A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete

Az előadások a következő témára: "A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete"— Előadás másolata:

1 A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Gazdaságföldrajz E.fsz.II.ea, hétfő 11.40–13.10 Összesen 13 alkalom
1 óra elmarad: október 31. (pihenőnap) Számonkérés: írásbeli vizsga Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. – Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93. 2

3 A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei
3

4 A világgazdaság kialakulása, szereplői
Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: Vagy: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor Több szereplős rendszer Nemzetgazdaságok Transznacionális vállalatok (tnc) Integrációs szervezetek 4

5 Világgazdaság fogalma
Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Erőforrások hatékonyabb felhasználása Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: utóbbi nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: utóbbi etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is 5

6 Egyetemesség, de sokszínűség
A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper Egyetemesség Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ Országok 10%-a: GNP/fő > $ Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok 6

7 A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői
7

8 Wallerstein: centrum – periféria elmélet
Vilgazd: szerves egészet alkot  meghatározott struktúra Szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) Több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer A társadalmi-gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony 8

9 Centrum–Periféria Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett De viszonyrendszer kiteljesedése csak később Nem predesztináció Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el (pl. Egyiptom, Mezopotámia) Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia) Leszakadás koronként más és más következményekkel Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó (azóta nagy jelentőségű) 9

10 Centrum–Periféria Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén Félperiféria: belső peremen Periféria: külső peremen Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség (interdependencia) De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő  aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is 10

11 Világ gazdaságföldrajzi tagolódása
Klasszikus: 5 kontinens Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 2 (Brandt-vonal) vagy 3 egység 2: Észak és Dél vagy Centrum; 3: Félperiféria, Periféria Világgazdasági erőterek: 3 egység Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet 10 kultúrrégió Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Periféria Trópusi Afrika Dél-Ázsia Észak- és Belső-Ázsia 11