A civil szervezetek támogatása és a vonatkozó jogszabályi változások

Az előadások a következő témára: "A civil szervezetek támogatása és a vonatkozó jogszabályi változások"— Előadás másolata:

1 A civil szervezetek támogatása és a vonatkozó jogszabályi változások
Fülöp Attila helyettes államtitkár

2 Civil szervezetek általános adatai KSH adatok 2016.12.18. frissítéssel
A KSH nyilvántartása* szerinti szervezetek száma , amiből 21 044 alapítvány, 41 108 egyesület. A valóban aktív szervezetek száma ennél alacsonyabb számot mutat. Az ország civil szervezeteinek 23,2 %-a Budapesten, 51,7%-a megyeszékhelyen és vidéki városokban, 25,1 %-a pedig községekben működik. A városokban és községekben az egyesületek magasabb aránya jellemző.

3 NEA pályázó: 16.524 Alapítvány, egyesület: 62.152
Regisztrált SZJA 1% kedvezményezett NEA pályázó: 16.524

4 Civil szervezetek általános adatai
A civilek tevékenységi körei

5 Civil szervezetek általános adatai
Szakmai, gazdasági érdekképviselet

6 Civil szervezetek általános adatai
A civil szektor éves bevételei A civil szektorba áramló állami támogatás mértéke a 2010 évi 144 milliárd forintról évi 2015 évben 202 milliárd forintra növekedett. 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Alaptevékenység és gazdálkodás bevételei 160 170 172 180 187 183 188 Állami támogatás 131 143 145 144 138 151 175 202 Magántámogatás 97 101 109 128 147 182 196 Összes bevétel (állami+magán+alaptev+gazdálkod.) 388 410 418 423 446 485 525 559 577 (Az adatok milliárd forintban vannak megadva)

7 A bevételi forrásból részesülő szervezetek
Civil szervezetek általános adatai Az állami támogatásokból származó bevételi források megoszlása a évben Állami támogatás A bevétel A bevételi forrásból részesülő szervezetek összege, millió Ft megoszlása, % száma aránya, % Normatív költségvetési támogatás 48 022,7 8,3 1 253 2,3 Nem normatív költségvetési támogatás 76 684,0 13,3 9 582 17,6 Központi alapoktól kapott támogatás 10 171,1 1,8 2 079 3,8 TB alapoktól kapott támogatás 3 396,6 0,6 121 0,2 TAO-ból származó támogatás 21 338,8 3,7 763 1,4 Nemzeti Együttműködési Alapból származó bevétel 4 084,1 0,7 3 584 6,6 Személyi jövedelemadó 1%-a 7 706,9 1,3 25 139 46,2 Áfa-visszatérítésből származó bevétel 276,9 0,0 102 Normatív önkormányzati támogatás 1 605,6 0,3 141 Nem normatív önkormányzati támogatás 25 126,2 4,4 10 858 20,0 Helyi költségvetési intézménytől kapott támogatás 3 518,4 6 250 11,5 Átengedett iparűzési adó 44,7 114 Összes állami támogatás ,9 34,9 35 979 66,1

8 A bevételi forrásból részesülő szervezetek
Civil szervezetek általános adatai A magántámogatásokból  származó bevételi források megoszlása a évben Magántámogatások A bevétel A bevételi forrásból részesülő szervezetek összege, millió Ft megoszlása % száma aránya % Banki, pénzintézeti támogatás 3 176,1 0,6 1 028 1,9 Vállalati támogatás 70 149,4 12,2 10 745 19,8 Támogatás nonprofit szervezetektől 11 461,3 2,0 4 587 8,4 Lakossági támogatás 30 527,9 5,3 18 155 33,4 Külföldi támogatás (külföldi államtól, önkormányzattól, magánszemélytől, vállalattól, egyháztól, párttól  és az EU-tól kapott támogatások) 71 456,6 12,4 3 733 6,9 Összes magántámogatás ,1 32,4 27 729 51,0

9 Civil szervezetek általános adatai
A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásai A Nemzeti Együttműködési Alap a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató finanszírozási forma, ahová a civil szervezetek nemcsak működési költségeik és szakmai programjaik támogatására pályázhatnak, hanem a civil érdek-képviseleti tevékenység támogatására, valamint az általuk gyűjtött adományok után is jogosultak állami támogatás igénybevételére. A NEA pályázati kiírásainak elkészítését, a beérkező pályázatok elbírálását, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzését öt, egyenként kilenctagú kollégium végzi. Az öt kollégium Közösségi környezet kollégium, Mobilitás és alkalmazkodás kollégium, Nemzeti összetartozás kollégium, Társadalmi felelősségvállalás kollégium, Új nemzedékek jövőjéért kollégium által támogatható tevékenységi körök lefedik a teljes civil szférát. A Társadalmi felelősségvállalás kollégium által támogatható tevékenységi körök között külön, kiemelten is megjelenik a szakmai és érdekképviseleti tevékenység.

10 Civil szervezetek általános adatai
A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásai A NEA évi pályázataira támogatási igény került benyújtásra a civil szervezetek részéről. A gyermek- és ifjúsági érdekképviseleti tevékenységi körben 48 nyertes pályázat 52,98 millió forint támogatásban részesült. A szakmai érdekképviseleti tevékenységi körben 131 nyertes pályázat 82,6 millió forint támogatásban részesült. A gazdasági érdekképviseleti tevékenységi körben 37 nyertes pályázat 35,6 millió forint támogatást kapott. Az érdekképviseleti tevékenységet folytató civil szervezetek nyertes pályázatai a évben a NEA által támogatott pályázatok 3,7 %-át teszik ki.

11 Civil Információs Centrumok
A CIC-ek hálózata a civil szervezetek részére nyújt térítésmentes szolgáltatást minden megyében és a fővárosban. A nyújtott szolgáltatások: tanácsadás, rendezvények szervezése, külhoni kapcsolatok fejlesztése, közfoglalkoztatás támogatása, infrastruktúra biztosítása, társadalmi párbeszéd előmozdítása. A CIC hálózat működésének finanszírozását július 1. és december 31. között EU-s forrás biztosította. 2015. január 1-től a finanszírozás a hazai költségvetés terhére történik. 2017-től a szakmai együttműködési megállapodások időtartama a CIC-ekkel három évre szól, amely kiszámíthatóbbá teszi a működésüket.

12 Jogszabályi változások
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény módosítása A módosítás célja annak biztosítása, hogy az egyesületek, alapítványok bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárása a jövőben ésszerű időn belül, és hatékonyabb eljárási keretek között folyjon.  Az eljárás racionalizálását szolgálja: A bíróság az egyesületi nyilvántartásba vétel, illetve változásbejegyzés során csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálja (a létesítő okirat kötelező elemeit, az egyesület bejegyzéséhez szükséges kötelező törvényi feltételek teljesülését). A törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése, amelynek az eljárás során az a jelentősége, hogy ha a bíróság a rá irányadó határidőt elmulasztja (30 nap), és további 30 napon belül sem történik bírósági intézkedés, a törvény erejénél fogva megtörténik a bejegyzés. Az ismételt hiánypótlás kizárása (eddig a kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kérhette, hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra hívja fel, amely az eljárás elhúzódásához vezetett). A hiánypótlás kiküszöbölését segíti, hogy miniszteri rendeletben olyan mintaokiratok kerültek meghatározásra, amelyek a bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban is használhatóak.

13 Jogszabályi változások
A civil szervezetek nyilvántartásával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 3/2017. (IV. 3.) IM rendelet Az egyesületek, a sportegyesületek, az alapítványok nyilvántartásba vételének, adatai változása bejegyzésének legegyszerűbb módja, ha a szervezet mintaokiratot használ: a mintaokirat megfelelő kitöltésével alkotja meg létesítő okiratát, és felhasználásával készíti elő a kérelem egyéb mellékleteit is (pl. vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozata). Ebben az esetben ugyanis ún. egyszerűsített nyilvántartásba vételre, egyszerűsített változásbejegyzésre kerül sor, amely eljárásnál jelentősen rövidebb a bírósági ügyintézési határidő, továbbá ha a bíróság a törvény által előírt határidőn (és póthatáridőn) belül nem dönt, a kérelemben foglalt adatokkal automatikusan megtörténik a bejegyzés.

14 Jogszabályi változások
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi CLXXV. törvény valamint egyes kapcsolódó jogszabályok évi módosítása A szabályozás célja a jogszabályok hatálybalépése óta felmerült gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel történő módosítás, a szükségtelen eljárási lépések kiiktatása a pályázók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A legfontosabb módosítások között szerepel a helyi vagy területi hatókörű szervezetek (jogosultsági alapú) egyszerűsített támogatásának bevezetése. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló évi LXXVI. törvény A törvény célja az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek átláthatóságának biztosítása. Az átláthatóságot három kötelezettség biztosítja, amelynek révén a jogalkotó az állampolgárok számára az információhoz való hozzáférés lehetőségét, a tájékoztatást többféle csatornán keresztül teremti meg: a külföldi támogatás beszámolóban történő feltüntetése, a külföldről támogatott szervezetek adatainak a Civil Információs Portálon való elhelyezése, a külföldről támogatott szervezeti minőség sajtótermékeken való feltüntetésének a kötelezettsége.

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!