KUTATÁSALAPÚ TANULÁST, DE HOGYAN?

Az előadások a következő témára: "KUTATÁSALAPÚ TANULÁST, DE HOGYAN?"— Előadás másolata:

1 KUTATÁSALAPÚ TANULÁST, DE HOGYAN?
Dr. Szalay Luca ELTE Kémiai Intézet MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport Tudós tanárok – tanár tudósok konferencia ELTE, november 8-9.

2 Hogyan lehetnek a diákok szellemileg és fizikailag is aktívak?
A lenti kép forrása: ( ) A fönti kép forrása: ( )

3 Mi is az a kutatásalapú tanulás
Mi is az a kutatásalapú tanulás? (inquiry-based science education, IBSE) Eredeti értelemben a tudományos kutatómunkát modellező oktatási módszer, de a fokozatosság jegyében történő részleges megvalósításakor1 a diákok csoportjai: megtervezik egy kísérletsorozat egy/néhány lépését; elvégzik a megtervezett vizsgálatokat; megvitatják a kapott eredményeket. A kooperatív csoportmunka során gyakorolják: a feladatok és a felelősség megosztását; az idő- és erőforrások beosztását; a konfliktusok kezelését, megoldását; az információk gyűjtését, rendszerezését, megosztását. 1 Szalay, L., Tóth, Z., An inquiry-based approach of traditional ’step-by-step’ experiments, Chemistry Education Research and Practice, 2016, 17,

4 Miért jó a kutatásalapú tanulás?
Fejleszti a természettudományos gondolkodást: az ismeretek, készségek, képességek szintézisét; a tudás új kontextusban való alkalmazását. Segíti a diákokat annak megértésében, hogy hogyan működnek a természettudományok; hogyan dolgoznak a természettudósok. Hozzájárul: az egészséges életvitel és a felelős állampolgári magatartás kialakításához; az áltudományok által állított csapdák elkerüléséhez. Bizonyos esetekben erősen motiváló hatású is.

5 Milyen akadályok állnak az alkalmazásának útjában?
Időigény alacsony kémiaóraszámok; Eszköz- és anyagigény forráshiány; Előkészítésigény laboránsok hiánya; Módszertani felkészültség igény információ-, oktatási segédanyag és támogatás hiánya; Munkaigény bizalomhiány a tanárok részéről (vajon megéri-e?); Bizonyítékok iránti igény meggyőző magyar kutatási eredmények hiánya Hatékony-e egyáltalán? (Milyen körülmények között?) Nem okoz-e hiányos, rendszerezetlen tudást és tévképzeteket?

6 Mi a teendő, hogy legyőzzük az akadályokat?
45 perces tanóra alatt kivitelezhető tanulókísérlet- sorozatok kellenek, amelyek csekély mennyiségű (többnyire háztartási) eszközzel és -anyaggal kivitelezhetők, továbbá nem igényelnek hosszas előkészítést, sem a kísérletek után sok mosogatást. A kísérletekhez internetről letölthető, kipróbált és nyomtatásra kész feladatlapokra van szükség, részletes módszertani útmutatókkal. Empirikus kutatások során újabb statisztikai adatokat kell gyűjteni a feladatlapok beválásvizsgálatairól, a diákok tudásának, képességeinek és attitűdjének fejlődéséről, ill. ezek összefüggéseiről az előzetes tudással, az év végi jegyekkel és a nemmel.

7 Mik az előzmények? Szakdolgozat (kvalitatív megállapításokkal)2 A Magyar Géniusz Program és a Tehetséghidak Program keretében készült feladatlapok3 „Kémiai kísérletek az általános iskolákban” című digitális jegyzet4 Kutatás, óratervek: “ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” (TÁMOP)1,5 2 Rákóczi M., Szalay L. (2011): A természettudományos vizsgálati módszerek elvén alapuló feladatok a kémiaoktatásban, in: Bánkúti Zs., Csorba F. L. szerk., Átmenet a tantárgyak között, A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 3 ( ) 4 Szalay L. (2016): Kísérletterveztető feladatlapok a kémia tanításához, in: Szalay L. szerk., Kémiai kísérletek az általános iskolákban (digitális jegyzet), 3. fejezet, , ISBN ; ban_0.pdf 5 ( )

8 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
A TÁMOP B.2-13/ projekt keretében 2014/15 tanév, éves tanulók, 2 kémiaóra/hét 12 iskola, 15 tanár, 31 csoport, 660 tanuló, 3 tanóra 16 csoport: receptszerű tanulókísérletek (kontroll) 15 csoport: 2 tanulókísérletet terveznek (kísérleti) Elő- és utóteszt: kísérlettervező és egyéb feladatok Következtetések: 1. Kísérleti csoportok: szignifikánsan jobb teljesítmény az utóteszt kísérlettervező feladatain, mint a kontroll. 2. Az ilyen tanulókísérletek csökkenthetik a legjobb teljesítményű tanulók (főként a fiúk) egyéb (nem kísérlettervező) feladatokon nyújtott teljesítményét.

9 Mit teszünk most? Nyertes pályázat6
MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport Tagjai: 24 gyakorló kémiatanár 5 egyetemi oktató (szakmódszertan) 4 tanév alatt 4x6=24 tanulókísérletes feladatlap és módszertani útmutató kidolgozása, kipróbálása 2016 őszén előteszt, mind a 4 tanév végén utóteszt: tárgyi tudás kísérlettervező képesség fejlődésének mérésére. attitűdök 6 nyerteseit ( )

10 Ki a minta és mit vizsgálunk?
18 db 6 osztályos gimnázium 5 vidéki 13 budapesti 31 db tanulócsoport 883 fő, jelenleg 7. osztályos kémiát tanuló diák, véletlenszerűen 3 csoportra osztva: 1. csoport: kizárólag receptszerűen leírt kísérleteket végez (kontroll); 2. csoport: receptszerű kísérletek + elméleti kísérlettervező feladatok; 3. csoport: a gyakorlatban is végrehajtott kísérlettervezés. A tesztek eredményeinek statisztikai elemzése alapján a 3 csoport átlagos fejlődésének összehasonlítása.

11 Mit ígértünk? A 24 db tanulókísérleti feladatlap
3 változatban a háromféle csoport számára (3x24=72 db feladatlap); a kipróbálások tapasztalatai alapján javítva; szerkeszthető formában; szabadon letölthető lesz a szakmodszertani-csoport oldalról. A tesztek eredményeinek statisztikai értékeléséből származó kutatási eredményeket publikáljuk: hazai és nemzetközi konferenciákon; hazai és nemzetközi folyóiratokban; a magyar kémiatanárok által elérhető weboldalakon.

12 Mi van már készen? Előteszt: 883 tanulóval megíratva, többségük kijavítva, 2 TDK-zó tanárszakos hallgató elemzi a válaszokat. Feladatlapok: 1. A mi világunk – a részecskék világa (kipróbálás alatt)7 2. Hogyan működik a sütőpor? (kipróbálás alatt)7 3. Oldás és kötés (nyomtatásra kész) 4. Milyen tömény rum kell a Gundel-palacsintához? (véleményezésre ott van a tanár kollégáknál) 5. feladatlap: Keverékek szétválasztása (munkacím, most készül) 6. feladatlap: Anyagok azonosítása tulajdonságaik alapján (munkacím, 3 tanár kolléga fogja készíteni) 7 A fényképek megtekinthetők: )

13 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
Az előadás elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgypedagógiai Kutatási Programja támogatta. Köszönet a kollégák munkájáért. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!