Nemzeti Digitális Fejlesztési Program

Az előadások a következő témára: "Nemzeti Digitális Fejlesztési Program"— Előadás másolata:

1 Nemzeti Digitális Fejlesztési Program
Jogszabályi változások az építményengedélyezés szabályozásában Engedélyezési eljárás szabályozása

2 Jogszabályi változások az építményengedélyezés szabályozásában
a Digitális Nemzet Fejlesztési Program kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. Rendelet alapján: az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet) az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény módosultak Hatálybalépés : július 16. Engedélyezési eljárás szabályozása

3 A Hatóság eljárásait érintő rendelkezések
a Hatóság ügyintézési határideje 30 nap a szakhatóságok ügyintézési határideje 8 nap nem kell településképi vélemény a Hatóság döntése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a döntés hirdetményi közlése Engedélyezési eljárás szabályozása

4 Szakhatóság közreműködése
Az engedély iránti kérelemhez az eljárásban érintett szakhatóságok - a kérelem benyújtása időpontjában még felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalása becsatolható. Ennek hiányában, a szakhatósági állásfoglalások Hatóság általi beszerzése érdekében, az érintett szakhatóság eljárása vonatkozásában irányadó követelményeknek megfelelő dokumentációt kell benyújtani egy példányban. Az előírt igazgatási szolgáltatási díjakat, illetékeket a rendeletben szabályozott hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjával együtt kell megfizetni a Hatóság részére Engedélyezési eljárás szabályozása

5 Tervezői nyilatkozat tartalma
A tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel az általános érvényű szakmai előírásoknak és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek. Különösen a helyi építési szabályzat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet előírásaiban foglaltaknak A minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványoknak, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek, a megfelelőség igazolások rendelkezésre állnak Az idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén [az ingatlannal rendelkezni jogosultaknak] a vagyonkezelőnek, vagy annak hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorlónak a hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintettek körét feltárta. Engedélyezési eljárás szabályozása

6 Használatbavételi engedélyezési eljárások
az elektronikus hírközlési építmény egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira önállóan, több építési szakaszban, az egyes szakaszokra külön- külön kiadott építési engedélyek alapján megépített elektronikus hírközlési építményre együttesen is lehet kérni. Engedélyezési eljárás szabályozása

7 Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
15,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és4,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési eszközök elhelyezésére szolgáló építmény, amely a földfelszínen vagy – az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül – építményen való elhelyezése vagy bontása, ha az építmény elektronikus hírközlési berendezés elhelyezésére szolgál; Engedéllyel rendelkező vagy nyilvántartásba vett elektronikus hírközlési hálózathoz csatlakozó hálózatrész építése maximum 100 m hosszúságú jókarbantartási kötelezettség körébe tartozó tevékenység végzése. Engedélyezési eljárás szabályozása

8 Építési és bontási tevékenység bejelentése
Kábelbehúzás meglévő alépítménybe, vezeték elhelyezése meglévő tartószerkezeten alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzás, védőcső behúzás, illetve jogszerűen épült elektronikus hírközlő, vagy villamos energia elosztó hálózat részét képező, vagy közvilágítási,oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezése vagy bontása Kiváltás: legfeljebb 1000 m építés más fizikai infrastruktúra építése, átépítése miatt Engedélyezési eljárás szabályozása

9 Engedélyezési eljárás szabályozása
Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének települési szakági tervezésre vonatkozó szabályai Önkéntes adatszolgáltatás és a szolgáltató érdeke a közreműködés Módszertani útmutató ajánlást fogalmaz meg A hírközlési szakági tervfejezet elkészítése Jogszabályi háttér Fogalomtár Mintalevél a szolgáltatói adatok bekéréséhez Egyszerűsített folyamatábra Szolgáltatói elérhetőségek Engedélyezési eljárás szabályozása

10 Ingatlanhasználat, közös építményhasználat
Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban állami tulajdonban álló közterületen (pl. autópálya, járda) vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával (pl. másik szolgáltató alépítménye), vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával (pl. áramszolgáltató oszlopsora) kell elhelyezni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok igénybevétele esetén a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulása nem szükséges, de az igénybevételéről és annak módjáról a tulajdonosi joggyakorlót vagyonkezelőt írásban értesíteni kell. Engedélyezési eljárás szabályozása

11 Ingatlanhasználat, közös építményhasználat
Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban állami tulajdonban lévő közterületen vagy meglévő elektronikus építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni. Tulajdonosi hozzájárulás nem szükséges. Vagyonkezelői hozzájárulást kérni kell. Pld. közútkezelői hozzájárulás kérése Engedélyezési eljárás szabályozása

12 Közös infrastruktúra használata
Eht szerint: Fizikai infrastruktúra:a hírközlő vezetékek, az aktív hálózati elemeket nélkülöző optikai szál, az ivóvíz-törzshálózat és az ivóvíz-bekötővezeték (azaz emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózati elemek) kivételével a hálózatüzemeltető hálózatához tartozó, különösen átviteli vagy elosztó hálózat elemek, csővezeték, védőcsövek, védőcsövek szerelvényei, alépítmény, ellenőrzőkamra, ellenőrzőakna, szekrény, építmény, antennaszerkezet, torony, tartóoszlop vagy más olyan elem, amely a hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív részévé válna. Engedélyezési eljárás szabályozása

13 Közös infrastruktúra használata
Eht szerint: Hálózatüzemeltető: a földgáz, a villamos energia, a táv hő előállításával, termelésével, szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra tulajdonosa, illetve annak üzemeltetője, valamint a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője. Engedélyezési eljárás szabályozása

14 Közös infrastruktúra használata
Az elektronikus hírközlési szolgáltató részére megnyílik a lehetőség a hírközlő vezetékek fentiekben megjelölt infrastruktúrán történő elhelyezésre és ezáltal csökken a beruházási költség és a megvalósítás időtartama. A meglévő infrastruktúra közös használata az alábbi feltételek mellett lehetséges: Az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban megállapodik a hálózat üzemeltetőjével, amelynek a lépéseit az Eht. előírja. Engedélyezési eljárás szabályozása

15 Ingatlanhasználat, közös építményhasználat
Szolgalmi jog alapítás szabályai: elhelyezési sorrend: - állami tulajdonban álló közterület - elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználata - hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrája - helyi önkormányzat ingatlana - magántulajdonban lévő ingatlan Engedélyezési eljárás szabályozása

16 Szolgalmi jog alapítás szabályai
a szolgáltató az ingatlantulajdonossal való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót megtett az építmény elhelyezése csak az érintett ingatlanon lehetséges Engedélyezési eljárás szabályozása

17 Engedélyezési eljárás szabályozása
Köszönöm a figyelmet! Rácz József Engedélyezési eljárás szabályozása