viszonya A felsőoktatásban szerzett végzettség szintje Magyarországon (17%) jóval az OECD-átlag (26%) alatt van. A felsőfokú képesítést szerzett fiatalabb népesség (25-34 év) aránya Magyarországon 20%, az OECD országokban 40%, idősebb népesség (55-64 év) aránya Magyarországon 15%, OECD-országokban 30%. Az OECD országokban 2005-ben 2,7 millió tanuló iratkozott be az állampolgárságán kívül eső ország intézményébe, Magyarországon a nemzetközi tanulók létszáma alacsony - sokkal többen jönnek ide tanulni, mint ahányan elmennek tanulni más országokba.

6 Az OECD országokban a 15 éves személyek 57%-a esetében várható az egyetemi továbbtanulás (ez az arány országonként változhat: Koreában 95%, Németországban 21%). Magyarországon a felsőfokú képesítés megszerzésének lehetősége 63%, ami meghaladja az OECD országok átlagát, viszont nagyon szorosan kötődik a társadalmi-gazdasági háttérhez. Az OECD országok összes GDP-jük 6,2%-át költik oktatási intézményekre, ez arány mégis jelentősen elmarad a nemzeti jövedelem növekedése mögött, így az oktatásra fordított kiadás hatékonysága még növelhető. Magyarországon az oktatásra fordított kiadás elmarad az OECD átlaghoz viszonyítva. (Pl. Korea 8,3%, Magyarország 5,3%)

7 Felhasznált irodalom:
Galasi Péter (2004a): Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsőfokú végzettségű munkavállalók reallokációja Magyarországon 1994–2002 In: Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 3. sz. Galasi Péter (2004b): Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon 1994–2002. In: Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 3. sz. Galasi Péter (2002): Fiatal diplomások a munkaerőpiacon a tömegesedés időszakában, In: Educatio, 11. évf. 2. sz Halász Gábor (2007): Lisszabon és az egyetemek: az Európai Unió formálódó felsőoktatási politikája, in: Krémó Anita (szerk.): Oktatás és képzés Műhelybeszélgetések Oktatási és Kulturális Minisztérium

8 Halász Gábor (2009): A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban, előadás vázlat, Letöltés ideje: , Hrubos Ildikó (2000): Új paradigma keresése az ezredfordulón, In: Educatio , 2000/I. sz.., Kertesi Gábor - Köllő János (2006): Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség”, és a diplomák piaci értéke, In: Közgazdasági Szemle, LIII. évf., március, Kozma Tamás (2006): Az összehasonlító neveléstudomány alapjai, Új Mandátum Kiadó, Budapest Kozma Tamás (2010): Expanzió, In: Educatio, (19. évf.) 1. sz Kozma Tamás (2012): Oktatáspolitika jegyzet (online), Debrecen-Pécs, 2012 Szemerszki Marianna (2006): Hallgatók a tömegesedés időszakában, In: Educatio, 2006/IV sz., Szolár Éva (2009): Az európai felsőoktatás átalakulása és a Bologna-folyamat céljai, In: Iskolakultúra, 2009/9, Ulrich Teichler (2003): Az európai felsőoktatási reformok főbb kérdései, In: Educatio (online), 2003/I sz., 3-18.