FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december.

Az előadások a következő témára: "FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december."— Előadás másolata:

1 FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK 2017. november – december.
KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Dr. Köbel Szilvia Dr. Köbel Szilvia -

2 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Katolikus egyház fogalmának tisztázása
- az állami jog szerint azt a jogi státust jelenti, amelyre az állami jogszabályok vonatkoznak– Magyarországon bevett egyház, önálló jogi személy - katolikus egyházjog szerint az egyes országokban részegyházak vannak, amely egyházmegyék „halmaza”, az intézmény pedig az egyházmegyék püspökeiből álló Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gyakorolja a Magyar Katolikus Egyház, mint jogi személy jogait Dr. Köbel Szilvia -

3 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. 1848-ban szűnt meg Magyarországon a katolikus vallás államvallás jellege (1848. évi XX. törvény) 1949-ben az Alkotmány kimondta az állam és az egyházak elválasztását (1949. évi XX. törvény) – 1950-ben a katolikus egyház megállapodást kötött a magyar kormánnyal Jogforrási jellege más volt, mint a többi egyházzal kötött megállapodásnak – nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, mert a katolikus egyházjog szerint csak a Vatikán (Szentszék) köthet érvényesen megállapodást egy kormánnyal Dr. Köbel Szilvia -

4 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. 1964 – részleges megállapodás a magyar állam és a Vatikán között 1990 – a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele, az 1950-es megállapodás felbontása közös megegyezéssel 1997 – megállapodás a magyar állam és a Szentszék között – 1999-ben hirdették ki törvénnyel [1999. évi LXX. törvény a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről Dr. Köbel Szilvia -

5 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi egyházmegyék határait – (Hungarorum gens kezdetű konstitúció) Az 1997-es megállapodás már a katolikus egyház belső joga szerint is érvényes megállapodás lett Dr. Köbel Szilvia -

6 KÁNONJOG a Katolikus Egyház önálló jogrendje
KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. KÁNONJOG a Katolikus Egyház önálló jogrendje Dr. Köbel Szilvia -

7 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Kánonjog 1. Alapfogalmak 2. Egyházi alkotmányjog 3. Szentségi jog (ius divinum) 4. Egyházi vagyonjog 5. Egyházi hierarchia 6. Egyházi büntetőjog 7. Egyházi eljárásjog Dr. Köbel Szilvia -

8 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Alapfogalmak 2018.08.29.
KÁNON (6 könyök = 2,67 m; mérték) Arám nyelvből – mérőnád Görög nyelvből (kanón) – zsinórmérték (szabály) Alapfogalmak Dr. Köbel Szilvia -

9 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. KÁNONJOG- az egyház tételes joga A katolikus egyház arra illetékes törvényhozó szervei adják ki Krisztus akaratára visszavezethető elvek (ius divinum) Emberi személy természetéből származó jogi elemek (ius humanum) Az egyház szervezetét, működését, tevékenységét szabályozzák Általános, mindenre kiterjedő igényű Dr. Köbel Szilvia -

10 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. „…a keresztény élet tökéletesebb megélésére irányuló közös kezdeményezések a kánoni törvények segítségével támogatást, erősítést és serkentést kapjanak.” (II. János Pál pápa) a látható szervezet, a hierarchia ezt a célt szolgálja Dr. Köbel Szilvia -

11 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. A KÁNONJOG TUDOMÁNYA
Lumen Gentium (II. Vatikáni Zsinat dokumentuma) – az egyházi jogot csakis az egyház élete titkának összefüggésében lehet megérteni Hit Remény Szeretet Dr. Köbel Szilvia -

12 Egyházi hivatal tekintélye
KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Az egyház joga sajátos jog – együttműködést tételez fel a teológia és az egyházjog között Ezért a kánonjogot a teológia tudományához is szokták sorolni Az egyházat a teológia különbözteti meg bármely más jogi szervezettől – a jogrend alapját adja Jog Teológia Szentírás Szent hagyomány Egyházi hivatal tekintélye Dr. Köbel Szilvia -

13 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Az egyházjog forrásai 2018.08.29.
Maga az Isten (ius divinum) Elsődleges Az isteni jog megalkotója (Szentírás, hagyomány, tanító hivatal) Törvényhozó szervek (ius humanum) Pápa, püspökök, zsinatok Szokásjog Dr. Köbel Szilvia -

14 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. A kánonjog története
Ókori egyházjog (I-III. sz.) – szokásjog döntő szerepe - az apostolok személyes élete és tanúságtétele Egyházi rendtartások: Didache, Didascalia, Traditio Apostolica – hozzájárultak az egységes egyházfegyelem kialakulásához A római birodalom összeomlása után a római jog az egyházban élt tovább Zsinatok megtartása Milánói ediktum – Nagy Konstantin lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást, az egyház fejlődhetett Pápai dekretálisok megjelenése (IV. sz.-tól, egyházfegyelmi ügyek) Dr. Köbel Szilvia -

15 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Középkor egyházjoga
- karoling reneszánsz – a korai középkorban Nagy Károly ( ) idején újjáéledt a Nyugatrómai Birodalom (sok egyházjogi hamisítvány jelent meg) - gregoriánus reform (hűbéri függés, invesztitúra, simónia) - logikai egységbe foglalt jogrendszer iránti igény (a bolognai Gratianus műve – Decretum Gratiani) - XIII. Gergely pápa 1589-ben jogilag hitelesítette a Corpus Iuris Canonici-t Dr. Köbel Szilvia -

16 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Az újkor egyházjoga
- a Trentói zsinattól (1653) az I. Vatikáni Zsinatig számítjuk (1870) - a pápa és a római kúria által kibocsátott rendelkezések (Index Librorum Prohibitorum) Kodifikáció kora – I. Vatikáni Zsinattól számít - X. Pius 1904-ben rendelte el - XV. Benedek május 27-én hirdette ki a Codex Iuris Canonicit Dr. Köbel Szilvia -

17 KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. Az egész nyugati egyház hivatalos törvénykönyve lett Revízió – az átdolgozott, végleges szöveget II. János Pál pápa hirdette ki január 25-én Dr. Köbel Szilvia -

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! KATOLIKUS EGYHÁZJOG I. 2018.08.29.
Dr. Köbel Szilvia -