Országos Statisztikai Tanács

Az előadások a következő témára: "Országos Statisztikai Tanács"— Előadás másolata:

1 Országos Statisztikai Tanács
A évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) teljesülése Országos Statisztikai Tanács 2015. szeptember 16. Mezősiné Rózsár Erika KSH Igazgatási osztály

2 Bevezető A Központi Statisztikai Hivatal által a évben megkezdett gyakorlatnak megfelelően minden évben az OSAP folyamat részét képezi az egyes tárgyévekre OSAP keretében tervezett adatgyűjtések és adatátvételek teljesülésének vizsgálata, erről értékelés készítése és Országos Statisztikai Tanács elé terjesztése. Az értékelés célja a tervezett adatgyűjtések és adatátvételek teljesülésének áttekintése, a jól működő és a javítandó területek feltárása, támpontot szolgáltatva ezzel a következő évek OSAP tervezési folyamataihoz, szakterületi fejlesztési célok és intézkedések megfogalmazásához Felmérő kérdőív beküldési határideje: július 22-e volt.

3 Adatgyűjtések és adatátvételek megvalósulása
A évre vonatkozóan a 432/2013. (XI.18.) Korm. rendelet 263 adatgyűjtést és 98 adatátvételt rendelt el az (OSAP) keretében. A 361 darab adatgyűjtés és adatátvétel elrendelő szervek szerinti bontását mutatja az 1. számú ábra, mely alapján látható, hogy a KSH az esetek 57,1%-ában szerepel elrendelőként, míg az elrendelések 42,9%-án a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja osztozik.

4 Elrendelő szervek szerinti bontás 1. számú ábra

5 Adatszolgáltatói terhek
) Adatszolgáltatói terhek Az egy adatgyűjtéshez/adatátvételhez tartozó tényleges adatszolgáltatók száma és a kérdőívenként ténylegesen kitöltött adathelyek száma kérdésekre rendkívül eltérő válaszok érkeztek. Az adatszolgáltatók adatátadás esetén jelenthetik az átadó szervezetek számát, illetve az adatforrásban szereplő egységek számát is; az adathelyek száma pedig egy rekordra, illetve a teljes adathalmazra is értelmezhető. Az egy adatszolgáltatóra jutó ténylegesen kitöltött adathelyek száma kérdésre adott 51 darab „egyéb” válaszból 18 eset adatbázis átvételét jelentette. Jelen formában az adatszolgáltatói terhekről nem lehet pontos képet kapni a beérkezett információk alapján, az adatszolgáltatói terhek mérési módszerét tovább kell fejlesztenünk, első sorban a KSH-n kívüli szerveknél.

6 Megvalósulás, az adatok hasznosulása
A 330 darab adatgyűjtésből/adatátvételből csupán 8 esetben nem történt meg a feldolgozás az értékelő kérdőíven szolgáltatott információk alapján, mert a kérdőív kitöltésének idején folyamatban volt az adatok feldolgozása. A tájékoztatási formák megjelölésére kérdőíven adható válaszok a következőek voltak: Online tájékoztatás: honlapon keresztül elérhető adatbázis, táblák, letölthető kiadványok, stb. Nyomtatott (papíralapú) kiadványok: adattárak, évkönyvek, elemzések, jelentések, stb. Média: sajtótájékoztató, újságcikk, stb. Egyéb, éspedig. A begyűjtött adatokat 41 esetben (ebből 29 adatgyűjtés) nem publikálják a fentiek közül egy tájékoztatási formában sem.

7 Feldolgozott adatok összefoglaló információi
Feldolgozott adatok átadásának típusa (db) darabszáma összesen (db) formája (db) mikro- adatként táblázatos adatként Statisztikai adatok átadása szervezeten belül (más szervezeti egységnek) 218 53 207 A Központi Statisztikai Hivatal részére (KSH-hoz tartozó adatgyűjtés/adatátvétel esetén más szakstatisztika részére) 124 41 122 A Hivatalos Statisztikai Szolgálat más tagja részére 101 20 99 Tudományos célból hazai és/vagy nemzetközi kutatók részére 46 Közigazgatási szerv részére (nem Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, illetve nem tudományos célú hozzáférés keretében) 86 33 84 Európai Statisztikai Rendszeren belül nemzetközi szervezet részére 125 35 118 Európai Statisztikai Rendszeren kívüli nemzetközi szervezet részére 67 22 Egyéb célra 30 10 29

8 Adatvédelem A végrehajtó szervezetek az adatgyűjtések/adatátvételek 91,5%-ánál alkalmaznak valamilyen adatvédelmi technikát a statisztikai adatok védelmére; 28 esetben nem kaptunk erről információt. A közigazgatási szervek jellemzően aggregált adatokat adnak ki, ahol használják a felfedés elleni védelem szabályait, illetve nyilvános vagy közérdekű adatokat jelentetnek meg adatvédelmi tevékenység ellátása nélkül. A táblázatos adatok mellett jelentős szerepe van a mikroadat-szintű hozzáférésnek is, mely mind szervek közötti adatátadások, mind pedig tudományos célú hozzáférések esetén megjelenik.

9 Felhasználók

10 Minőség értékelése és javítása
Az adatgyűjtések és adatátvételek felelőseinek önértékelése alapján a minőség és az adatok pontossága 87,3%-ban mondható legalább átlagon felülinek. Az értékelések között csupán egy átlagon aluli szerepel.

11 Megfelelő módszertani információk rendelkezésre állása

12 2014. évi OSAP teljesülési vizsgálatának értékelése
A évi OSAP teljesüléséről szóló kérdőívek beérkezési aránya rendkívül jónak mondható a maga 99,7%-ával. A kormányrendeletben szereplő adatgyűjtések és adatátvételek 91,7%-a került végrehajtásra, a többi (néhány esettől eltekintve) folyamatban van. Az adatszolgáltatói terhek mérésére irányuló kérdéseknél szükséges a fogalmai meghatározások pontosítása. Összességében elmondható, hogy néhány fejlesztendő területet kivéve az adatgyűjtések és adatátvételek elvárható szinten és minőségben teljesültek. A beérkezett kérdőívek száma megfelelő alapot biztosított a évi adatgyűjtések és adatátvételek teljesülésének vizsgálatához.

13 Köszönjük a kérdőív kitöltésében részt vevők munkáját!
Köszönöm a figyelmet! KSH Igazgatási osztály OST Titkárság