Mozgásminták.

Az előadások a következő témára: "Mozgásminták."— Előadás másolata:

1 Mozgásminták

2 Definíciók Az izmok csoportosan működnek
Az izomműködés egy, de általában több izom mozgatásában nyilvánul meg (agonista-antagonista izmok) Mozgásminta: adott mozgást létrehozó izmok térben és időben összerendezett működése Elemi: egy ízület adott irányban végzett mozgatása, végrehajtó izmok térben és időben egymást követő aktiválása genetikailag meghatározott Összetett: elemi mozgásmintákból épül fel, aktiválási sorrend mozgástanulás során alakul ki Mozgáskészlet: elemi és összetett mozgásminták összessége, tanulással bővíthető

3 Izomtónus Izmok mindig feszített állapotban vannak, ez az izomfeszülés az izomtónus (Galeneusz) Egyensúlyi hossz: izom feszülése nulla (kivett izom hossza) Nyugalmi hossza: az a hosszúság, amiből a legnagyobb aktív feszülés érhető el Feszített hossz (nyúlás, rövidülés): a legnagyobb aktív feszüléskor az izom hossza Izomtónus változhat: Idegállapot Hormonális állapot Betegségek

4 Mozgásformák Testtartás Helyzetváltoztatás Helyváltoztatás

5 Testtartás Definíció: az egész test vagy egyes testrészek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetének megtartását. Törzs és izmainak meghatározó szerepe Típusai: Állás Ülés Fekvés

6 Testtartás - Állás Függőleges testhelyzet (evolúció)
Tartóoszlop a gerinc (négyes görbület) ábra Ángyán: Az emberi test mozgástana

7 Testtartás - Állás Keletkező igénybevételek: Nyomóerő
Nyíróerő (porckorong, csigolyaívek)

8 Testtartás - Állás A test hossztengely: Sarokfelé elcsúszik
„Nagy has” problémája Boka-átadási pont - ív

9 Testtartás - Állás Teherátadás a lábon (kettős görbület): Lúdtalp
Harántsüllyedés

10 Testtartás - Ülés Szerepe fokozódik Ergonómiailag helyes ülés Fej előre hajtása

11 Testtartás - Fekvés Legkisebb terhelés Megfelelő alátámasztás Izmok elernyedésének fokozása Porckorong feltöltődése Csípőízület optimális helyzetének biztosítása

12 Helyzetváltoztatás Definíció: a test egyes részeinek egymáshoz viszonyított helyzete változik meg (súlypont mozgása minimális) Típusai: Beszéd (hangképzés, artikuláció, testbeszéd) Kézzel végzett mozgások (írás) Karemelés Lábemelés

13 Helyváltoztatás Definíció: A test súlypontja nagymértékben elmozdul a globális koordináta rendszerben, azaz az egész testnek a tér valamely pontjához viszonyított helyváltoztatása Típusai: Járás Futás Megállás Sportmozgások

14 Járás Leggyakoribb helyváltoztató mozgás Típusa:
Séta (van kettős támaszfázis) Nincs kettősfázis (kivitelezhetetlen) Futás (Van repülő fázis, azaz van olyan pillanat, amikor egyik láb sem érintkezik a talajjal) Motoros, ciklikus viselkedés Befolyásoló tényezők: Alkat (testméretek) Tanulás (kisgyermekkor vagy újratanulás) Hangulat (központi idegrendszer izgalmi állapota) Központi idegrendszeri elváltozások Ortopédiai elváltozások

15 Járás szakaszai kettős támasz jobb láb lendítő fázis támaszfázis
egyláb sarok ütés teljes talp második gördülés felemelés lábujj első gyorsító középső lassító Definíciókat elmondani!!! Fontos

16 Járás Ciklikus, szimmetrikus mozgás, mert egyes szakaszai pontosan ismétlődve követik egymást. Járáselemzés alapjai: lépésciklus, ami a végtag teljes mozgásperiódusa, azaz a végtag sarokütésétől a következő sarok- ütéséig tart, szakaszai: Támaszfázis (támaszkodási fázis) Lendítő fázis (lengési fázis) lépés, ami az egyik végtag sarok-ütésétől a másik végtag sarokütésig tart [Szendrői M (szerk): Ortopédia]

17 Járás kinematikai jellemzése
Távolság-idő paraméterek: Lépéshossz Lépésciklus hossz Lépésszélesség Lépésciklus szélesség Szakaszok időbeni hossza Lépés szélesség Lépésciklus szélesség Lépés hossz Lépésciklus hossz

18 Járás kinematikai jellemzése
Szögjellegű paraméterek: Boka, térd, csípő különböző síkokban mérhető szögei (vetített szögek) Testszegementumokat jellemző vektorok egymással bezárt szögei (relatív szög) 180 + b 180 - a Térdszög Csípőszög

19 Járás kinematikai jellemzése
Szögjellegű paraméterek: Egyes szegmentumoknak a globális vagy a szegmentumhoz rögzített lokális koordináta rendszer tengelyeivel bezárt szöge (Euler szögek) (abszolút szögek) g Comb szöge

20 Járás kinetikai jellemzése
A reakcióerő időbeni változása F1: Sarokütéskor F2: Teljes talp F3: Sarok felemelésekor

21 Járásmód A járás egyénre jellemző kivitelezése: Egyensúly megtartása
Két oldal közötti koordináció Járás ritmusának megtartása (közel azonos ismétlés)-járás szabályossága

22 Vizsgálómódszerek csoportosítása
Vizsgálatok élő-halott szöveteken:ENGEDÉLYKÖTELES Vizsgálat módja szerint: In vitro vizsgálatok (halott szöveteken történő vizsgálat) In vivo vizsgálatok (élő embereken történő vizsgálatok) Vizsgálat típusa szerint: Statikus Dinamikus

23 Mozgáselemzés

24 Mozgáselemzés A különböző mozgásformák vizsgálata Célja:
Motoros képesség felmérése; Mozgástanulás, motoros memória ellenőrzése; Speciális mozgásmintáinak elemzése; Mozgászavarok, mozgáskorlátozások diagnózisa; A mozgásterápia és rehabilitáció eredményeinek ellenőrzése; A rendszeres testedzés szomamotoros hatásainak ellenőrzése; Mozgástani tudományos kutatás.

25 Fajtái Kinematika: anyagi pont helyzetének meghatározása a tér valamely viszonyítási rendszerében (pld. Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszerben) időfüggvényekkel;

26 Fajtái Kinematika: a különböző mozgásformák leírása a tér valamely viszonyítási rendszerében (pld. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben), időfüggvényekkel; Kinetika: a különböző mozgásokat létrehozó erők vizsgálata, elemzése; Reakcióerő és talpnyomáseloszlás mérése az idő függvényében

27 Fajtái Kinematika: a különböző mozgásformák leírása a tér valamely viszonyítási rendszerében (pld. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben), időfüggvényekkel; Kinetika: a különböző mozgásokat létrehozó erők vizsgálata, elemzése; Egyéb: izmok aktivitásának vizsgálata (elektromyográfia), reakcióidő mérése. m. vastus lat. -400.0 -200.0 0.0 200.0 400.0 600.0 800.0 1000.0 1200.0 time [msec] [mV]

28 Mozgáselemzés összefoglalása
Célja; Típusa; Alapja; Eszközei; Mérés menete; Mért jellemzők.

29 Fényképezés Célja: Testhelyzetek tanulmányozása, egyensúlyi állapotok meghatározása, állapotrögzítés, dokumentálás; Muybridge: Locomation of Horses (Stanford Egyetem)

30 Dinamikus mozgáselemzés (Mozgásvizsgálat)
Célja: mozgás közben a mozgás kinematikai jellemzőinek, a mozgást létrehozó erők meghatározása. Rendszerei: Kinematikai mérések Optikai-alapú rendszerek; Elektromágnes-alapú rendszerek; Ultrahang-alapú rendszerek; Kinetikai mérések: Erő- és talpnyomás-eloszlást mérő egységek; Egyéb: Izmok aktivitását rögzítő elektromiográf (EMG);

31 Optikaialapú rendszerek
Típusai: Érzékelő-mentes (marker-mentes rendszer): A pontokat a felvételen utólag, manuálisan jelölik ki;

32 Optikaialapú rendszerek
Típusai: Érzékelő-mentes (marker-mentes rendszer): A pontokat a felvételen utólag, manuálisan jelölik ki; Érzékelő-alapú (marker-alapú): érzékelőket helyeznek a vizsgált pontokra, ami az automatikus feldolgozást lehetővé teszi; Fényt visszaverő érzékelők (passzív markerek) Fényt kibocsátó érzékelők (aktív markerek)

33 Eszközei - kamerák A mozgás rögzítése legalább két videófelvevővel, ami lehet fény-alapú (hagyományos videó-kamera) vagy infravörös-alapú kamerák.

34 Eszközei - érzékelők egy anatómiai pontra rögzített több
érzékelő a jobb láthatóságért a jobb láthatóságért a testtől távolabb, de a testhez mereven rögzített érzékelő bőrre rögzített egyedi érzékelők

35 Alapja Feldolgozás során képkockáról – kép- kockára haladva a szükséges pontok vagy érzékelők térbeli koordinátájának meghatározása (kézzel vagy programmal) a mérés előtt a kalibráció fázisában rögzített koordinátarendszerben.

36 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Az érzékelőket ragasztóval, speciális elemmel vagy gumiövvel elmozdulás- mentesen rögzíteni;

37 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Az érzékelőket a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás-mentesen rögzíteni; Kalibráció fázisában ismert hosszúságú mérő-rudakból összeállított térrács segítségével a koordinátarendszer középpontját és irányait megadni; kalibrációs térrács

38 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Az érzékelőket a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás- mentesen rögzíteni; Kalibráció fázisában ismert hosszúságú mérő-rudakból összeállított térrács segítségével a koordinátarendszer középpontját és irányait megadni; Szabad vagy előre meghatározott mozgás alatt (például járás, karemelés, stb.) a mozgást a optikai-alapú kamera rögzíti.

39 Optikaialapú rendszerek
Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: APAS VICON Motus Primas Elite Mért jellemzők: Az anatómiai pontok, vagy azokra rögzített érzékelők térbeli koordinátái

40 Előnyei és hátrányai Tetszőleges mozgás felvehető;
Mozgás teljesen szabad; Nagy gyakorlat az alkalmazásban; Több kamera együttes használata szükséges; Nagy helyigény; Drága beszerzés; A bőrmozgásokat is rögzíti; Pontkijelölés, feldolgozás lassú, pontatlan; Mérési hiba centiméter nagyságrendű (hitelesítés élő embereken, többfajta mozgás közben).

41 Elektromágnesalapú rendszerek
Alapfeltételezés: Az emberi test szegmentjei merevek, az összes mozgás az ízületekben jön létre. Alapja: A mérőrendszer az adó középpontjában rögzített koordinátarendszerben rögzíti az érzékelők térbeli helyzetét és koordináta-tengelyek körüli elfordulást. Ha az érzékelő elmozdulás-mentesen rögzített a testszegmentumra, akkor az érzékelő mozgása és a szegmentum mozgása megegyezik.

42 Mérés eszközei Különböző hatástávolságú adókat a mérendő személy közelében az érzékelőket elmozdulás-mentesen a szegmentumra kell helyezni. Adatgyűjtő egység rögzíti az érzékelők térbeli helyzetét és koordináta-tengelyek körüli elfordulást. nagy hatótávolságú adó adatgyűjtő egység érzékelő közepes hatótávolságú adó

43 Speciális elemek Jelölő keret: ha a testszegmentumra (lapocka, láb) érzékelő nem helyezhető, a mozgás megállítása után a jelölő keret segítségével a testszegmentum helyzete rögzíthető;

44 Speciális elemek Jelölő ceruza: a globális koordináta-rendszerben meghatározott elmozdulásokból és elfordulásokból a testszegmentumoknak saját, lokális koordináta-rendszerében történő elfordulása koordináta transzformációval számítható. Ehhez a kalibráció fázisában a testszegmentumok lokális koordináta-rendszerét jelölő ceruza segítségével definiálni kell.

45 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek; Az érzékelőknek a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás- mentes rögzítése; Ha a testszegmentumok elfordulásainak lokális koordináta-rendszerben történő számításához, a kalibrálás fázisában jelölő ceruzával az iránypontok;

46 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek; Az érzékelőknek a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás-mentes rögzítése; Ha a testszegmentumok elfordulásainak lokális koordináta-rendszerben történő számításához, a kalibrálás fázisában jelölő ceruzával az iránypontok; Az előre meghatározott mozgás (járás, karemelés, stb.) alatt az érzékelők térbeli helyzete és elfordulásának mérése és rögzítése a globális koordináta-rendszerben;

47 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek; Az érzékelőknek a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás-mentes rögzítése; Ha a testszegmentumok elfordulásainak lokális koordináta-rendszerben történő számításához, a kalibrálás fázisában jelölő ceruzával az iránypontok; Az előre meghatározott mozgás (pld járás, karemelés, stb.) vagy szabad mozgás alatt az érzékelők térbeli helyzete és elfordulásának mérése és rögzítése a globális koordináta-rendszerben; Vállízületi és láb mozgások esetén a mozgás megállítása után a jelölő egység segítségével három – általában anatómiai pont - térbeli helyzetét rögzítése.

48 Elektromágnesalapú rendszerek
Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ISOTRACK Ascension Mért jellemzők: Érzékelők térbeli helyzete és elfordulása a globális koordinátarendszerben.

49 Előnyök és hátrányok Optikaialapú rendszereknél nagyobb pontosság, 3.5 mm nagyságú mérési hiba (hitelesítés cadaver vállízületeken végezve); A mérés pontosságát a fém módosítja (vasbeton épületek) A mérőrendszer hatótávolsága korlátozott (1 – 3 m); Egymáshoz közel elhelyezett érzékelők interferenciát okoznak; A testre szerelt érzékelők módosíthatják a mozgást (5-6 perces gyakorlás után nincs eltérés); A bőrmozgásokat is rögzíti; Egyes testszegmentumok térbeli helyzetének meghatározásához a mozgást meg kell állítani; Anatómiai pontok térbeli helyzete nem határozható meg; Egyéb kiegészítő elemek csatlakoztatása, szinkronizálása nehézkes.

50 Ultrahangalapú rendszer
Módszerei: Egyedi érzékelős mérési módszer Egymérőfejes ultrahan-alapú mérési módszer (mérőhármasokat használ)

51 Mérés eszközei egyedi, aktív (ultrahang-jelet kibocsátó) adók
egyedi, ultrahangot kibocsátó aktív adók egyedi, aktív (ultrahang-jelet kibocsátó) adók három fogadó érzékelőt (vevőt) tartalmazó mérőfej központi egység mérőfej három, ultrahang jelet fogadó érzékelővel (vevővel) központi egység

52 Érzékelők térbeli koordinátájának meghatározása
Mérőfej látja az adókat; Az adó és a mérőfej egy érzékelője (vevő) közötti távolság a mért terjedési időből és az ultrahang sebességéből számolható; Mindhárom távolság hasonlóan számítható; A távolságokból (Di) és az mérőfej érzékelőinek térbeli koordinátáiból (xi,yi,zi) az adók (xa,ya,za) térbeli koordinátái háromszögelés módszerével számolhatóak. x1,y1,z1 x2,y2,z2 z y x D1 D2 D3 xa,ya,za x3,y3,z3

53 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek: Az adókat a kijelölt anatómiai pontokra elmozdulás-mentesen kétoldali ragasztó tappancsokkal kell rögzíteni; Az előre meghatározott mozgás ciklus alatt (járás, karemelés, kartolás és húzás) a kijelölt anatómiai pontok térbeli koordinátáit a mérést vezérlő program rögzíti. egyedi adók

54 Egyedi érzékelős ultrahangalapú mérési módszer
Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ZEBRIS CMS 10 ZEBRIS CMS 20 Mért jellemzők: Adók térbeli helyzete

55 Előnyök és hátrányok Optikaialapú rendszereknél nagyobb pontosság, 5.0 mm nagyságú mérési hiba (hitelesítés élő személyeken járás közben); A bőrmozgásokat is rögzíti; Csak a mérőfej által látható anatómiai pontok vonhatók be; A mérőrendszer hatótávolsága korlátozott (1 – 3 m); Egymáshoz közel elhelyezett érzékelők interferenciát okoznak; A testre szerelt érzékelők módosíthatják a mozgást (5-6 perces gyakorlás után nincs eltérés).

56 Ultrahangalapú rendszer
Módszerei: Egyedi érzékelős mérési módszer Egymérőfejes ultrahangalapú mérési módszer (mérőhármasokat használ)

57 Alapok Alapfeltételezés: Alapja:
Az emberi test szegmentjei merevek, az összes mozgás az ízületekben jön létre; Alapja: Minden merev test mozgása a térben leírható, ha három pontjának (alappont-hármas) térbeli koordinátáját a mozgás minden időpillanatában ismerjük. A vizsgált merev test bármely pontjának koordinátája az adott test három pontjának (alappont-hármas) koordinátájából számítható, ha az alappont-hármas által meghatározott lokális koordináta- rendszerben a vizsgált test vizsgálandó pontjának helyvektora ismert. A vizsgálandó pontok térbeli helyzetét a lokális koordináta-rendszerben kalibráció fázisában kell megadni [Kocsis, 2003].

58 Mérés eszközei A három ultrahang jelet kibocsátó adót tartalmazó mérőfej; A három fogadó érzékelőt (vevőt) tartalmazó mérőhármast a testszegmentumra; Jelölő ceruza anatómia pontok definiálásához a kalibrációs fázisban. érzékelő (vevő) merev lap mérőfej három, ultrahangot kibocsátó adóval mérőhármas, három ultrahang jelet fogadó érzékelővel központi egység adatgyűjtő egység jelölő ceruza

59 Speciális elemek Polisztirol övre szerelt mérőhármas: A mérőhármasokat elmozdulás-mentesen, az izmok mozgásának kiküszöbölésére polisztirol öv segítségével rögzítjük a merev testszegmentumokra; mérőhármas polisztirol öv

60 Speciális elemek Pontra rögzített mérőhármas: Egyes testszegmentumok alakja miatt a mérőhármasok rögzítése csak speciális módon oldható meg. Például a lapocka mozgásainak rögzítésére a bőrmozgások kiküszöbölésére, a folyamatos mozgás biztosításához a mérőhármast EKG vizsgálathoz használt harangra célszerű szerelni. A harang által létrehozott vákuummal a mérőhármas vállcsúcsra rögzíthető. mérőhármas EKG harang a vákuum létrehozásához

61 Mérés elrendezése A három adóval rendelkező mérőfej
a mérendő személy előtt (felső végtag vizsgálatok) [Illyés] a mérendő személy mögött (alsó végtag vizsgálatok) [Kocsis] helyezkedik el. A mérőhármasok a testszegmentumokra kerültek rögzítésre.

62 Kalibráció Az alappont-hármas (jelen esetben az egyes testszegmentumokra rögzített mérőhármasok három- három pontja) által meghatározott lokális koordináta-rendszerben a testszegmentumok tetszőleges pontok helyvektorának megadása. ro x h

63 Mérés x2,y2,z2 x1,y1,z1 Az érzékelő és a mérőfej mindhárom adója közötti távolság és az adók térbeli koordinátájának ismeretében az érzékelő térbeli koordinátája a mérés minden időpillanatában a háromszögelés módszerével számítható. [Kocsis] x3,y3,z3 xa,ya,za h

64 Mérés Mozgás során az alappont-hármasok mindenkori térbeli koordinátáiból és a vizsgálandó anatómiai pontok a lokális koordináta-rendszerben megadott helyvektoraiból a vizsgálandó anatómiai pontok térbeli koordinátái számíthatók. A fent leírt módszerrel tetszőleges számú anatómiai pont térbeli koordinátája határozható meg [Kocsis]. xa,2,ya,2,za,2 xa,1,ya,1,za,1 ro xa,3,ya,3,za,3 xo , yo, zo

65 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Polisztirol övvel vagy vákummal a három aktív érzékelőt tartalmazó mérőhármas rögzítést a megfelelő testszegmentumokra;

66 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Polisztirol övvel vagy vákummal a három aktív érzékelőt tartalmazó mérőhármas rögzítést a megfelelő testszegmentumokra; Kalibrálás fázisában ultrahang-alapú jelölő ceruzával a kijelölt anatómiai pontok helyvektorának megadása a mérőhármasok által meghatározott lokális koordináta- rendszerben;

67 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Polisztirol övvel vagy vákummal a három aktív érzékelőt tartalmazó mérőhármas rögzítést a megfelelő testszegmentumokra; Kalibrálás fázisában ultrahang-alapú jelölő ceruzával a kijelölt anatómiai pontok helyvektorának megadása a mérőhármasok által meghatározott lokális koordináta-rendszerben; Az előre meghatározott mozgásciklus alatt (karemelés, meghatározott sebességen történő járás, stb.) a kijelölt anatómiai pontok térbeli koordinátáinak rögzítése a mérést vezérlő programmal.

68 Egymérőfejes ultrahang-alapú mérési módszer mérőhármassal
Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ZEBRIS CMS-HS Mért jellemzők: Anatómiai pontok térbeli koordinátái

69 Előnyök és hátrányok Nagy pontossága, gyakorlott személy esetén 1mm, gyakorlatlan személy esetén 3 mm alatti mérési hiba, mérési hiba (hitelesítés élő személyeken több mozgás közben); Kapott eredmények gyors feldolgozása; A bőrmozgás kiküszöbölése; Különböző kiegészítő elemek kapcsolása, szinkronizálása megoldott; A mérőrendszer hatótávolsága korlátozott (1 – 3 m); A testre szerelt érzékelők módosíthatják a mozgást (5-6 perces gyakorlás után nincs eltérés).

70 Reakcióerő és talpnyomáseloszlás mérése
Alapja: A talaj-reakcióerő mérése a Newton III. törvényén (akció-reakció törvénye) alapul. A test a testsúllyal nyomja a talajt, és ezzel az erővel szemben azonos nagyságú, de ellentétes irányú erő hat a testre, ami talajreakció-erő. Eszköze: Különálló, vagy futószalagba épített erőplatók, amelyek mérhetik csak a talaj-reakcióerő nagyságát, vagy a talpnyomáseloszlást is (pedográf).

71 Mérés menete A statikus egyensúly megtartásának vizsgálatakor a vizsgált személy meghatározott módon áll a mérőlapon meghatározott ideig (általában másodperc); Járásvizsgálatok esetén a földbe süllyesztett – egy vagy két erőplatón/ pedográfon a vizsgált személy általa választott sebességgel (természetes, lassú, gyors) átsétál a lapon;

72 Mérés menete Speciális mozgás végrehajtása a lapon
A statikus egyensúly megtartásának vizsgálatakor a vizsgált személy meghatározott módon áll a mérőlapon meghatározott ideig (általában másodperc); Járásvizsgálatok esetén a földbe süllyesztett – egy vagy két erőplatón/ pedográfon a vizsgált személy általa választott sebességgel (természetes, lassú, gyors) átsétál a lapon; Speciális mozgás végrehajtása a lapon

73 Mérés menete A statikus egyensúly megtartásának vizsgálatakor a vizsgált személy meghatározott módon áll a mérőlapon meghatározott ideig (általában másodperc); Járásvizsgálatok esetén a földbe süllyesztett – egy vagy két erőplatón/ pedográfon a vizsgált személy általa választott sebességgel (természetes, lassú, gyors) átsétál a lapon; Speciális mozgás végrehajtása a lapon A futószalagba beépített erő platón/pedográfon a vizsgált személy meghatározott, állandó sebességgel jár minimum 3-5 percig a futószalagon.

74 Reakcióerő és talpnyomáseloszlás mérése
Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ZEBRIS KISTLER, stb.

75 Mért jellemzők Talajreakció erő nagysága és időbeni alakulása;
Talpnyomás eloszlás ábra.

76 Előnyök, hátrányok A kinetikai paraméterek és időbeni változása gyorsan, megfelelően pontosan leolvashatók; A sebesség ismeretében távolság-idő paraméterek meghatározhatók; Egyes pedográfok esetén a nyomásérték csak színskáláról olvasható le.

77 Izomaktivitás mérése Alapja: Az izom összehúzódásakor elektromos pontenciálváltozás mérhető. Eszköze: Elektromiográf, ami a két detektor (érzékelő) közötti elektromos potenciált méri. Típusai: Tűs (egyes izmok, mélyizmok, fájdalmas, sterilizálás, nehezen eltalálható); Felületi Elvezetés módja: Monopolár vagy bipolár; Érzékelő alakja: Kör, ellipszis, négyzetes alakú. monopolár, köralakú felületi érzékelő

78 Mérés menete Az izomhas megkeresése általában UH-gal;
A referencia- vagy földpont rögzítése, ami elektromosan semleges csont (homlokcsont, könyökízület, patella); A bőr ellenállásának csökkentése (a bőr szőrtelenítése, az elhalt hámsejtek speciális dörzspapírral való eltávolítása és a bőr alkoholos lemosása); Elektródák felhelyezése. Az elektródák közötti távolság tetszőleges, leggyakrabban 10 mm; izomhasra helyezett érzékelőpár referenciapont

79 Mérés menete Az izomhas megkeresése általában UH-gal; A referencia- vagy földpont rögzítése, ami elektromosan semleges csont (homlokcsont, könyökízület, patella); A bőr ellenállásának csökkentése (a bőr szőrtelenítése, az elhalt hámsejtek speciális dörzspapírral való eltávolítása és a bőr alkoholos lemosása); Elektródák felhelyezése. Az elektródák közötti távolság tetszőleges, leggyakrabban 10 mm; Adott mozgás közben a kijelölt izmok potenciál változásának rögzítése.

80 Mérés frekvenciája: 500- 2000 Hz
Izomaktivitás mérése Mérés frekvenciája: Hz Mért jellemzők: Elektromiogram, ami a két detektor közötti elektromos potenci- álváltozás, az idő függvényében

81 Előnyei, hátrányai Tűs elektródák használata esetén a mozgás nehezen kivitelezhető, de egyedi izmok is mérhetőké; Felületi elektródák használata esetén csak a felületi izmok, izomcsoportok vizsgálhatók, a keresztellenőrzés különösen fontosé; A feldolgozás nehézkes, de komplex vizsgálat végezhető.

82 Erőmérések Statikus vizsgálatok Ángyán: Az emberi test mozgástana

83 Reakcióidő mérése Reakcióidő: az adott inger közlése és a válasz között eltelt idő (koncentráló képesség) Inger: Hang Fényinger Válasz: Nyomógomb Terület: Sportorvoslás (anaerob átmenet) Idegrendszert érintő betegségek Ángyán: Az emberi test mozgástana