A Be. alapvető rendelkezései Tóth Mihály

Az előadások a következő témára: "A Be. alapvető rendelkezései Tóth Mihály"— Előadás másolata:

1 A Be. alapvető rendelkezései Tóth Mihály - 2017
Be. I. fejezet 1-8. §

2 Vázlat 1. Az alapvető rendelkezések fogalma, csoportosítása
Az Alaptörvény és az alapvető rendelkezések Az alapvető rendelkezések a Be-ben.

3 Az alapelvek fogalma A büntető eljárásjog alapelvei olyan tézisek, előírások rendszerét jelentik, amelyek megszabják az eljárás módját, irányát, meghatározzák jellegét. E rendelkezések megvilágítják a jogalkotó szemléletét, kereteket adnak az állam büntetőjogi igényének, úgy, hogy olykor annak mozgásterét, korlátjait is kijelölik. Az alapvető rendelkezések a törvény szellemét testesítik meg, kifejtésük, részletezésük a további jogi előírások feladata.

4 Az alapelvek csoportosítása
Lehetséges csoportosítások: Szervezeti elvek – működési elvek Alaptörvényben (is) szabályozott – „szűkebb” büntetőeljárási elvek állami oldalról – az alanyok oldaláról - a kettő viszonyát érintően megfogalmazott elvek

5 Alaptörvény és alapelvek 1.
Szervezeti elvek (25-28; 29. cikk) az igazságszolgáltatás szerve a bíróság (az igazságszolgáltatás privilégiuma), élén a Kúria A vádhatóság az ügyészség - a társasbíráskodás elve, - a „laikus elem” részvételének elve, - a bírói függetlenség elve.

6 Alaptörvény és működési elvek 1.
KÍNZÁS TILALMA (III. cikk (1) bek.) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni SZABADSÁGHOZ VALÓ JOG (IV. cikk 1-2 bek.) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani . Szabadságtól való végleges megfosztásra csak bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bíró ítélet alapján kerülhet sor . A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani vagy bíróság elé kell állítani . A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni . TÖRVÉY ELŐTTI EGYENLŐSÉG, DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA (XIV. cikk)

7 Alaptörvény és működési elvek 2. (XXVI. cikk)
„BÜNTETŐELJÁRÁS-SPECIFIKUS” ELVEK (+ büntetőjogi alapelvek) (1)Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes é s nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el . (2) Senki nem tekinthet ő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg . (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez . A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt . (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerit bűncselekmény volt . (6) Senki nem vonható büntetőeljárás alá és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai Uniójogi aktusa által meghatározott körben — más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti .

8 Alapelvek a Be-ben Ártatlanság vélelme (1. §)
Az alapvető jogok (méltóság, szabadság, biztonság) védelme (2. §) A védelem joga A büntető eljárás alapja (hivalbóli eljárás) és akadályai (4. §) Eljárási feladatok megoszlása (5. §) Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége (6. §) A bizonyítás alapelvei (7. §) Anyanyelv használata (8. §)

9 A Be.-ben kifejezetten nem szereplő elv (Alaptörvény, Emberi Jogok Európai Egyezménye)
Tisztességes eljárás, fegyveregyenlőség: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni.” (1993. évi XXXI. Tv.)

10 Az ártatlanság vélelme
„A bírói ítélet lőtt senkit sem lehet bűnösnek mondani, s a társadalom mindaddig nem vonhatja meg senkitől a közösség védelmét, amíg nincs megállapítva róla, hogy megsértette azt a szerződést, amely ezt a védelmet nyújtotta neki.” (Beccaria – 1764) „Minthogy minden ember a természeténél fogva veleszületett jó hírnévnek örvend, amelynél fogva mindaddig ártatlannak tekintendő, amíg bűnössége be nem bizonyíttatik, ebből következik, hogy a bizonyítás terhe a bírón nyugszik.” (Vuchetich – 1819)

11 Az elv tartalma és következményei
Senki sem tekinthető bűnösének mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja (Be. 1. §) Sajátosságai: - Nincs a megfogalmazásban klasszikus vélelmező tény.(Az, hogy "nincs bűnösséget kimondó ítélet" nem tekinthető vélelmező ténynek). „A bíróság jogerős marasztaló ítéletéig nem tekinthető bűnösnek" tétel nem feltételként, hanem módként - a vélelem megdöntése kritériumainak megfogalmazásaként - fogható fel. (Csak bíró, csak jogerős marasztaló ítélettel döntheti meg). Következményeiként is felfogható: * önvád tilalma * bizonyítási teher * in dubio pro reo Viták a bűnösségi vélelemről és az ártatlansági vélelemről „Az ártatlanság vélelme, hisszük, nem a bűnösök, hanem az ártatlanok menedéke. […] nem szabad, hogy egyfajta üres szólam legyen egy olyan társadalomban, amelyben antagonisztikus ellentétek vannak.” (Király Tibor)

12 A bizonyítás alapvetései (7. §)
(1) A vád bizonyítására a vádló köteles. (2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására. (3) A büntetőeljárásban senki nem kötelezhető arra, hogy önmagát terheló vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. (4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

13 Újsághír július 17.

14 Az alapvető jogok védelme (2. §)
2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát. (2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot. (3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható.

15 A védelem joga (3. §) Védekezési jog (elsősorban szabadlábon, megfelelő felkészülési idővel) + mindezt Védőhöz való jog biztosító hatósági Védő jogai kötelességek

16 A büntetőeljárás alapja és akadályai (4. §)
Hivatalbóli eljárás Res judicata és következményei * Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét. Ez irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. *Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható.

17 Hivatalbóli eljárás az eljárás két oldala LEGALITÁS OFFICIALITÁS
(kötelesség) (jog) Kivétel: Kivétel: Pl. - megrovás feljelentés - feltételes magánindítvány ügyészi felfüggesztés kívánat - együttműködő személy immunitása - fedett nyomozó mentessége - mediáció

18 Magánindítvány Csekély, személyiségi jogot sértő Erőszakos nemi
Rágalmazás Becsületsértés Könnyű testi sértés Kegyeletsértés Magánvádas ! Magántitok megsértése Levéltitok megsértése Magánlaksértés Eü. önrendelkezési jog megsértése Hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyon elleni

19 Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége (6.§)
A funkciómegosztás lényege, tartalma Vád és vádelv A vád és az ítélet viszonya (ténybeli kötöttség- tettazonosság)

20 A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása
20. BK vélemény a büntetőjogi felelőssége önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében A költségvetési csalás (2012. évi C. törvény 396. §) bűncselekményének az elbírálása során a büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket a Be. szabályai szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv jogerős határozatához nincs kötve.

21 A nyelvhasználat joga (8. §)
8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben elismert nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják. (2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri. (3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni. (4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet használni.

22 A tolmács, a fordítás (Be. 78. §)
1/2013. számú büntető elvi döntés I. A magyar anyanyelvű terheltet nem illeti meg az anyanyelv használatának joga alapján az a jogosultság, hogy részére a büntetőeljárás iratait más nyelvre lefordítsák. II. A nem magyar anyanyelvű terheltnek írásban szükséges lefordítani a büntetőügy lényeges iratait, így a szabadságelvonásról szóló határozatot, a vádiratot és minden ügydöntő határozatot. III. A nem magyar anyanyelvű terheltet a védőjével való kommunikáció alatt – amely az eljárás során lefolytatott bármely kihallgatással vagy meghallgatással áll kapcsolatban, vagy a fellebbezés vagy más eljárási kérelmek benyújtásához kapcsolódik – a védői, terhelti, a védekezéshez szükséges megbeszélés érdekében igénybe vett tolmács-költség nem a terheltet, hanem a nemzeti államot terheli. [az Európai Parlament és a Tanács által október 20. napján elfogadott – és november 9. napján hatályba lépett – 2010/64/EU irányelv 2. cikk (4) bekezdése.]

23 Az anyanyelv használata (anyanyelvén beszél, azt ténylegesen használja) – és a becsült összlétszám
Cigány – Német – Szlovák – Horvát – Román Szerb Szlovén, vend Örmény – Görög – 4.500 Bolgár Lengyel Ukrán, ruszin