PETŐFI KÖLTÉSZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az előadások a következő témára: "PETŐFI KÖLTÉSZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI"— Előadás másolata:

1 PETŐFI KÖLTÉSZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
ALKOTÓI PÁLYÁJÁNAK SZAKASZAI

2 I. Petőfi alkotói pályája két szakaszra osztható:
a) 1842 – 1846: ő a költészet forradalmára b) 1846 – 1848: ő a forradalom költője Petőfi a költészet forradalmára - a „művészet a haladásért” művészetfelfogás híve - költészetét a „haza és haladás” szolgálatába állítja - gyökeresen átalakítja, forradalmasítja a magyar költészetet - egyre sürgetőbb korkövetelmény: a szabadság és függetlenség kivívása - ehhez igazodik Petőfi eszmerendszere, mely szerint: - cél: az általános emberi boldogság - ennek feltétele: a szabadság - ennek eszköze: a forradalom és szabadságharc - forradalmat csak a néptömegek bevonásával lehet csinálni - a néppel meg kell értetni történelmi feladatukat - ezt csak egy olyan nyelven lehet megtenni, amelyet az egyszerű ember is megért, a nép nyelvén - mindent ennek a célnak rendel alá - ennek érdekében újítja meg a költészetet

3 Újításai= tudatos művészi munka
- új költői szerep: a költő legyen népvezér, lángoszlop, apostol - új esztétikai elv: az egyszerűség - új stílus: a népies realizmus irodalmi rangra emeli az eddig költőietlennek tartott népnyelvet - új tárgyi ihlet: új témákat vezet be a költészetbe családi líra, hitvesi líra - új formai ihlet: új műfajokat honosít meg népies helyzetdal, zsánerkép - új tájeszmény: „az alföld tengersík vidéke” = a szabadság szimbóluma - ihletforrás: a legtisztább forrás: a népköltészet Mindezek foglalata az Aranyhoz írott levelében található.

4 Petőfi a forradalom költője
-1846-tól a forradalom lázában ég - felerősödik költészetében a politikai téma - szinte kizárólagos témája a szabadságharc - létrejön az ún. forradalmi látomásköltészet