FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK nov-dec.

Az előadások a következő témára: "FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK nov-dec."— Előadás másolata:

1 FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK 2017. nov-dec.
Evangélikus egyházjog Dr. Köbel Szilvia Dr. Köbel Szilvia -

2 Evangélikus egyházjog
Luther Márton eredetileg nem szándékozott új egyházszervezetet kialakítani A reformáció mozgalma túlnőtt az egyházi kereteken „Két kard elmélet” középkori elmélet a közhatalomnak egyenesen Krisztustól való származásáról Koordinált hatalom Világi hatalom Egyházi hatalom Dr. Köbel Szilvia -

3 Evangélikus egyházjog
Többféle értelmezése alakult ki Az egyik szerint az Isten mindkét kardot Szent Péternek s általa a pápának adta, ki az egyiket az egyház védelme céljából a császárra bízta A másik értelmezés szerint csak az egyik kardot kapta Szent Péter s általa a pápa, a másikat Szent János kapta s általa a császár Luther számára a hatalom, és mindaz, ami a hatalmat „megjeleníti” (fejedelmek, lovagok, erőszak, hóhér, bírók, törvények stb.) Istentől rendelt, és szükséges Dr. Köbel Szilvia -

4 Evangélikus egyházjog
„Mert kétféle felsőbbséget rendelt az Isten az emberek között. Az egyiket lelkinek rendelte igéjével és kard nélkül, hogy ez által az emberek jámborakká és igazakká legyenek és ezzel az igazsággal elnyerjék az örök életet. Ezt az igazságot az Isten az ő igéjével szolgáltatja, melynek hirdetését a prédikátorokra bízta. A másik felsőbbség világi, eszköze a kard, hogy azok, akik igéje által nem akarnak jámborakká és igazakká lenni az örök életre, azok ily világi hatalom által kényszerítessenek arra, hogy a világ előtt jámborakká és igazakká legyenek. Ezt az igazságot ő a karddal szolgáltatja.” Dr. Köbel Szilvia -

5 Evangélikus egyházjog
Luther: Nem egymással szemben álló birodalmak: a két birodalom („a két kormányzat”), a két „kormányzati mód” Isten uralma alá tartozik. Isten az Ura mindkét „dimenziónak”. DE el is különíti a kettőt: A világi hatalom nem avatkozhat a lélek dolgába, a hit dolgaiba. Azt sem mondhatja meg, hogy ki miben higgyen. Dr. Köbel Szilvia -

6 Evangélikus egyházjog
„A világi hatalomnak vannak törvényei, amelyek tovább nem terjedhetnek, mint a testre, vagyonra, s arra, ami külsőleg létezik a földön. Mert az Isten nem engedheti, s nem akarhatja, hogy kívüle más valaki kormányozzon a lélek felett. Ez okból, ahol a világi hatalom arra vetemedik, hogy törvényt alkot a léleknek, Istennek jogkörébe nyúl s csak ámítja, rontja a lelkeket. Ezt oly világossá akarjuk tenni, hogy az emberek megértsék, hogy a mi lovagjaink, fejedelmeink és püspökeink lássák, mily ostobák, ha az embereket törvényeikkel, s parancsolataikkal kényszeríteni akarják, hogy ily, vagy oly módon higgyenek.” Dr. Köbel Szilvia -

7 Evangélikus egyházjog
„Azonfelül meg kellene érteniük azt, hogy minden hatalomnak csak ott kell és lehet cselekednie, ahol láthat, ismerhet, bírálhat, ítélhet mondhat, cselekedni s változtatni tud. Mert micsoda bíró lenne az, aki vakon akarna ítélni oly dolgok felett, amelyeket sem nem hall, sem nem lát?[...]A törvényszéknek nagyon biztosnak kell lennie és mindent világosan látnia, amikor ítélnie kell. De a léleknek gondolatai, fogalmai senki előtt sem lehetnek világosak, csupán Isten előtt; minélfogva hiábavaló és képtelen dolog valakinek parancsolni, vagy valakit erőszakkal rábírni, hogy így vagy amúgy higgyen.” Dr. Köbel Szilvia -

8 Evangélikus egyházjog
Luther az egyházszervezeti elképzeléseit a „két kard elmélet” alapján fejlesztette ki Defensor fidei – a világi fejedelem a hit védelmezőjeként és a gyülekezet megbízottjaként viseli az egyházért való felelősséget A fejedelem kötelességéről szóló tanítást az egyetemes papság elvéből vezette le A világi ember alapvető küldetése őrködni az igaz tanítás, szentségek kiszolgálása és a megfelelő rend felett Dr. Köbel Szilvia -

9 Evangélikus egyházjog
„Mindenek ékesen és jó rendben legyenek.” szükségessé vált a szervezett egyházi struktúra kialakítása Luther számára ideális gyülekezet képe az ÕSEGYHÁZ Két lényeges elem: Világi fejedelem, aki a védelmet nyújtja Világiak bevonása az egyház megreformálásába (klérust felváltja) Egyetlen korlát: a törekvések nem lehetnek ellentétesek a Szentírással Dr. Köbel Szilvia -

10 Evangélikus egyházjog
Luther szerint gyülekezet van ott, ahol tisztán hirdetik az evangéliumot minden gyülekezet teljes egység, egész egyház Egyetemes papság az egyházi hivatalok betöltése közös akarat eredménye kell, hogy legyen A lelkész a gyülekezettől kapja a megbízást, felhatalmazást Gyülekezet Egyház Dr. Köbel Szilvia -

11 Evangélikus egyházjog
A gyülekezet elidegeníthetetlen autonómiájába tartozik a lelkész megválasztása, elmozdítása és tanítása feletti ítélkezés Evangélikus egyházi alkotmányjog – történelmi és egyházi helyzetnek megfelelően többféle fajtája alakult ki (episzkopális, territoriális, kollegiális rendszer) Legtipikusabb a konzisztoriális rendszer Felváltotta a korábbi vizitációs bizottságokat Jogászokból és teológusokból álló egyháztanács Fejedelem nevezte ki, kormányzati szervként működött Dr. Köbel Szilvia -

12 Evangélikus egyházjog
A magyarországi evangélikus egyház kialakulása 1523 budai országgyűlés (54. tc.) 1525 rákosi országgyűlés (4. tc.) megégetésükről rendelkezett Önálló hitvallási iratok: Ötvárosi (Confessio Pentapolitna, 1549) Hétvárosi (Confessio Sepusiana) II. Helvét Hitvallás (1567) Hercegszőlősi zsinat (1576) Cseregi kollokvium (1590) Dr. Köbel Szilvia -

13 Evangélikus egyházjog
1604. évi 22. tc.: megtiltotta a vallásügyi panaszok országgyűlési tárgyalását, megerősítette a katolikus egyházat az eddigi kiváltságok gyakorlásában Bocskai szabadságharc eltörölték a 22. tc.-t, és a magyar főurak, nemesek, szabad királyi városok és a végvárakon harcoló katonák szabadon gyakorolhatták vallásukat 1608. évi 1. tc. ezt kiterjesztette a mezővárosok és falvak lakóira is, és biztosította az önkormányzatot (saját hitet valló szuperintendenseik lehettek minden felekezetnek) nem hajtották végre Dr. Köbel Szilvia -

14 Evangélikus egyházjog
Erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) fellépése linzi béke kikényszerítése: a jobbágyok számára is biztosította a templom, a temető és a harang szabad használatát I. Lipót - üldözések Thököly Imre – évi tc. megerősítette a bécsi béke rendelkezéseit, megyénként 2-2 helyen, a véghelyeken és a földesurak birtokain lehetett nyilvános istentiszteletet tartani I. Lipót Explanatio Leopoldina (artikuláris helyek – magánvallásgyakorlat) Dr. Köbel Szilvia -

15 Evangélikus egyházjog
1791. évi 26. tc. (II. Lipót) – elismerte a református és az evangélikus vallás szabadságát, de megmaradt felettük a király legfőbb felügyeleti joga A XVI. század második felében kialakultak a fraternitások, a mai ev. egyházmegyék elődei Élükön: senior (jogai nagyobbak voltak, mint ma az esperesnek) – lelkészszentelés, bíráskodás, egyházlátogatás, gyülekezetbe lelkészküldés 1610 – zsolnai zsinat (tíz északnyugati vármegye esperessége, nemessége és városainak képviselői) Három szuperintendencia felállítása (1848 után püspökség) Dr. Köbel Szilvia -

16 Evangélikus egyházjog
A zsinat megállapította a szuperintendens feladatait (egyházi rend fenntartása, kánoni látogatás, lelkészavatás, bíráskodás) Hármas egyházkormányzati formáról rendelkezés Ekkor még nem volt zsinat-presbiteri elv Gyülekezet Fraternitás Szuper-intendencia Dr. Köbel Szilvia -

17 Evangélikus egyházjog
III. Károly, Mária Terézia idején a sérelmek orvoslására egyházjogászokat állítottak be (ágensek), akik közül 1758-ban megválasztották az egész egyház érdekeit szolgáló egyetemes felügyelőt 1791 – pesti zsinat zsinatpresbiteri elvnek megfelelően világiak és egyháziak megfelelő arányáról rendelkezett Jogszokásként élt tovább az elv 1848. évi 20. tc. biztosította az egyenjogúságot 1867 után Deák Ferenc hangoztatta az állam és az egyház szétválasztását, a polgári házasság bevezetését Dr. Köbel Szilvia -

18 Evangélikus egyházjog
1891 nyarán engedély alapján megindult az evangélikus zsinat szervezése új területi beosztás és az egyházkerületi határok rendezése I. vh utáni zsinatok alapvető kérdései: Paritás Területi kérdések Lelkészi becsületszék felállítása (1937-ben döntöttek róla) Dr. Köbel Szilvia -

19 Evangélikus egyházjog
1966 zsinat – új törvénykönyv elfogadása, északi és déli kerület kialakítása Közgyűlések szerepe szűkül, presbitériumok szerepe nő (szocializmus lenyomata, állami akarat közvetlen érvényesítése?) Országos presbitérium törvénypótló jogot kapott (törvényerejű rendelet?) 1991 zsinat – a szabadság jegyében zajlott – a közgyűlések visszakapták korábbi hatásköreiket, gyülekezeteknek újra teljes autonómia Dr. Köbel Szilvia -

20 Evangélikus egyházjog
Egyházkormányzati szintek megállapítása, paritás elve (nők-férfiak, egyháziak-világiak) Országos egyház Egyházkerület (3) Egyházmegye Egyházközség (dunántúli), déli, északi Dr. Köbel Szilvia -

21 Evangélikus egyházjog
A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyetemes apostoli keresztény anyaszentegyház része Jogilag szervezett közösség Magyarországon – lelki közösségben áll más országok evangélikus egyházaival Tanítás alapja: Szentírás, egyetemes hitvallások (pl. Apostoli hitvallás), reformáció lutheri irányzatának hitvallásai (Ágostai Hitvallás, Kiskáté) Egyházkormányzat: zsinatpresbiteri elv alapján, alulról építkezik A kormányzat a hívek összességét jeleníti meg Dr. Köbel Szilvia -

22 Evangélikus egyházjog
2005. évi IV. törvény Magyar Evangélikus Egyház Országos Presbitérium Zsinat Püspöki tanács Országos elnökség Zsinat elnöksége Egyházkerület Egyházkerületi Elnökség Egyházkerületi Közgyűlés Egyházmegye Egyházmegyei Presbitérium Egyházmegyei Közgyűlés Egyházközségi Közgyűlés Egyházközség Egyházközségi Presbitérium Dr. Köbel Szilvia -

23 Evangélikus egyházjog
Akkor működik jól, ha érvényesül az önállóság a megfelelő szinteken, és összhangban vannak egymással a különböző szintek Gyülekezeti elv: minden hatalom forrása az egyházközség gyülekezeti közössége, amelyben az egyház a legteljesebb módon van jelen Szubszidiaritás elve: az ügyeket a gyülekezet szintjén kell megoldani, és csak akkor kell felsőbb szinthez folyamodni, ha alapszinten nincs megoldás Organikus felépítés elve: az egyházkormányzat egymásra épülő és egymással szervesen összefüggő testületekből áll Dr. Köbel Szilvia -

24 Evangélikus egyházjog
Szervezeti fejlődés katolikus püspökök joghatóságának csökkenése, majd megszűnése Az egyházi tisztségek betöltése szolgálat, nem uralom A hatalom reformátori újraértelmezése – Ágostai Hitvallás, Melanchton: Apológia Kulcsok hatalma (potestas clavium) Rendi hatalom (potestas ordinis – igehirdetés, szentségek kiszolgáltatása) Joghatósági hatalom (potestas iurisdictionis – bűnösök kiközösítése, megtérők feloldozása) Dr. Köbel Szilvia -

25 Evangélikus egyházjog
Hatalommegosztás elve Önkormányzatiság elve az egyházat érintő ügyekben a törvény keretei között önállóan intézkedik Önálló jogi személy – közgyűlési határozat alapján a szervezeti egységei is Paritás elve – lelkészi és nem lelkészi elem azonos mértékű befolyása, nők és a férfiak azonos jogokat élveznek Törvényhozás Egyházkormányzat Bíráskodás Dr. Köbel Szilvia -

26 Evangélikus egyházjog
Tagság – egyháztagság, egyházközségi tagság Egyházközségi tagságban realizálódik A választójog gyakorlásában van jelentősége, de nem feltétele az egyháztagságnak. Teljes és nem teljes jogú tagság (keresztség, konfirmáció, úrvacsora a nagykorúság betöltésekor) Az egyház tagja az a magyar állampolgár, aki Magyarországon él, keresztségben részesült, hitvallási tanítást elfogadja, vallja és megtartja Az az egyháztag, aki az egyházközségi gyülekezet életében és fenntartásában lelki, szellemi és anyagi erejéhez képest részt vesz, és általában az egyházközség területén lakik Dr. Köbel Szilvia -

27 Evangélikus egyházjog
Dr. Köbel Szilvia -

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Köbel Szilvia -