Mitől szép az írás?! Készítette: Pékné B. Katalin

Az előadások a következő témára: "Mitől szép az írás?! Készítette: Pékné B. Katalin"— Előadás másolata:

1 Mitől szép az írás?! Készítette: Pékné B. Katalin
DISZGRÁFIA avagy Mitől szép az írás?! Készítette: Pékné B. Katalin

2 „Az olvasás és az írás kulcsok,
amelyek kinyithatják az összegyűjtött, rögzített, és az írás segítségével könnyebben felhalmozott emberi ismeretek tárházát.” (Montessori)

3

4 A központi idegrendszeri folyamatok szerepe az írás elsajátításában
A hangfolyamatot összetevőire: hangokra kell bontani, vagyis ki kell emelni a leírandó fonémákat a beszédből, ezekkel jelöljük a leírandó betűket. A szó kimondásával a kinesztetikus apparátus nyújt segítséget a hangsor finomabb elemzéséhez. Az artikuláció lehetővé teszi a hallott szó jobb megértését, analízisét. Az egyes hangok kiválasztása után át kell kódolni azokat betűkké. Itt már megjelenik a betűkről alkotott pontos vizuális kép és a térbeli tájékozódás fontossága is, hiszen a betűket majd helyesen kell alakítani (le-fel, jobb-balra kanyarítva…) és a vonalrendszerben is megfelelően kell elhelyezni azokat. A betűknek a leíráskor meghatározott sorrendben kell elhelyezkedniük, hűen az elhangzott szó hangsorához. Az írás jó minőségű motoros kivitelezéséhez szükség van a finom motorium megfelelő szintjére.

5 Az élettani tényezők szerepe az írástanulásban
A csontmagvak megjelenésének időpontja (Petényi)

6 „ A gyermek az írástanulásra ezért csak akkor érett, ha grafomotoros készsége olyan szintű, hogy
az összetett formát vizuálisan, másoló mozgásainak megfelelő részekre tudja bontani, a részekről részekre haladó másoló tevékenységet folyamatos cselekvéssoronként, a részek felcserélése nélkül el tudja végezni, és az egyes figurarészek rajzolásakor a figurarészek egymáshoz való viszonyát is vissza tudja adni.” (Illyés S

7 Az írás során megvalósuló mozgások (Adorján K. nyomán)
Az írást két fő mozgásegységre bonthatjuk: függőleges mozgás, amelyet a csukló és az ujjak kiviteleznek vízszintes mozgás, amely balról jobbra halad, a kar és a váll izmainak működése folytán

8 Az írás kezdetben fárasztó fizikai, szellemi megterhelést jelent!
Az írástanulás kezdetén a mozgások száma sokkal több, mint amennyit az adott feladat elvégzése megkívánna. Érvényesül a koegzisztencia törvénye, először nem csak az ujjával ír a gyermek, hanem egész testével… Az írás kezdetben fárasztó fizikai, szellemi megterhelést jelent!

9 A szabálytalan betűformákkal író gyerekek kevésbé sajátították el a vízszintes alkarmozgást, araszoló csuklómozgással haladnak balról jobbra.      A csúnyán író gyermekek 33%-a rosszul fogja a ceruzát. (Adorján K. : Írásmozgások elemzése, Beszédgyógyítás, évfolyam 1. szám)

10 A gyermekek írásteljesítménye szoros kapcsolatban áll:
rajzkészségükkel, vizuo-motoros koordinációjukkal, (az észlelés és mozgás összerendezettségének fokával) lazább, de mérhető kapcsolatban vannak értelmi képességeikkel.”

11 Az írástanulás kezdetén:
Mesterségesen le kell lassítani, apróbb elemeire bontani az írásmozgásokat, hogy a helyes mozgáskép rögzüljön. Alkalmazzunk kissé felnagyított írómozgásokat! A rossz ceruzafogást már az óvodapedagógusnak korrigálnia kell. Az írás látványosan fejlődik 2-3. osztály között, ezért a későn érő gyermekek számára harmadikban is fontos lenne az írásóra, hogy ők is begyakorolhassák a nehezen kialakult írásformát !!

12 A kéreg területén, a motoros régióban az ujjak és a beszédszervek képviselete :

13

14 Írásmozgás-koordináció fejlesztésének stratégiai kérdései (Nagy József )
Motivácó Kritériumorientált fejlesztés Egyéni különbségek kezelése

15 Az írástanulás megkönnyítésére a következő segédeszközöket ajánlom:
Þ    ceruzafogó, Þ    háromszög alakú, vastag ceruza, „B”-s, a nagyobb sorközű első osztályos füzet Þ füzetbe a „házikó” berajzolása (Az első félévben mindenképpen, amíg nem rögzül a betűk elhelyezkedése. Erre a szülők felkérhetők.) Þ  a hármas vonalrendszer vonalközeinek különböző színekkel való halvány besatírozása (segíti a tájékozódást)

16 Mozgásfejlesztés !!!