Nagyházi György PhD hallgató

Az előadások a következő témára: "Nagyházi György PhD hallgató"— Előadás másolata:

1 Gazdasági válsághelyzet és az intézmények: a gyors társadalmi gazdasági adaptáció lehetőségei
Nagyházi György PhD hallgató Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

2 Miből áll az adaptív hatékonyság?
Intézmények Tranzakciós költségek Társadalmi tanulás Útfüggőség Ösztönzők Transzformációs költségek

3 Területi tőke A fejlesztés lehetőségei és az intézmények Sikeres és sikertelen átalakulások A New Deal és Győr

4 Az adaptív hatékonyság tényezői: az intézmények
Alapvetően meghatározzák a társadalom motivációit és gazdasági teljesítményét Társadalmi tanulás útján alakulnak Formális és informális szabályokból állnak Az alkalmazott technológiákkal együtt alapvetően meghatározzák a tranzakciós és a transzformációs költségeket

5 A tranzakciós költségek
A csere és az ebből adódó megállapodások teljesítése kikényszerítésének költségei, melyeket meghatároz: Az áruk és szolgáltatások értékének meghatározási költsége A cserefolyamat költségei A kikényszerítés költségei Az ideológia A verseny csökkenti a tranzakciós költségeket A politika alapvetően meghatározza azokat

6 A gazdasági változás A gazdasági változás állandóan zajló, inkrementális folyamat - Az intézmények mint játékszabályok - A szervezetek mint játékosok/szereplők A szereplők által naponta hozott döntések Megszokott rutinjellegűek A meglévő szerződések módosítását célzóak: változás

7 A társadalmi tanulás mint felfogásbeli változás
A meglévő viszonyok módosíthatóak-e a fennálló intézményi keretek között? A meglévő viszonyok módosításának alapja: Felfogásbeli változás, melynek forrása: Piaci verseny (külső tényezők) Tanulás (belső tényezők) A társadalmi tanulás „útfüggő” („path dependent”), és a kognitív szférához kötődik

8 A társadalmi tanulás, a gazdasági fejlődés és az intézmények
Az informális szabályok a kognitív szférához kapcsolódnak Az informális szabályok nagyon lassan változnak Az intézményi környezet és főleg az informális szabályok meghatározzák az ösztönzőket A gazdaságfejlesztés leghatékonyabb eszköze olyan politikai rendszer létrehozása, amely betartja és hatékonnyá teszi a tulajdonjogok gyakorlását

9 A transzformációs költségek Kelet – Közép-Európában
A korábbi szocialista rezsimek gyengítették a jogállamba és a jogrendszerbe vetett hitet Erősítették a kollektivista gondolkodást Az átmenet kezdetén, a negyven év körüli generáció jóléti csomagját elveszti és látja, hogy nem tudja majd pótolni Következmény a nacionalista mozgalmak erősödése Konfliktus a formális (kapitalizmus) és az informális szabályok között Minél nagyobb az ellentmondás, annál nagyobbak a transzformációs költségek (tervezett gazdasági átmenet, rokkantnyugdíjazás, polgárháború)

10 A területi tőke – lokalizált intézményi adottságok
A területi különbségek nem tulajdoníthatóak pusztán az olyan rugalmas termelési tényezők hatékony felhasználási különbségeinek, mint a tőke és a munkaerő Elsősorban a megfelelő és fejlett tudás helyi-regionális előállításától és felhasználásától függ A komplementer kapacitások kombinációja és a kiterjedt interaktív tanulási folyamatok a meghatározói, amely folyamatok számos fogyasztót és termelőt foglalnak magukba

11 A területi tőke – lokalizált intézményi adottságok
A tudás helyben, kooperatív tanulási folyamat révén jön létre Lokális miliő – információs csatornák és áramlások (space of flows) Interakció és kooperáció – a bizonytalanság és bizalmatlanság csökkentése (tranzakciós költségek, informális szabályok) A helyi társadalmi adottságok (informális szabályok) a helyben működő rendszereket meghatározzák – azt, hogy az adott üzleti, vállalkozói közösség milyen gyorsan veszi át az innovációkat, és üzletileg hasznosítja azokat – adaptív hatékonyság

12 A területi tőke – lokalizált intézményi adottságok
A tőke extrém mobilitása miatt a térségek versenyképessége a helyi kultúrán, innovációs képességen alapul, amely hosszú társadalmi tanulás során alakul ki Alapvetően lokális, lokalizált belső tényezők, a helyi emberi tőke elemei Az agglomerációs gazdaság, a kreativitás, a vállalkozó szellem, és a kapcsolati tőke fontossága A területi tőke mérhető Hogyan erősíthető? A gazdaságfejlesztés új útjai

13 A gazdaságfejlesztés lehetőségei
A „de jure” és a „de facto” politikai hatalom A kettő közötti egyensúly „útfüggő” (mert az informális szabályok lassan változnak!) A sikeres átalakítási program mindkettőt meg kell változtassa Azonban ha az ösztönzők változatlanok maradnak, akkor működésbe lép „az oligarchia vastörvénye” (mert az informális szabályok lassan változnak!)

14 A gazdaságfejlesztés lehetőségei
A sikeres reformnak a politikai egyensúlyra kell koncentrálnia Ehhez meg kell érteni az azt létrehozó tényezőket (rejtett racionalitások – Albert O. Hirschman) – informális szabályok

15 A New Deal és Győr: egy érdekes párhuzam
A New Deal, a brit és a svéd gazdaságpolitika a nagy gazdasági válság idején A National Industrial Recovery Act és a National Agricultural Adjustment Act Az AAA sikere és az NIRA kudarca, s ennek okai

16 A New Deal és Győr: egy érdekes párhuzam
A domináns és szubdomináns gyakorlatok kialakulása - de facto és de jure hatalom Győr és a londoni city – formális és informális szabályok Szabolcs megye és az „oligarchia vastörvénye”

17 A helyi és térségi gazdaságfejlesztés
A szubdomináns gyakorlatok mint alternatívák A potenciálisan sikeres szubdomináns gyakorlatokat támogató/kereső intézmények fontossága A helyi gazdaságfejlesztésben a saját tevékenység folyamatos korrekciójára való képesség – a változó igényeknek megfelelően - „root cause error” és a „bottleneck” keresés logikája (Charles F. Sabel: Learning by Monitoring) Az „önfelfedező” versenyképességi szigetek felismerése és támogatása (Dani Rodrick: Economic Development as Self-Discovery) A helyi és térségi tartós adottságokon alapuló tudásfelhalmozó intézményeknek és eredményeinek „spin-off” támogatása