Németország Alfred Müller-Armack „Annyi piac, amennyi lehetséges,

Az előadások a következő témára: "Németország Alfred Müller-Armack „Annyi piac, amennyi lehetséges,"— Előadás másolata:

1 Németország Alfred Müller-Armack „Annyi piac, amennyi lehetséges,
annyi állam, amennyi szükséges.” Alfred Müller-Armack

2 CIKLUS ÉS GAZDASÁGPOLITIKA
ACIKLIKUS PROCIKLIKUS ANTICIKLUSOS

3 A stabilizációs politika mint konjunktúraszabályozás

4 EGYESÍTÉS ELŐTT MESTERSÉGES ÖSSZEVETÉS 1980: 1 NSZK M~ 2.4 NDK M
1989 HAVI ÁTLAGBÉR NDK 1230 NDK M NSZK 3970 NSZK M 14-SZERES KÜLÖNBSÉG

5 A német modell: a szociális piacgazdaság
Gyökerek: ordoliberalizmus + keresztény emberkép Értékportfolió: verseny, teljesítményelv, öngondoskodás, társ.-i szolidaritás, társ.-i partnerség, egyéni szabadság Az állam és a piac viszonya Rendszerszabályozás v. folyamatszabályozás Az egyes részpolitikákkal szembeni sajátos követelmények: Versenypolitika: szabad piaci verseny kikényszerítése (fúziókontroll, kartell- és monopólium ellenesség stb.) Szociálpolitika: 1. az öngondoskodás előzze meg a szolidaritást 2. a transzferek szelektívek, az öngond. visszaállítását segítsék A munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolat szabályozása: alá-fölé rendeltség helyett mellérendeltség Monetáris politika: a nemzeti fizetőeszköz értékállósága

6 Rendszerszabályozás A munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolat szabályozása
Vállalati szint: A munkavállalók konzultációs (Mitwirkung) és együttdöntési (Mitbestimmung) joga – a „gazdasági demokrácia” eszméje – a munkavállalók delegáltjai a Felügyelő bizottságban Ágazati szint: Kollektív szerződések (Tarifvertrag) – „Tarifpolitik” – Tarifaautonómia – Mezoszintű szerződések dominanciája – Kvalitatív szerződések jelentős súlya A tarifapolitika és a Mitbestimmung nem az osztályharc modernkori manifesztációi!!

7 A német gazdaságpolitika intézményi sajátosságai
1. Nagy a tagállamok és a szövetség egymásrautaltsága a politika terén (német föderalizmus jellegzetessége) – a tagállamok és a szövetség viszonyát a hatalmi kompetenciák szerinti differenciálódás jellemzi. – a Szövetségi Tanács (Bundesrat) vétó-játékos szerepe 2. A szövetségi költségvetés az összes adóbevétel kevesebb mint felével rendelkezik. (német föd. jellegzetessége) 3. A monetáris politika és a jövedelempolitika kívül esik a szövetségi kormány hatáskörén. (rendszerszabályozás, nemzetközi int.) → A szövetségi kormánynak kicsi a mozgástere és a szuverenitása a gazdaságpolitika terén.

8 A német gazdaságpolitika ciklusai I.
1948 –66: A gazdasági csoda – az Erhard-éra – gyors növekedés, makrogazdasági egyensúly – liberális gazdaságpol., de (!) a kiemelt ágazatok szubvencionálása – a mágikus háromszög – a szociális piacgazdaság megvalósulása (?) – a gazdasági csoda külső tényezői 1967–82: A „Globalsteuerung” és a szociáldem. válságkezelés – 60-as évek eleje: a gazdasági csoda kifulladása, lazuló makrogazdasági fegyelem – irányváltás a keynesi tanok felé, Schiller és a Globalsteuerung – az 1967-es stabilitási és növekedési törvény és a mágikus négyszög – az Összehangolt Akció (1967) – a Globalsteuerung csődje és a gazdaságpol. prociklikussága – : a válságkezelés és eredményei

9 A német gazdaságpolitika ciklusai II.
1982–98: A stabilizációtól az eurózóna beteg emberéig – a Kohl-éra 80-as évek: – cél: államháztartás stabilizálása, munkanélküliség csökkentése – „kevesebb állam, több piac” , „visszatérés az erhardi alapokhoz” – kínálatorientációs gazdaságpolitika (?): deklaráció v. tények – siker a fiskális egyensúlytalanság, kudarc a munkanélküliség kapcsán 90-es évek: – cél: a német újraegy. fiskális terheinek és egyéb problémáinak kezelése – a nyugat-kelet transzferek és az eszkalálódó államadósság – az „NDK-ás gazdasági csoda” szertefoszlott illúziója és következményei – az utolsó évek reformáradata

10 KINÁLATORIENTÁCIÓS GAZDASÁGPOLITIKA
ADÓCSÖKKENTÉSEK (MEGTAKARÍTÁS) ADÓKEDVEZMÉNYEK (BERUHÁZÁS) INTENZÍV PIACI DEREGULÁCIÓ SZUBVENCIÓK LEÉPÍTÉSE PRIVATIZÁCIÓ RUGALMAS BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA

11 A német gazdaságpolitika ciklusai III.
Az eurózóna beteg embere, avagy a német gazdaság válsága a 90-es évek végétől napjainkig (?) – Krízis-négyszög: növekedés válsága, magas munkanélküliség nagy államháztartási hiány, társadalombiztosítás hiánya – A problémák gyökere: túlterebélyesedett szociális állam és rugalmatlan munkaerőpiac – szociális piacgazdaság versus globalizáció: feloldhatatlan ellentét ? – A rendszerszabályozás felhígulása a 60-as évektől (jóléti intervencionizmus) – megoldás (?): visszatérés a szociális piacgazdazdaság alapjaihoz 1998–2005: A német gazdaság válsága és a Schröder-éra – visszatérés a 60-as, 70-es évek szociáldemokrata kormányzásának irányvonalához – „a nyugodt kéz politikája” – fordulat az „Agenda 2010” égisze alatt

12

13 AZ ÚJ LEHETŐSÉGEK KORMÁNYAI I.
AZ ENTFLECHTUNG LAZÍTÁSA MAKROGAZDASÁGI PARAMÉTEREK ADÓCSÖKKENTÉS, EGÉSZSÉGÜGY, NYUGDÍJ ULC SONDERFONDS FINANZMARKTSTABILIESIERUNG WIRTSCHAFTSFOND DEUTSCHLAND

14 AZ ÚJ LEHETŐSÉGEK KOALÍCIÓJA II.
BAD-BANK TÖRVÉNY (ABWICKLUNGSANSTALT) KURZARBEITGELD KONJUNKTURPAKETT I-II. ABWRACKPRAEMIE KEYNESI, KINÁLATORIENTÁCIÓS, ÉS SUPPLY-SIDE ECONOMICS ELEMEK

15 A két néppárt álláspontja az egyes válságkezelő intézkedések kapcsán
CDU/CSU SPD Bankmentő csomag (SoFFin) kötelező tőkeinjekció (részleges államosítás) elutasítása bankok megbüntetése Bankok kényszerállamosítása (Lex Hypo Real Estate) csak szigorú keretek között, átmeneti jelleggel igenli Vállalatok szanálása elutasítja Konjunktúra csomag adócsökkentés, infrastrukturális beruházások államosítás, kiadásnövelés

16 A „FEKETE NULLA” WOLFGANG SCHÄUBLE ADÓSSÁGFÉK
NULLSZALDÓS GAZDASÁGPOLITIKA? LEGYEN, VAGY NE LEGYEN PRIORÍTÁS A FEKETE NULLA? SIGMAR GABRIEL ALKANCELLÁR: MÓDOSÍTOTT PROGNÓZIS 2014: 1.2% 2015: 1.3% GDP NÖVEKEDÉSI ÜTEM