EU-ETS hitelesítő szervezetek akkreditálása

Az előadások a következő témára: "EU-ETS hitelesítő szervezetek akkreditálása"— Előadás másolata:

1 EU-ETS hitelesítő szervezetek akkreditálása
Nemzeti Akkreditáló Hatóság Falusné Juhász Éva Vizsgáló-, kalibráló-, mintavevő és EU ETS hitelesítő szervezetek Főosztálya főosztályvezető 2016. december 2.

2

3 Akkreditálás (videó)

4 Akkreditálás Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet, természetes személy alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, mintavétel, tanúsítás, ellenőrzés stb.) elvégzésére. Az akkreditálás célja az egységes európai elvekre épülő akkreditálási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenőrzési tevékenység megbízhatóságának emelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, megteremtve ez által az ismételt vizsgálatok kiküszöbölését és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását.

5 Nemzeti Akkreditáló Hatóság 2016
Nemzeti Akkreditáló Hatóság október 5-én megszerezte az Európai Akkreditálási Együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásának (EA MLA) aláírói státuszát október 6-i hatállyal az alábbi területekre az EN ISO/IEC szabvány szerint a vizsgálólaboratóriumok és kalibráló laboratóriumok, az EN ISO szabvány szerint az orvosdiagnosztikai laboratóriumok, Tanúsító testületekre: az EN ISO/IEC szabvány szerint az irányítási rendszerek, az EN ISO/IEC szabvány szerint a személytanúsítás, az EN ISO/IEC szabvány szerint a terméktanúsítás, valamint az EN ISO szabvány és a 600/2012/EK rendelet szerinti ÜHG hitelesítő szervezetek

6 Történeti visszatekintés (kereskedelmi időszakok)
Az EU január 1-én indította el az emisszió kereskedelmi rendszerét, az EU ETS-t, amely 4 elven alapult: 1. korlátozáson és kereskedelmen (cap and trade) 2. az érintett ágazatokban kötelező a részvétel 3. megfelelőségi keretrendszere van 4. az egész EU-ra kiterjed, de felhasználhat egyéb kibocsátás csökkentési lehetőségeket bárhol a világon

7 Kereskedelmi időszakok
I. kereskedelmi időszak: január 1. – december 31. (a rendszer adatainak felmérése, a tanulóidőszak) II. kereskedelmi időszak: január 1. – december 31. (a rendszer adatainak megerősítése, 6,5 %-os csökkenés a 2005-ös szinthez képest – parlamenti infojegyzet 2013/40) III. kereskedelmi időszak: január 1. – december 31. (a hosszú távú beruházások időszaka, 21%-os csökkenés a 2005-ös szinthez képest – parlamenti infojegyzet 2013/40) IV. kereskedelmi időszak: január 1. – december 31. (40%-os csökkenés a 2005-ös szinthez képest – Brüsszel )

8 Hitelesítési tevékenységet akkreditált hitelesítő végezhet.
Jogszabályi háttér II. Kereskedelmi időszak III. Kereskedelmi időszak 2003/87/EK irányelv az ÜHG kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről 183/2006. (IX.13.) Korm. rendelet 8/2011. (III. 17.) NFM rendelet Hitelesítési tevékenységet az OKTVF által a hitelesítői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság és egyéni hitelesítői végzett. 2003/87/EK irányelv az ÜHG kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről - 2008/101/EK irányelv - 2009/29/EK irányelv 2012. évi CCXVII. Ügkr. tv. 600/2012/EK rendelet (AVR) 601/2012/EK rendelet (MMR) 410/2012. (XII.28.) Korm. r. 295/2012. (X. 16.) Korm. r. akkreditálás Hitelesítési tevékenységet akkreditált hitelesítő végezhet.

9 Miért van szükség az akkreditálásra?
Az EA (European Accreditation) jelentős szerepet tölt be az Egységes Piac hatékony működtetésében, mert az EA MLA (Kölcsönös Elismerési Megállapodás) aláírói státuszú EA tagok által odaítélt akkreditálások nemzetközi szinten is elismertek az ILAC és az IAF Kölcsönös Elismerési Megállapodásain keresztül, amely azt jelenti, szükségtelen, hogy a gyártó/szolgáltató minden egyes országban tanúsítva legyen, ahová terméket szállít vagy ahol szolgáltatást nyújt. Ennek feltétele: a nemzeti akkreditáló szervnek folyamatosan meg kell felelnie a 765/2008/EK rendeletnek és a vonatkozó nemzetközi előírásoknak (úgy mint az ISO/IEC szabvány és a kötelező alkalmazású EA, IAF és ILAC előírások az akkreditálás speciális területeire). A felkészülést a 765/2008/EK rendelet 14. cikke értelmében bizonyítani kell és a nemzeti akkreditáló szervnek sikeres szakértői értékelésen kell átesni.

10 Az akkreditálás jogszabályi háttere
765/2008/EK rendelet az akkreditálás és a piacfelügyeletről 600/2012/EK rendelet (AVR) 601/2012/EK rendelet (MMR) 2015. évi CXXIV. törvény 2004. évi CXL tv. (Ket.) 424/2015. (XII.23.) Korm. rendelet 1956/2015. (XII.30.) NGM rendelet 295/2012. (X.16.) Korm. rendelet az EU ETS hitelesítő szervezet akkreditálásáról és nyilvántartásáról 45/2015. (XII.30.) NGM rendelet 27/2015. (XII.30.) NGM utasítás

11 Az akkreditálás szabványi háttere
MSZ EN ISO/IEC 17011:2004 Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó általános követelmények (600/2012/EU rendelet III. melléklet) MSZ EN ISO 14065:2013 Az üvegházhatású gázok validálását és verifikálását végző testületekkel szembeni követelmények az akkreditálásban vagy az elismerés egyéb formáiban való használatra (600/2012/EU rendelet II. melléklet)

12 Az akkreditálás szabványi háttere

13 Az akkreditálás szabályozása
IAF MD6 Kötelező alkalmazású dokumentum az ISO :2007 alkalmazására EA-6/03 M:2013 az EU ETS direktíva alá tartozó hitelesítők elismeréséről IAF MD 14:2014 az ISO/IEC alkalmazása az üvegházhatású gázok hitelesítése és validálása során (ISO 14065:2007) EA-INF/09 EU ETS hitelesítők adatainak közzététele EA-INF/10 EU ETS akkreditálási okiratának tartalmára

14 Az akkreditálás szabályozása
EU Bizottság útmutatói és szabályozása Az EU Bizottság DG CLIMA által kidolgozott dokumentumok (útmutatók és nyomtatványok) alkalmazása nem kötelező, de alkalmazásuk esetén a 600/2012/EK rendeletnek való megfelelés vélelmezhető Ha ezeket a dokumentumokat nem alkalmazzák, igazolni kell, hogy az alkalmazott eljárások és nyomtatványok egyenértékűek

15 Az akkreditálás szabályozása
EGD I: Magyarázó iránymutatás az akkreditálás és a hitelesítés szabályozása KGN II: Kulcs magyarázó dokumentumok II.1. Az akkreditálás területe II.2. Kockázatértékelés II.3. Folyamatértékelés II.4. Mintavétel II.5. Helyszíni szemle a hitelesítés alatt II. 6. Hitelesítői jelentés II. 7. A hitelesítő felkészültsége II. 8. Az AVR és az EN ISO kapcsolata II. 9. Az AVR és az EN ISO/IEC kapcsolata II. 10. Információcsere

16 Az akkreditálás szabályozása
NAR szabályzatok NAR-01 Az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata NAR-06 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők NAR-54 Fellebbezési eljárás NAR-08 Az akkreditálási jel használata és az akkreditált státuszra való hivatkozás szabályai

17 Egyszerűsített folyamatábra 1/2

18 Egyszerűsített folyamatábra 2/2

19 A fentiekben bemutatott szabályozási rendszer biztosítja az Unió kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerével kapcsolatos akkreditáció és hitelesítés szabályainak uniós jogharmonizációját.

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!