Államtudományi mesterképzés

Az előadások a következő témára: "Államtudományi mesterképzés"— Előadás másolata:

1 Államtudományi mesterképzés
Első évfolyam Államelmélet I.

2 Premodern állam: polisz és birodalom.
Államelmélet I. 2. előadás Premodern állam: polisz és birodalom. A római politikai gondolkodás jellemzői. A római közjog és a politikai filozófia államfelfogása: Cicero. előadó (helyettesítő) dr. Kelemen Miklós PhD. adjunktus

3 Oktatók Előadás: Szeminárium: Prof. Dr. Jakab Éva
Dr.habil. Szmodis Jenő Dr.habil. Pókecz Kovács Attila Szeminárium: Dr.habil.Szmodis Jenő Dr. Pongrácz Alex Dr. Kevevári István

4 Komplex oktatási anyag
Előadás Jelenlét, jegyzetelés Kollokvium (írásban vagy szóban, feltételei) Gyakorlati óra Órai munka Írásbeli számonkérés

5 Vizsgára tanulandó Előadás anyaga (jegyzetelés)
Nyomtatott tananyag (tankönyv) Új tankönyv: Cs. Kiss Lajos (szerk.): Államelmélet. I. (Kézirat) Megjelenés: október Addig: fejezetek on-line Ajánlott irodalom: Takács Péter (szerk.), Államelmélet I., A modern állam történeti alapvonalai és elözményei, Szent István Társulat Budapest, 2009. Forrásszövegek – szövegértelmezés (szeminárium) Internetes tansegédlet

6 Tematika 1. Premodern állam: polisz és birodalom. A görög politikai gondolkodás jellemzői. Az államelméleti gondolkodás kezdete a görög politikai filozófiában. Szókratész, Platón és Arisztotelész. 2. Az államelmélet mint tudományelmélet. Az államelméleti megismerés tudomány-rendszertani, ismeretelméleti és módszertani problémái. Államelmélet és államtan. Államelmélet és államtudományok. 3. Premodern állam: polisz és birodalom. A római politikai gondolkodás jellemzői. A római közjog és a politikai filozófia államfelfogása: Cicero. 4. A feudális állam: regnum és sacerdotium. Keresztény politikai teológia: Szent Ágoston, Johannes Salisbury, Aquinói Szent Tamás, Dante és Padovai Marsilius.

7 5. A modern állam keletkezése
5. A modern állam keletkezése. Politikai filozófia és politikai teológia a reneszánsz és a reformáció korában. Nicccoló Machiavelli és a politikai filozófia fordulata. Francis Bacon, Morus Tamás, Tommaso Campanella. Luther Márton, Kálvin János és Münzer Tamás. 6. A modern állam szuverenitáselméleti, szerződéselméleti, törvényelméleti megalapozása és igazolása. Johannes Althusius, Jean Bodin, Hugo Grotius, Thomas Hobbes, John Locke, Jean-Jacques Rousseau. Montesquieu és a „törvények szelleme”. A szerződéselmélet pozitivista kritikája: David Hume. 7. A modern állam politikai filozófiai elméletei. A német idealizmus államfilozófiái: Immanuel Kant, Johann Gottlieb Fichte és Georg Wilhelm Friedrich Hegel.

8 8. A modern állam politikai elméletei
8. A modern állam politikai elméletei. Szellemi áramlatok (felvilágosodás, romantika, historizmus, pozitivizmus), ideológiák és utópiák. Az uralkodó eszmékről általában. 9. A liberalizmus és a liberális államfelfogás. 10. A konzervativizmus és a konzervatív államfelfogás. 11. A szocializmus és a szocialista-kommunista államfelfogás. 12. A nacionalizmus és a nacionalista államfelfogás. 13. Ideológiai metamorfózisok a XX. században. A totalitarizmus szekularizált és teokratikus változatai.

9 Premodern állam - Polisz és birodalom II. rész
Az európai kultúra alapjai (Wieacker) Görög filozófia Római jog Keresztény vallás A rómaiak államról való gondolkodásának alapjai - különös tekintettel Marcus Tullius Cicero munkásságára -

10 A Római Birodalom

11 Cicero: Az állam (De re publica)
Marcus Tullius Cicero (106-43) Az állam (De re publica) (Kr. e ) Az ideális állam (optimus status civitatis) ismérvei Más államelméleti művei A szónok (De oratore) (Kr. e. 55) A kötelességekről (De officiis) (Kr. e. 44)

12 Cicero - életrajzi adalékok
Arpinum (Kr. e. 106) A kor legnagyobb szónokaitól tanul Kr. e. 80. a Roscius védelmében mondott beszéd (Pro Roscio Amerino) áttörés Kr. e. 80. első senatusi tisztség Verres elleni beszédek (Verrinák) Kr. e. 63. consul, a „haza atyja” (pater patriae) Catilina elleni beszéd

13 Cicero és Polübiosz A görög és római állambölcselet egymásra találása – Polübiosz kiemelkedő szerepe Polübiosz ( ) görög rabszolgából római történetíró – „Történeti könyvek” Birodalmak idealizálása (a poliszok helyett) Róma kiválóságának elemzése (a görögök helyett) a „kevert alkotmány” (mikté politeia) az államok „körforgása”

14 Cicero és a sztoicizmus
A sztoa tanai Cicero közvetítésével kerülnek át a római közgondolkodásba Az igazságosság (iustitia) középpontba helyezése „az igazságosság teljessége nélkül (sine summa iustitia) semmilyen módon nem lehet kormányozni az államot” (De re publ. II ) Az igazságosság a természetjogban fejeződik ki

15 Emlékeztető - Platón idea-tana
Politeia – Az Állam (Az igazságosságról) Igazságosság – etikai, morális fogalom, az államra kivetítve „a legnagyobb tudomány tárgya a jó ideája, és az igazságosság, mert a többi csak általa válik igazán hasznossá és üdvössé” Az igazságosság központi szerepe Cicerónál is

16 Cicero és a concodia A megegyezés (concordia, consensus) központi szerepe Társadalmi csoportok megegyezése (polgárháborús állapotok és viszonyok!!) Az egész társadalmon belüli kiegyezés Cél a politikai és társadalmi értelemben vett „római béke” (Pax Romana) A „közös hasznosság” (communio utilitatis)

17 Emlékeztető - Államformák (Arisztotelész)
Jó Közepes („eltorzult”) Rossz Egyeduralom Királyság Türannisz Többek uralma Arisztokrácia Oligarchia Népuralom Politeia Demokrácia

18 A „kevert” alkotmány A kevert alkotmány (mikté politeia) az egyes államformák elemeit vegyíti Polübiosz nyomán A jó államformák (demokratikus, arisztokratikus és monarchikus elemek) tudatos keveredése, összehangolása nem idealizált, hanem létező forma (hellenisztikus birodalmak)

19 A „kevert” alkotmány Cicero „kevert állama”
„Úgy vélem, az az állam rendelkezik a legjobb alkotmánnyal, amely abból a bizonyos három fajtából, a monarchikus, az arisztokratikus és a demokratikus rendből mértékkel kevert forma…” (De re publ. II.23.41). A monarchia (consulok), az arisztokrácia (senatus) és a népuralom (népgyűlés) szintézise A társadalom- politikai csoportok közötti egyetértéssel (concordia) együtt érvényesülhet

20 A jog (természetjog) szerepe
a legnagyobb mértékű igazságosság nélkül – mely a természetjogban (lex naturalis) fejeződik ki – nem lehet kormányozni Az igazságosság alapja a természetjog „a valódi törvény", „az igaz értelem, mely a természettel összhangban áll,…” (De re publ. III.22.33). „a törvény a természetben gyökerező legfelsőbb ésszerűség” (De leg. I.6.18). a törvény (lex), ésszerűség (ratio) és természet (natura) összekapcsolása mellett kifejezi az emberek egyenlőségét is

21 Az „ősök erkölcsei” Az ősök erkölcsei (mores maiorum) mint erkölcsi zsinórmérték jelentkezik a római állam erkölcsi válságában a római polgár, legyen az arisztokrata vagy szónok, nem lehet „egyéni ember” Az egyén nem érzékelhető önmagában, kizárólag az állammal egységben, az egyén és az állam céljai nem válhatnak el

22 Emlékeztető – Arisztotelész
NE 1097b: „Az önmagában való elegendőség fogalmán természetesen nem azt értjük, ami az egyedülálló embert, aki magányos életet folytat, kielégíti, hanem azt, ami a szülőket, gyermekeket, feleséget, barátokat és polgártársakat is kielégíti, mert hiszen az ember természettől fogva állami közösségben él.”

23 Emlékeztető: az állam eredete és lényege Arisztotelésznél
Az állam a természet produktuma „politikon zoón” – az ember természeténél fogva társadalmi, államalkotó lény A végső cél, a legfőbb jó – autarkeía, önmagában való elegendőség Minta a polisz, városállam De a jövőbeli cél a jól kormányzott birodalom (hellenisztikus birodalmak)

24 Az „ősök erkölcsei” A római állam válsága a tradicionális értékek és a mos maiorum megrendülésére vezethető vissza A köztársaság államrendjét a mores maiorum garantálták, mint a hagyomány által szentesített, kötelező érvényű szokások, normák A római állam megújulásának egyetlen útja a mos maiorum értékeinek helyreállítása a régi államhoz (vetus res publica) való visszatérés

25 Az ideális állam eszméje
Cicero „kevert állama” „Az állam tehát…, a nép ügye” – „res publica res populi” (De re publ. I.25.39). Az ideális állam létező valóság Róma képében a hagyományos értékek alapjain álló res publica a nép ügyeként (res populi) intézményesülő közös ügyek (res publica) jelentik tartalmi értelemben az államot.

26 Az ideális állam realitása
SPQR — Senatus populusque Romanus A Szenátus és a Római Nép Az állam tartalmi meghatározása a nép ügyeként (res populi) intézményesülő közös ügyek (res publica) jelentik tartalmi értelemben az államot. auctoritas imperium

27 SPQR RES PUBLICA „közös ügyek” „állam” „köztársaság” nép (populus)
senatus nép (populus) népgyűlések magistratusok

28 „uralkodó nélküli Császárság”
imperator PRINCIPÁTUS „uralkodó nélküli Császárság” magistratusok HADSEREG imperium proconsulare imperium

29 katonai parancsnokság
potestas imperium IMPERIUM katonai parancsnokság terület BIRODALOM

30

31 Köszönöm a figyelmet!

32