Adózás és államháztartás

Az előadások a következő témára: "Adózás és államháztartás"— Előadás másolata:

1 Adózás és államháztartás
A kormányzati funkciót nem hasznosság alapján jöttek létre, inkább az egykori hatalmi csoportok érdekérvényesítési eredményeit mutatják. ( Buchanan 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

2 Adózás és államháztartás
Miről volt szó? Állam, hatalom, társadalom Gazdaság és hatalom Állami tulajdon kontra magántulajdon Állami funkciók, állami feladatok Költségvetés, államháztartás Piac kontra beavatkozás 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

3 Adózás és államháztartás
Miről lesz ma szó? Költségvetés felépítése Államháztartás felépítése Központi költségvetés Elkülönült állami alapok Költségvetési törvény Zárszámadási törvény Jóváhagyás mechanizmusaPiac kontra beavatkozás 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

4 Államháztartás definíciója
A kormányzati feladatok ellátását finanszírozó pénzalapok, a központi költségvetés (főköltségvetés Földes, 2001) és a kormányzati rendszer vagyonának halmaza. A szerveződés nem horizontális, hanem alá-és fölérendeltségi viszonyok jellemzik, vagyis hierachikus. Eltérő politikai testületek gyakorolják a döntési és végrehajtási jogosítványokat. Az államháztartás tehát egy ország közpénzeinek, és vagyonának összességét jelenti. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

5 Pénzáramlások az államháztartás rendszerében
Kormányzati szektor Fogyasztók Pénzügyi szolgáltatók Termelők Kiadéáok Kiadéáok hitelekk adók adók hitelekk Megtakarítások hitelekk Megtakarítások 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

6 Az államháztartás rendszerei
Az alrendszerek az állami feladatokon és a felhasználható forrásokon osztoznak: központi költségvetés elkülönített állami pénzalapok költségvetése helyi önkormányzatok költségvetése társadalombiztosítás költségvetése 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

7 Adózás és államháztartás
Költségvetés Olyan pénzügyi terv, mely egy meghatározott időszak várható bevételeit és kiadásait veszi számba. a jövőre vonatkozik szembeállítja a bevételeket és a kiadásokat bárki készíthet (személy, háztartás, vállalat, állam, egyéb szervezet) 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

8 Adózás és államháztartás
Költségvetések Állami költségvetés Központi költségvetés olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy időszakra megtervezi a feladatainak ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat. Az adókból és vagyonhasznosításból származó bevételek és a közvetlenül állami finanszírozás révén megvalósuló feladatokhoz tartozó kiadások összessége 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

9 Központi költségvetés jellemzői
a jövőre vonatkozó pénzügyi terv meghatározott időtartamra (általában egy évre) szól meghatározott módon tagozódik mérleg formában jelenik meg (egyik oldal a bevétel, másik oldal a kiadás) jogilag kötelező érvényű(törvényként fogadják el) 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

10 Adózás és államháztartás
Központi költségvetés Elkülönített pénzalapok Fejezetek Minisztériumi szintű elkülönítésű A minisztérium az adott terület „gazdája” Honvédelem Egészségügy Oktatás Egészségbiztosítási alap Nyugdíjalap Katasztrófavédelmi alap Munkaerőpiaci alap A parlament elé kerülő törvényjavaslatban benne vannak az úgynevezett célelőirányzatok. Ezek lehetnek intézményi működési kiadások, egyes feladathoz kapcsolódó projekt jellegű finanszírozások. A jóváhagyás a legfelsőbb törvényhozó testület, a parlament feladata, a végrehajtás a kormányé. A következő fdia mutatja a törvényhozás menetét. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

11 Központi költségvetés felépítése
Bevételek Kiadások Adók és adójellegű bevételek illetékek díjak államháztartás egyéb szintjeiről származó bevételek kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések külföldről származó bevételek állami vagyon privatizációjából származó bevételek állami feladatok ellátásának kiadásai gazdálkodó szervezetek támogatása fogyasztói támogatás (árkiegészítés) felhalmozási kiadások (központi beruházások, magánerős lakásépítés támogatása) többi alrendszer támogatása (önkormányzatok, elkülönített állami pénzalapok, hozzájárulás a társadalombiztosításhoz) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások egyéb kiadások Néhány alapvető összefüggés rögtön látszik, ha ez egy mérleg, akkor egyensúlyban kell lennie, mert a bevétele és kiadások, eszközök és források a számvitel szerint mindig egyensúlyban vannak. Ez megvalósulhat a. )ha a bevételek egyenlőek a kiadásokkal, b.), a bevételek meghaladják a kiadásokat, ezt nevezzük sufficitnek és szufficites költségvetésnek. C eset, ha a kiadások haladják meg a bevételeket, ez a deficit és a deficites költségvetés. Nézzük először a bevételek szerkezetét, mint látható az első helyen nem véletlenül, az adók szerepelnek, amely általában a bevételek 80 százalékát adják. Rajtuk kívül és ezeket nem érdemes összekeverni az egyéb díjakat, pl közigazgatási eljárási díjak, illetékek, például gépkocsi vagy éppen lakásvásárlás esetén, a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések például egy állami bank nyereségéből származó bevétel. Külföldről származó bevételek lehetnek a külföldi vagyonból származó befizetések, illetve az állami vagyon eladásából származó jövedelmek. Szintén érdemes felfigyelni, hogy vannak flow tételek, vagyis ismétlődő, folyó működésből származó áramlások és stock jellegű bevételek, ilyen az állami vagyon eladása, ami egyszeri és így újabb beruházások nélkül nem ismételhető. Ugyanez az idősik megkülönböztethető a kiadásoknál is, például egy gazdálkodó szervezeti támogatás lehet egyszeri kárelhárítás, vagy állandó – mondjuk termelési támogatás. Érdemes még azt i megfigyelni, hogy a tb alapok ugyan önállüan gazdálkodnak, de esetleges hiányok az állami költségvetést terheli! 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

12 Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése
Az állam egy előre meghatározott konkrét és kiemelten fontos gazdasági vagy közösségi célra a központi költségvetéstől elkülönített pénzalapot hozhat létre. Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni, melyben meghatározzák: az alap rendeltetését az alap bevételi forrásait a teljesíthető kiadások körét az alappal rendelkező minisztert 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

13 A helyi önkormányzatok költségvetése
A helyi önkormányzatok az államháztartás alrendszereként a helyi közösségi feladatokat szervezik és finanszírozzák, és befolyásolják a település gazdasági fejlődését Feladatok típusai Kötelezően ellátandó feladatok – finanszírozó az állami költségvetés Választott feladatok- kp-i költségvetés és saját bevételek 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

14 Adózás és államháztartás
Kötelezően ellátandó feladatok Önként vállalt feladatok alapfokú oktatás egészségügyi és szociális alapellátás közutak és köztemetők fenntartása egészséges ivóvíz Közvilágítás A felsorolás nem teljes Közművagyon, lakásállomány kezelése épített és természetes környezet védelme kultúra, tudomány, művészet támogatása közreműködés a helyi foglalkoztatási problémák megoldásában Szociális ellátási rendszerek kiegészítése 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

15 A társadalombiztosítás költségvetése
A társadalombiztosítása szolidaritáson és a járulékfizetésen alapuló, az egész társadalmat lefedő, kötelező biztosítási rendszer. Bevételei a biztosítottaktól és az azokból származó befektetések hasznai adják kiadásait az ígért szolgáltatások folyósítása. A részletekről az egyes adótörvények tárgyalásánál lesz szó. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

16 Adózás és államháztartás
Törvényi háttér Költségvetési törvény Célja az állami feladatok felsorolása, illetve az ehhez kapcsolódó finanszírozás biztosítása A bevételek és a kiadások abszolút összegét, a bevételi előirányzatokat, a kiadási fejezeteket, vagyis a kiadások nagyságát, struktúráját a költségvetési törvény határozza meg. Erre épülnek a különböző adótörvények, az ábrán az SZJA törvény helye látható 1995. évi törvény( SZJA törvény) 2003. évi XCII. évi törvény ( Art) Költségvetési törvény Alkotmány 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

17 Költségvetési törvény: a törvényhozás menete
Országgyűlés Alkotmánybíróság Kormány Az államháztartás gazdálkodását az államháztartásról szóló törvény, az évente jóváhagyott költségvetési törvény , illetve a végrehajtásról szóló a tárgyév után év második felében előterjesztett zárszámadási törvény ad számot. Ha törvény, akkor egyértelmű, hogy a legfőbb törvényhozó szerv, vagyis az országgyűlés hivatott a jóváhagyásra. Az előterjesztés azonban nem a törvényhozó, hanem a végrehajtó feladata, vagyis ezt a szerepet jelenleg a kormány és háttérintézményei látják el. A pénzügyek, és így a költségvetés letéteményese napi szinten a Pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyminisztériumi hatásköröket gyakorló intézmény, ez jelenleg az NGM.Az elfogadás menetét, időpontjait is meghatározza a törvény: májustól kezdődik a költségvetési törvényjavaslat államtitkári szintű egyeztetése.Ha lefolytatták a tárcaközi vitákat, a kormány elé kerül a nyáron, vagy ősz elején, elfogadják, majd utána beterjesztik, vagyis átküldik az országgyűléshez. Következő dia. NGM 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

18 Adózás és államháztartás
Adótörvények tárcaközi egyeztetése –nyár Gazdaságminiszteri előterjesztés a kormány elé –szeptember Kormányelőterjesztés bizottsági vitái Minden bizottság külön –külön megtárgyalja a kormány előterjesztését a következő évi költségvetésről, ezen belül a bevételekről, kiadásokról, különös tekintettel az adóbevételek nagyságára 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

19 Adózás és államháztartás
Minden bizottság ezek után napirendre tűzi az adótörvények megtárgyalását és dönt arról, hogy: elfogadja nem fogadja kiegészítésekkel, illetve módosításokkal elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

20 Adózás és államháztartás
Vita Általános vita ebben az esetben a végső bevétel nagyságról, az egyes adóelemek közti összefüggésekről, az esetleges adómódosítás alapelveiről, koncepcionális változásokról esik szó Részletes vita Egyes adórendelkezésekről, adókulcsokról, mentességekről, kedvezményekről, bármilyen részletről esik szó 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

21 Adózás és államháztartás
Obstrukció lehetősége –több ezer módosító indítvány beadása Minden egyes indítványról külön kell tárgyalni a bizottságnak Csak egyszerű többséggel lehet fölvenni a javaslatok közé Minden egyes javasolt változtatást az országgyűlés elé kell vinni szavazásra 1991-ben két napon keresztül szavazták meg az összes módosító indítványt Az obtstrukció intézménye a reform országgyűlési időszak kezdeteire nyúlik vissza, elsőként Kossuth Lajos élt vele, aki állandó ügyrendi és egyéb javaslatokkal sikeresen gátolta az érdemi munkát, így a pozsonyi diéta évekig tartott. De akad újabb példa is? 1991-ben Kupa Mihály a költségvetési törvényjavaslat, illetve a hozzá kapcsolódó adótörvény javaslatok parlamenti vitája alatt lett pénzügyminiszter. Az akkori ellenzék mintegy 1600 módosító javaslatot terjesztett be. Az akkori parlamenti ügyrend szerint ezeket egyenként megtárgyalták a bizottságok, döntöttek róluk, majd pedig a parlment elé terjesztették azokat. A költségvetési törvény szerint december 31-ig el kell fogadni a következő évi költségvetési törvényt, és az adótörvényeket is, hiszen azok garantálják a bevételeket. De akkor az derült ki, hogy a hátralévő idő normál ügymenetben nem elegendő az elfogadáshoz. Miért lett volna ez baj, illetve milyen problémát okozott volna? A költsgévetési finanszírozás időszakhoz kötött, havonta kapják meg az intézmények a hónapokra lebontott éves keretet. Ha viszont nincs jóváhagyott költségvetés, akkor az előző évi költségvetés 90 százalékának megfelelő finanszírozás lép életbe, vagyis kb január 24-én elfogyott volna például az óvodák, iskolák pénze. Végül rendkívüli parlamenti ülésnapokat tartottak és három napig éjjel-nappal szavaztak, így lett elfogadott törvénye a parlamentnek és költségvetése az országnak. A jelen szisztémában egyéni képviselői indítvány csak plenáris szavazás után kerülhet a napirendre. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

22 Önkormányzati finanszírozás
Állandó viták kereszttüzében állt, miután az önkormányzatok egy része, beleértve Budapestet is, végletesen eladósodott, végül a kötelező feladatait sem tudta ellátni. Bevételek forrása: állami támogatás+ saját bevételek ( beleértve a közigazgatási határon belül dolgozók SZJA befizetéseinek 10 százalékát is.)( Finta és Pálné, MTA 2014.) 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

23 Adózás és államháztartás
Finanszírozás módja Kétféle lehet, normatív, pl lélekszám alapján, Vagy pedig projekt szemléletű, feladat orientált (ágazati hatalmi erőviszonyok erőteljesen érvényesülnek) között a magyar rendszerben szabad felhasználású, normatív támogatás működött. Ez egy felső korlát nélküli forrásorienált rendszer, amely csak elvileg ösztönözte az önkormányzatokat takarékosságra. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

24 Adózás és államháztartás
Az állami finanszírozás sok esetben és időszakonként a tényleges költségek felét sem érte el, így rákényszerítette az önkormányzatokat vagy saját forrásaik bevonására, ezek növelésére, illetve másik lehetőségként a későbbi bevételek előre történő elköltésére, ezek voltak az önkormányzati kötvénykibocsájtások. Az önkormányzatok tulajdonképpen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, kötvény bocsájtottak ki különböző fejlesztési célokra. Ezek fedezete a későbbi saját bevétel volt, vagyis előre elköltötték a későbbi forrásaikat re katasztrofális helyzet alakult ki, a megoldást a költségvetés közvetlen beavatkozása jelentette, egyrészt elvonták az önkormányzati feladatok egy részét, például az oktatási intézmények fenntartását, illetve átvállalta adósságok egy részét. Természetesen a rendszerben már akkor léteztek a célfinanszírozás is, vagyis meghatározott célok megvalósítására lehetett finanszírozást igényelni. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

25 Adósság alakulása*(NGM, 2014)
A törvényhozás, mint legfelsőbb politikai testület hozza meg a döntést a pénz felhasználásáról, de a végrehajtás a végrehajtó szerv, vagyis a kormány feladata. De a központi költségvetés tartalmaz olyan részeket is, amelynek felhasználásáról a helyi politikai testületek döntenek. Ezek az önkormányzati költségvetések, és önkormányzati alapok, amelynek nagyságáról a költségvetési Ebben az esetben a politikai testület a helyi önkormányzati képviselő testülete és a végrehajtója a polgármester és hivatal. Ezek nem önállóak, vagyis az előirányzataikat intézmény és feladatfinanszírozás alapján a parlament határozza meg. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

26 Önkormányzati adósság* (NGM, 2014)
2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

27 Az önkormányzati konszoldiáció*(NGM,2016)
2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

28 Adósságkonszolidáció menete
A konszolidáció indokai: nagymértékű eladósodottság,ami a feladat és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot i átvenni, • 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

29 Adózás és államháztartás
a kis (5ezer fő alatti)önkormányzatok esetében a helyben maradó kevés feladattalösszhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam 2012-ben, a többcélú kistérségi társulások megszűntek,ezért adósságukat teljes mértékben visszafizette az állam 2012-ben, az 5 ezer fő felettitelepüléseknél–adóerő-képességükkel arányosan -40-0%-os mértékben konszolidálták 2013-ban,a fennmaradó összeget pedig februárjáig az állam kifizette. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

30 2012 új finanszírozási rendszer
Feladatfinanszírozási rendszer bevezetése-feladatok elvonása, szűkülő mozgástér- célfinanszírozás, csökkenő normatívák. Egyes vélemények szerint a pénzek ilyetén megpántlikázása csorbítja az önkormányzatok önállóságát, mert tulajdonképpen adott célrendszert kitűzve, ennek mentén haladva juthatnak pénzhez . 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

31 Költségvetés készítésének menete
Jegyző által előkészített rendelet tervezetet a polgármester nyújtja be 2000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása Központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45 napon belül kell előterjeszteni 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

32 Adózás és államháztartás
Adósságot keletkeztető ügylet főszabályként csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthető Kincstár és az ÁSZ ellenőrzi a gazdálkodás. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

33 Jelenlegi feladatmegosztás
2012-től kezdve az államigazgatási feladatok elkerültek ( létrejöttek a kormányhivatalok) Köznevelési feladatokból az óvodák és 5000 fő felett az iskolák maradtak az önkormányzatok kezelésében, Egészségügyben alapellátás és szakellátás, Szociális feladatokból az alapfeladatok, hajléktalanok ellátása, Kulturális területen könyvtárak, múzeumok, tájházak, kiállítóhelyek, 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás

34 Növekvő állami feladatok
Mint az eddigiekből látható a kormányzati feladatok sem globális, sem helyi, vagyis magyarországi szinten sem csökkennek. A következő órán tehát a költségvetés helyzetéről, hiányról, és annak finanszírozásáról lesz szó. 2017/2018. I. félév Adózás és államháztartás