Szellemi alkotások joga 1. Iparjogvédelem

Az előadások a következő témára: "Szellemi alkotások joga 1. Iparjogvédelem"— Előadás másolata:

1 Szellemi alkotások joga 1. Iparjogvédelem
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD, tanszékvezető egyetemi docens

2 Milyen szellemi produktumok jelennek meg ebben a képben/tárgyban?

3 Szellemi tulajdonjogok általában 1.
Történetük (Horatius III. óda 3,1 - aere perennius, privilégiumok, pátensek) Piaci ösztönzési cél (kalózkodás, tiltás, cenzúra?) Tulajdoni jellegű jogok (?) Többségük regisztrációhoz/nyilvántartásba vételhez kötött (nem „természetes” jogok) Rendszerint forgalomképesek (kivételekkel és szigorú feltételekkel) Hasznosításuk szerződéses úton történik Erős, közérdekből fakadó korlátozások Minderre jó történelmi példa Nürnberg város 1403-as rendelete, amely megtiltotta az acél huzalokat gyártó gépeket és előírta azok megsemmisítését valamint megeskette az érintetteket, hogy a jövőben nem használnak ilyen gépet és másokat sem tanítanak meg rá, mondván a gépek fenyegetik a fennálló társadalmi rendet, a céhes gyártást.19 Ugyanígy Nürnberg városa a 16. században az új típusú vízimalom feltalálójának életjáradékot zetett annak érdekében, hogy elálljon a prototípus alkal- mazásától.20 Meg szokták említeni a túlzott óvatosságból fakadó tiltás körében a GMO növények európai tilalmát is.21

4 Szellemi tulajdonjogok általában 2.
Szellemi tulajdonjog/szellemi alkotások joga Mi tartozik ide?

5 SZELLEMI TULAJDONJOGOK adatbázis-előállítók védelme
IPARJOGVÉDELEM vállalat- és árujelzők Védjegyek eredetmegjelölések műszaki alkotások oltalma szabadalmak használati mintaoltalom formatervezési minta chipvédelem SZERZŐI JOG szerzői jog kapcsolódó jogok szomszédos jogok adatbázis-előállítók védelme

6 IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG
Védelem tárgya Az iparban alkalmazható valamilyen alkotás Egyéni-eredeti jellegű irodalmi, művészeti vagy tudományos mű Oltalom keletkezése Általában hatósági regisztrációhoz kötött (nemzeti, EU és nemzetközi eljárás) Automatikusan keletkezik az alkotás aktusával Oltalom ideje Az oltalmi formától függően változó (pl. design max. 25 év, védjegy 10 év, de korlátlan alkalommal megújítható) A szerző élete + halálától számított 70 év Oltalom jellemzője - Csak a hatósági regisztrációval fedett földrajzi területen érvényes Személyiségi jogok korlátozottan Teljes átruházhatóság Nemzetközi szerződések alapján viszonossági elvű, kölcsönös jogvédelem a legtöbb országban Személyiségi jogi védelem széles körben Jogok korlátozott átruházhatósága Kizárólagos jog: csak a jogosulté, senki másnak nincs ilyen Alakiságok: USA még mindig (jogérvényesítés feltétele) Stef van Gompel írt róla monográfiát Ellentétes a természetjogi megközelítéssel Korábban számos ország használta BUE tiltja (egyhangúlag lehetne kivenni) WIPO Audiovisual Registry Treaty – sosem lépett hatályba

7 Az IP jogok egymáshoz való kapcsolata
Párhuzamos oltalom lehetősége Védjegyek Formatervezési minta (ipari tervezőművészeti alkotás) – funkcionalitás és esztétika 1997. Évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A formatervezési mintaoltalomról szóló évi XLVIII. törvény

8 1. Titokvédelem, know-how (Ptk. 2:47. §)
Mire terjed ki az oltalom? + az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), + illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, - E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védettismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.

9 Hogy jön létre az oltalom?
Titok keletkezésével feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Milyen jogok keletkeznek? Utólagos fellépés Mi az engedély hordozója? Titoktartási szerződés Munkaszerződés Jogérvényesítési eszköztár ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra.

10 2. Szabadalmi oltalom (1995. évi XXXIII. tv.)
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag hasznosítható találmány szabadalmazható. NEM: a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; d) az információk megjelenítése.

11 Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához
Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.  A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.

12

13

14

15

16 Mire terjed ki az oltalom?
NEMZETI JELLEG!!!, maximum 20 év - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására  - bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza; b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja; c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

17 Szabadalmi eljárás Felület Iratminta

18

19

20

21

22

23 1. bejelentést követő vizsgálat (bejelentési díj és kutatási díj)
1. bejelentést követő vizsgálat (bejelentési díj és kutatási díj) 2. alaki vizsgálat 3. újdonságkutatás – közzététel (ideiglenes oltalom – fenntartási díj) 4. érdemi vizsgálat (vizsgálati díj, + módosítás/megosztás) 5. megadás (megadási díj)