A régió mint társadalmi térkategória

Az előadások a következő témára: "A régió mint társadalmi térkategória"— Előadás másolata:

1 A régió mint társadalmi térkategória
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 A társadalomföldrajz alapegysége a régió
Egyének, kisközösségek mindennapjaiban közvetlenül két szintet érzékelnek Lokális szint: cselekvési területükön belüli feltételek, mozgások Makroszint: átfogó, országos, világpolitikai determinációk hatásai Társ-i szerveződésben, társ-i folyamatok befolyásolásában Mezoszintek kiemelt szerepe Területfejlesztés is a mezoszinteken mozog Legfontosabb célterülete: a gazdaság, amely jellegzetesen térségi keretekben szerveződő és működő társ-i szféra

3 Regionális szint Társadalom vertikális tagozódásának leírására sokfajta szintrendszer működik Társadalomirányítás országonként is változik Négy nagyobb szintű modell (tovább tagolható) Makro, mezo, lokális terek, mikroterek Egymásra épülő szintek: kisebb egységeket összevonva nagyobbakba Egyes szintekhez tartozó területegységek száma mikroterek irányába nő, mérete csökken Ezek egy meghatározott közbülső csoportja alkotja a regionális tereket Egyes szinteken Különböző társadalmi szférák jellegzetes szereplői: adott szerveződésű és hatókörű intézmények, szervezetek, gazdasági egységek Különböző tartalmú folyamatok, eszmerendszerek, ideológiák: globalizmus, nacionalizmus, regionalizmus, lokálpatriotizmus

4 A régió fogalma Sokféle értelemben használatos
Világgazdasági régió, Kárpát-medence régiója, fejlesztési régió, kisrégió stb. Leggyakrabban: az országos szint alatti területi szint Régió kifejezés attribútumai a nemzetközi földrajzi szakirodalomban A földfelszínen helyezkedik el Térbeli kiterjedés: valamely természeti vagy kulturális tényező határozza meg Határok: ameddig a tulajdonság terjed, vagy ameddig domináns Hierarchikus rend szerint szerveződnek  területi szintrendszer Formális vagy funkcionális régiók Formális: Egy vagy néhány természeti és kulturális tulajdonság kombinációja által meghatározott uniformitás alapján kijelölhető területek (éghajlati vagy nyelvterület) Funkcionális: interakciók és kapcsolatok által meghatározott térbeli rendszerek (komplex vonzáskörzetek)

5 Régiók kialakításának szempontjai
Régió: települési szint felett, országos szint alatt Település: önálló területegység, de nem régió (igaz: van térbeli kiterjedése, belső tagoltsága  maga is lehet térség) Sokféle térfelosztási szempont  különböző eredmények Társadalmi–gazdasági–táji homogenitás Központ–vonzásterület együvé tartozás Területi egységek között minimális méretszóródás (lakos, terület) Nincs tökéletes körzetesítés Régiók lehatárolása mindig vitatható Társadalmi mozgások, térbeli relációk folyamatosan változnak  település a jövőben máshová vonzódhat Határokat nem szabad folyamatosan változtatni  instabilitást okoz a térbeli rendszerekben

6 Tájelmélet, régió és táj viszonya
XVIII. sz.: földrajz az államokat sokoldalúan (történelem, néprajz, gazdaság, természet) mutatta be Földrajzi munkák: államismék Vizsgálódás térbeli kerete: államhatár (közigazgatási határ) XIX–XX. sz-tól tájelmélet Új irányzat: tájföldrajz  változékony politikai keretek helyett természeti tájak Humboldt, A., Teleki P., Cholnoky J. Természetes határok fontosak (magas hegyek, széles folyók, tenger) Természetes területi egység: folyók vízgyűjtőterülete Átfogó rendszerező kategória: településhálózat, gazdasági tevékenység, közigazgatási térbeosztás Természeti táj, gazdasági táj, kulturtáj, közlekedési táj, politikai táj fogalma

7 Gazdasági körzetelmélet
XIX. sz. vége: Franciaországban dolgozták ki Állam szerette volna befolyásolni a gazdaság területi folyamatait  18 régió, amelyre épülhet a regionális közigazgatási beosztás Továbbfejlesztése a marxista gazdaságföldrajz Szu: rajonírozás Táj = csak természetföldrajzi kategória Ideológiai szigor enyhülése  tájalkotó tényező között az antropogén tényezők is Marosi S. (1981): táj = természeti és egyre inkább antropogén folyamatok kölcsönhatása (de természeti tényezők alapvető jelentősége) Gazdaság alapvető hatást gyakorol a társadalom területi szerkezetére Rendező elve a társadalom gazdasági aktivitása (stabilnak feltételezték) Főleg a gazdasági aktivitás által rendelt kapcsolatrendszert, térszerkezetet tükrözik Gazdasági körzetek lehetnek a társadalomszervezés alapjai

8 Régió ma, mint társadalmi térkategória
A régió mai általános értelmezése Rokon fogalmak: terület(egység), térség, körzet, tartomány Különböző térelemek (dolgok, helyek) meghatározott egyenlőtlenségével és rendezettségével jellemzett lehatárolt térrész Régió és táj között van összefonódás A táj a természet- a régió a társadalomföldrajz alapegysége Régióknak is van adott mértékű természeti meghatározottsága (földrajzi determinizmus, gasztronómia, szokások, ásványkincsek, térhasználat, fenntartható vagy ökorégió) Tájak is magukba integrálnak társadalmi elemeket (antropogén geomorfológia)

9 Ágazati és funkcionális körzetek
Ágazatok: vertikalitás (alá- és fölérendeltség) és egymásmellettiség Legnagyobb „régiótermelő” szféra a gazdaság Ágazati körzetek: relatíve homogén társadalmi szféra sajátos térszerveződési egységei Térfelosztások gazdasági tevékenységenként: ipari körzetek, mezőgazdasági körzetek Relatíve homogén egységek Regionális szinteken osztják fel a teret Munkaerő-ellátás, kooperációs és piaci kapcsolatok Ipar, mezőgazdaság: termelési specializáció formálja Nagy infrastrukturális ellátórendszerek: szervezési, irányítási, funkcionális egységek Pénzügyi rendszer, bankszféra is használja Regionális politika sem egyedi települések szintjén Projekt régiók: funkcionális körzetek (Budapesti agglomeráció, Balaton Régió, önkormányzati társulások) Egyes társadalmi tevékenységeknek e szinteken nincs relevanciája

10 Központ–vonzásterület együvé tartozás elve: központi hely elmélete
Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) Városhierarchia területi vetületének szabályossága Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg), ahol Z: Központi szerepkör (Zentrizität) T: Telefon E: Lakosság (Einwohner) z: központi település g: vonzáskörzet települése

11 Dél-Németország, 1933

12 Walter Christaller hatszöges rendszere
A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

13 A Christaller-elmélet alkalmazása a budapesti agglomerációra

14 Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai
Piaci elv (három központi hely vonzása érvényesül) minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki K=3 Közlekedési elv (két központi hely vonzása érvényesül) minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a központtal összeköti K=4 Közigazgatási elv (egy központi hely vonzása érvényesül) adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét K=7