Közösségi gazdaságtan

Közösségi gazdaságtan
Andor György

Andor György: közösségi gazdaságtan
II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér A makrogazdaság főbb szereplői (zárt gazdaságnál) Háztartások „Minden az övék”: innen származik a munka és tőke kínálata is, amiket a vállalatoknak adnak el Adót fizetnek (csak ők, transzferekkel csökkentve tekintjük, így csak az állam felé) Fogyasztanak 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Állam Felfogásunk szerint: közösségi döntés eredményeképpen a vállalatoktól vásárol árukat az árupiacon, így „vesz” közalkalmazottak és köztisztviselőket is. Bevételei adókból és pénzügyi piacon felvett kölcsönökből származnak. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Vállalatok Az egész szférát tekintjük, a vállalat-vállalat kapcsolatoktól eltekintünk. „Egy nagy vállalat”, így alapanyag, alvállalkozói, beszállítói stb. költségek nincsenek Minden áru és szolgáltatás előállítása itt történik Tulajdonosaik (és hitelezőik) a háztartások Profitorientáltak Bevétel (az árupiacról), költségek (bérek, bérleti díjak, kamat-profit stb.) a háztartásoknak (Adókat csak a háztartások fizetnek) 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Bérjövedelem (YL) Munkaerőpiac Bérköltség Munkaerő Munkaerő Tőkejövedelem (YK) Tőkeköltség Pénzügyi piac Tőkejószág Tőkejószág (Megtakarítás) (Y) Háztartások Állam Vállalatok (T) Adók Fogyasztás (C) Állami vásárlás (G) Beruházás (I) Vállalatok jövedelme (Y) Árupiac 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A kibocsátás kereslete Három eltérő motivációjú vásárló támaszt keresletet Fogyasztó (C) (Háztartások) Beruházó (I) (Vállalatok) Állam (G) (Állam) Az összes (vég)termék, a teljes kibocsátás, a teljes reál GDP az árupiacon cserél gazdát. Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A kibocsátás kínálata Y kibocsátást a vállalatok állítják elő Mennyit: (nemzetgazdasági) termelési függvény „F” a technológia, a technikai színvonal K felhasznált tőkejószág („eszközpark”) L a felhasznált munkamennyiség 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Potenciális kibocsátás „Normálisan” ennyi a maximum Nincs kihasználatlan kapacitás Természetes rátájú a munkanélküliség 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Kibocsátás rövid távú egyensúlya Fogyasztás és megtakarítás a háztartásoknál 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

100 Megtakarítás 50 Egészség, oktatás, pihenés Egyéni fogyasztási kiadások, e$ Közlekedés Lakás Ruházkodás Élelem 50 100 Rendelkezésre álló jövedelem, e$ 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Megtakarítás Egyéni fogyasztási kiadások Fogyasztás 45° Rendelkezésre álló jövedelem 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Fogyasztás, C Fogyasztási függvény, C=C(Y) (1-t)MPC C0 45º Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Fogyasztás, C 45º Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Beruházás Termelővagyon bővítése A beruházási javak iránti kereslet nagysága attól függ, hogy mennyi (gazdasági) profittal (pozitív NPV-vel) rendelkező beruházási lehetőséget találnak. Ez mitől függ? Az „ötletek” száma nagyjából állandó. Reálkamatlábat (másként: a tőkeköltség) (Üzleti) várakozások (másként: a várható pénzáramlások). 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Reálkamatláb, r Beruházás, I Beruházási függvény, I=I(r) I

Beruházás Termelővagyon bővítése A beruházási javak iránti kereslet nagysága attól függ, hogy mennyi (gazdasági) profittal (pozitív NPV-vel) rendelkező beruházási lehetőséget találnak. Ez mitől függ? Az „ötletek” száma nagyjából állandó. Reálkamatlábat (másként: a tőkeköltség) (Üzleti) várakozások (másként: a várható pénzáramlások). A beruházások nagysága mögött olyan motívumok húzódnak meg, amelyek jelen rendszerünkben külső, exogén változók, adottságok. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Tervezett vásárlás, E Beruházás, I=I(r) Kibocsátás, Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Állami vásárlások Az állami vásárlások mögött közösségi, politikai meggondolások húzódnak. Ez is külső, exogén változó, „adottság” Adók Ezek mögött is közösségi, politikai meggondolások húzódnak meg. Ezek is külső, exogén változók, „adottságok” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Tervezett vásárlás, E Állami vásárlások, G Kibocsátás, Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Nézzük a három vásárlási szándékot (a kibocsátás függvényében) együttesen! 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Tervezett vásárlás, E C0 Fogyasztás, C=C(Y) Beruházás, I=I(r) Állami vásárlás, G Kibocsátás, Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A vásárlásoknak és az eladásoknak egyenlőknek kell lenniük… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Tervezett vásárlás, E C0 Fogyasztás, C=C(Y) Beruházás, I=I(r) Állami vásárlás, G Kibocsátás, Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Hogyan alakul ki ez az azonosság? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Tervezett vásárlás, E A Egyensúlyi kibocsátás 45º Kibocsátás, Y
Készletek előre nem látott emelkedése Y1 Készletek előre nem látott csökkenése A Y2 Egyensúlyi kibocsátás 45º Kibocsátás, Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az alapprobléma az, hogy a kialakuló egyensúly elmaradhat a potenciális kibocsátási szinttől 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Tervezett vásárlás, E A Egyensúlyi kibocsátás 45º Kibocsátás, Y
Készletek előre nem látott emelkedése Y1 Készletek előre nem látott csökkenése A Y2 Egyensúlyi kibocsátás 45º Kibocsátás, Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A kereslet (a vásárlói szándék) ingadozása végül kibocsátás-ingadozáshoz vezet 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A gazdasági körforgásból „kikerül” némi kibocsátás… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Bérjövedelem (YL) Munkaerőpiac Bérköltség Munkaerő Munkaerő Tőkejövedelem (YK) Tőkeköltség Pénzügyi piac Tőkejószág Tőkejószág (Y) Háztartások Állam Vállalatok (T) Adók Fogyasztás (C) Állami vásárlás (G) Beruházás (I) Vállalatok jövedelme (Y) Árupiac 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Kibocsátás hosszú távú egyensúlya Az eddigi jelenségek a rövid távra jellemzők Hosszú távon: rugalmas árak, bérek, kamatok Kamatok rugalmassága Kamatláb-mechanizmus Feltételezhetjük, hogy a reálkamatláb alakulásával a megtakarítás beruházássá alakul 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Nem ez zajlik le, … Reálkamatláb, r Beruházási függvény, I=I(r)

… hanem ez Reálkamatláb, r Beruházás, I S I

Árak és bérek rugalmassága Nincs eladatlan áru, nincsenek szabad kapacitások és nincs (nem természetes szintű) munkanélküliség. Say-törvény Hosszú távon tehát automatikusan a potenciális kibocsátási szint felé sodródunk. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Makrogazdasági rövid és hosszú táv összevetése Árak (bérek, kamatok) rugalmassága szerint Rövid táv: az árak ragadósak, merevek Hosszú táv: az árak rugalmasak Hosszú távon „önműködés” Hosszú távon tehát automatikusan a potenciális kibocsátási szint felé sodródunk. Rövid távon „furcsaságok”, gazdasági ciklusok 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Makrogazdasági stabilizáció költségvetési politikával Gyógyszer a rövid táv kibocsátás-ingadozására A kormányzati vásárlások vagy az adócsökkentési döntések nem piaci hátterűek Ezek tehát jók lehetnek a megbicsakló piaci mechanizmusok javítására, a visszaeső gazdaság stimulálására. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

2. …és nő az egyensúlyi jövedelem.
Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. A kormányzati vásárlások növelése hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… B Miért ez a hatás? Azért mert a kormányzati kiadások emelik a kibocsátást, így a fogyasztást is, ami újra növeli a kibocsátást, ami újra a fogyasztást… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

1. Az adócsökkentés hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… B
Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. Az adócsökkentés hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… B Miért ez a hatás? Azért mert az adócsökkentés emeli a fogyasztást, így a kibocsátást, ez újra a fogyasztást… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Költségvetésihiány-kihatás A keresletélénkítő fiskális politika nyilván költségvetési hiányhoz vezet Ciklikus költségvetési hiány Gazdasági ingadozás miatt Potenciális költségvetési hiány A potenciális kibocsátási szintnél lép fel Tudatos Adókedvezmények, közkiadás-növelések 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A potenciális költségvetési hiány hatása Belső adósságnál Állampapírok értékesítése belföldieknek Problémája az ún. kiszorítás Ilyenkor a magánberuházások helyett államiak keletkeznek. Az állam „rálicitál” a magánberuházásoknak nyújtott hitelekre, azaz kiszorítja azokat. Lehet, hogy ez nem beruházásra, hanem áttételesen fogyasztásra megy el. Sokak szerint az állam rendszerint a rosszabb megoldás… Külső adósságnál A külső hasonlatos a magántartozásokhoz, de itt nem feltétlenül ugyanazok a hitelfelvevők és a visszafizetők. „Generációs probléma” Gyakorta nem beruházásokra, hanem „felélésre” megy el 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Röviden a monetáris politikáról Eddig: monetáris semlegesség Ekkor „csak” antiinflációs cél (árstabilitás) Ha elvetjük a monetáris semlegességet, akkor… Monetáris eszközökkel is lehet hatni kibocsátásra Ekkor stabilizálásra is használható Jegybanki kamaton keresztül a reálkamatot lehet befolyásolni. Ez pedig a beruházásokra hathat. A kamatláb-mechanizmus ilyenkor nem a korábban tárgyalt logika szerint működik Csökken a kamat, nő a beruházás és nő a fogyasztás is A kibocsátás növekedése teremti majd meg a szükséges megtakarítást Más mechanizmus: Bővítik a pénzmennyiséget, ez „művileg” jobb helyzetet teremt (relatíve olcsóbb árakat, kedvezőbb hitellehetőségeket), ami a fogyasztási és beruházási kedvet egyaránt emelheti. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Árfolyam-politikában rejlő lehetőségek A külkereskedelemre lehet pozitív hatást gyakorolni, ami megint csak reményteljesebb üzleti várakozásokat, így nagyobb beruházási kedvet hozhat. Veszély viszont, hogy a monetáris politikai eszközök rendszerint inflációgerjesztőek Monetáris politika célkonfliktusa Központi bank kormánytól való függetlensége Európai Központi Bank Demokratikus legitimitás problémája A pénzügyi politika önérdekűségének veszélye 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.5.b. Röviden az államháztartási kérdésekről Államháztartási kiadások Más logika: az állam annyi bevételre tesz szert, amennyit költeni szándékozik. Két fő alrendszer Központi alrendszer Unitárius: a központi szerepe a meghatározó Önkormányzati alrendszer Föderális: az önkormányzati szerepe a meghatározó 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Központi alrendszer Állam Társadalombiztosítási alapok Egészségbiztosítási alap Nyugdíjbiztosítási alap Elkülönített állami pénzalapok Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap és Bethlen Gábor Alap Központi költségvetési szervek Államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület (és az általuk irányított szervek) Önkormányzati alrendszer Helyi önkormányzatok Nemzetiségi önkormányzatok Stb. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az alrendszerek szerinti felosztás mellett az államháztartás kiadásait csoportosíthatjuk funkciók szerint is állami működési funkciók jóléti funkciók gazdasági funkciók és államadósság-kezelés Államháztartási bevételek Adó- és járulékbevételek Tőkebevételek Egyéb folyó jellegű bevételek bírságokat, illetékeket, adományok és külföldi segélyek 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Államháztartás egyenlege Költségvetési hiány (államháztartási hiány) A költségvetési bevételek és kiadások negatív előjelű különbözete. Államadósság A felhalmozott költségvetési hiány Hiány finanszírozásának lehetőségei Jegybank által nyújtott hitel „Pénznyomtatás” Inflációnövelő Az Európai Unió tiltja, hazánkban is megszűnt ez a gyakorlat. Belföldi hitelek Külföldi hitelek 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.5.c. Aktív vagy passzív gazdaságpolitika? Aktív gazdaságpolitika Létjogosultsága sokak számára magától értetődő Értelmetlen lenne a „tankönyvi” makroökonómiai gyógyszereket nem használni. Passzív gazdaságpolitika A politikának „el a kezekkel” a gazdaságtól, mert a „tankönyvi” mechanizmusok nem (vagy a politikusok kezében nem) működnek. De vajon milyen problémák lehetnek a korábban már megismert állami anticiklus mechanizmusokkal? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Késés „A gazdaságpolitika nem autóvezetés” Belső késés Felismerés, reagálás Költségvetési (fiskális) politikára jellemző állami kiadások és adópolitikák alkalmazására Külső késés A hatáshoz is idő kell… Monetáris politikára jellemző Automatikus stabilizátorok szerepe Adórendszer, munkanélküli segély rendszere Belső késés nélküli fiskális politikai eszközök 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Előrejelzési problémák Ha késés van, az előrejelezhetőség kulcskérdés Előrejelző mutatók Előrejelzési modellek Sajnos a gazdaság jövőbeni folyamatai szinte előrejelezhetetlenek… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Lucas-kritika A Nobel-díjas Robert Lucas A modellekből hiányoznak a várakozások, amiknek viszont meghatározó szerepük van. A várakozások kiterjednek magának az állami beavatkozásnak az eredményességére is, ami viszont függ maguktól a várakozásoktól is… Követhetetlen hatás A „gazdaságpolitika hatástalansága” Levezethető, hogy amennyiben a gazdasági szereplők racionálisak, kioltják a gazdaságpolitikai eszközök erejét Példa: állami költekezés kioltása fogyasztásvisszafogással 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.5.d. Eseti vagy szabály szerinti gazdaságpolitika? Eseti gazdaságpolitika Az előzőekben vázolt dilemmák feletti döntés a (gazdaság)politikusok kezében van. Rájuk van bízva a helyzetértékelés és a megfelelő lépés kiválasztása. Szabály szerinti gazdaságpolitika A politikusoknak nincs mérlegelési joguk, hosszú időre előre meghirdetett programok szerint kell cselekedjenek. Mi értelme lehet a saját kezük megkötésének? Nézzük az érveket! 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Bizalmatlanság Sokak szerint a gazdaságpolitika fontosabb annál, semhogy a (gazdaság)politikusok pillanatnyi megítélésére lehessen bízni. A politikusok szakmailag alkalmatlanok, gyakran még arra is képtelen, hogy különbséget tegyen a sarlatán és a hozzáértő közgazdászok javaslatai között. A politikusok opportunisták, előtérbe helyezhetik különböző érdekcsoportok érdekképviseletét. A politika rövid távra gondolkodik Politikai konjunktúraciklusok

Időinkonzisztencia Előfordulhat, hogy a gazdaságpolitikusok előre meg akarják hirdetni gazdaságpolitikájukat, hogy ezzel befolyásolják a szereplők várakozásait, később viszont, amikor ez megtette a hatását, kísértésbe esnek, és megszegik korábbi ígéreteiket. A gazdasági szereplők ezt megszokhatják, és ekkor már nem hatnak a gazdaságpolitikai ígéretek… Vagy csak az egyre extrémebbeknek lehet hatása Gyereknevelési inkonzisztencia példák Ennek gyógyszere lehet a szabály szerinti politika követese. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Példák Terroristákkal szembeni fellépés Központi bank inflációs céltartása Beruházások ösztönzése Az állam meghirdeti, hogy nem adóztatja meg a tőkejövedelmeket Miután a tőke megjelenik, az állam kísértést érezhet az ígéret megváltoztatására Innováció elősegítése Az állam erősen védi, támogatja az innovátorokat Az innovációk után azonban az állam kísértésbe eshet… A megoldás a politika eseti mérlegelésről való lemondása, az előre meghatározott szabály követése. Jó példák erre a központi (nemzeti) bankok erős politikai függetlenségére építő megoldások. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.5.e. A vita táborai Keynesi közgazdászok A széles körű, aktív állami beavatkozás, és alapvetően az eseti gazdaságpolitika hívei. Jellemzően a rövid távra koncentrálnak. „Az emberek csak rövid távon élnek” „Szükség van a gazdaság finombeállítására!” A piaci mechanizmusok korlátai nagy hangsúlyt kapnak Az egyensúlytalanság természetes, a piacok (áruk, munkaerő) csak lassan tudnak alkalmazkodni. A rövid távú zavarok megoldását várják az államtól 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Kínálati közgazdászok Az állami szerepvállalást tekintve a keynesiekkel egy platformon vannak, de ők inkább a termelés, a kínálat ösztönzésére koncentrálnak. „Az adók csökkentésével le kell venni az emberek válláról az állam terhét, akik e teher nélkül új lendületet visznek a gazdaságba, hiszen érdemesebbnek látják szabadidejük további részét a termelésre feláldozni.” Ezt az irányzatot az elméleti közgazdászok némileg távolságtartóan figyelik, a politikusok viszont kifejezetten kedvelik, lévén jórészt egybecseng a választók nagy tömegének – némileg naiv – gazdaságpolitikai előítéleteivel. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Monaterista közgazdászok A szabad piac hívei Fő képviselőjük Milton Friedmann Végkövetkeztetésként elvetik az állami gazdaságpolitikai beavatkozást Legalábbis annak rövid távú, aktív és eseti változatait A passzív gazdaságpolitika híve „Ha már”, akkor inkább a monetáris politika, azt viszont inkább szabályszerű rendszereken keresztül alkalmazva. A „piacban hisznek”, minél kisebb államot, kormányzatot szorgalmaznak. Csak hosszú távra koncentrálnak Noha elismerik a rövid távú egyensúlytalanságokat, kétlik, hogy az állam képes lenne javítani ezeken. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Új klasszikus közgazdászok Szintén a szabad piaci hívei A Lucas-kritikára építenek A gazdasági szereplők felismerik a kormányzat ravasz gazdaságpolitikai beavatkozásaira okot adó jelzéseket, és a rákövetkező intézkedéseket is előre tudják jelezni. A tudatos, „tankönyvszerű” gazdaságpolitika hatástalan. A kiszámíthatatlan állami lépések pedig kerülendők. Tehát nincs is rövidtávú (értelmes) eszköz, így az állam tartsa is magát távol ezektől, és legfeljebb a potenciális kibocsátást távlatilag meghatározó tényezőkre koncentráljon Népesség, beruházás, technológiai haladás stb. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Visszatérve a költségvetési hiányra… Az állami gazdaságpolitikai lépések „elvben” csak ciklikus költségvetési hiányhoz vezetnek. A tapasztalat ettől gyakran eltér. Ha ugyanis az állami anticiklus gazdaságpolitikai szerepvállalás sikertelen, a gazdaság nem lendül fel, a hiány potenciális költségvetési hiány lesz. Ez a folyamat a piacgazdaság hívei részéről elfogadhatatlan, mert hosszú távon a gazdasági növekedés ellen hat. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Összefoglalva A különböző makrogazdasági iskolák Igen eltérő rövid és hosszú távú következményeket jósolnak Egészen eltérő kormányzati hozzáállást, reakciót javasolnak Jól kidolgozott érv- és ellenérvrendszereket kínálnak A kormányzatban, a politikában dolgozók is felfoghatók önérdekkövető szereplőkként Az ideológiai illeszkedés mellett a szavazatmaximalizálás is lényeges a „kész” gazdaságpolitikai csomagok közötti választásnál. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3. Kommunizmus A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges változatával szembeni másik véglet Szovjet típusú kommunizmus Ahol a bürokratikus koordináció az uralkodó 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3.1. Marxi gazdaságelméleti alapok Marxot leginkább a gazdaság hosszú távú – anyagi értelemben vett – fejlődése érdekelte. Úgy vélte, hogy a sikerek és a problémák a termelési viszony (a tőke-munka viszony) megértésével tárhatók fel Termelőeszköz tulajdonosok (tőkések) osztálya Ők birtokolják a termelőeszközöket, profitot kapnak Munkások osztálya Ők a termékek tényleges előállítói, munkabért kapnak Osztályharc 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

A marxi megközelítés további alappillére a munkaérték-elmélet Egy árunak a mögötte lévő munkamennyiség ad értéket (kell értéket adjon). Közvetlen és közvetett munkák A munkások kiszolgáltatottak, kénytelenek a megtermelt érték alatt eladni munkájukat a tőkéseknek. A tőkések így jutnak profithoz. Ez kizsákmányolás Gondoljunk arra, amikor csak munka van… Ez igazságtalan, de egyben fel is számolható Termelőeszközöket a munkásoknak kell adni (azaz el kell venni a tőkésektől). 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Mennyiben más megközelítés ez, mint a ma uralkodó? Eltérés elsősorban a profit értelmezésében van. Marxnál a profit a bevételnek az a része, amit a munkások helyett a tőkések tesznek zsebre. A mai felfogás szerint a profit Tőkeköltség, alapvetően a vállalkozói munka (és a szerencse) eredménye 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Marx az előzőekre építve levezette a kapitalizmusból a szocializmusba, majd a kommunizmusba vezető törvényszerű utat (Egy idő után a tőkéseknek már nem a fogyasztás, hanem a tőke puszta felhalmozása válik (ön)céllá.) Mivel egyre csökkennek a profitlehetőségek, így fokozódik kizsákmányolás És imperializmus lép fel A munkásosztály egyre szélesebb körben leszakad Munkanélküliség miatt rossz pozíciókba kerülnek Munkásosztály végül „öntudatra ébred”, és forradalommal átveszi a hatalmat. (Előbb szocializmus, majd) kommunizmus következik 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Végül nem így történt, a marxi dráma nem (így) következett be A kapitalistának megmaradó országokban a munkások reálbére, jóléte egyre nőtt, mialatt munkaidejük csökkent. A munkások demokratikus folyamatok (választások) útján tettek szert politikai hatalomra. A profitráták a folyamatos innovációk miatt – a várttal szemben – nem csökkentek. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3.2. Nyugati típusú szocializmus Marxi szocializmus Antikapitalizmus Némileg zavaros, pláne a diktatúra kérdésében Átmenet a (marxi) kommunizmusba Marxi kommunizmus Kissé naivnak tűnő, anarchisztikus elképzelés Már minden szükségletet kielégítenek Az erőszak vagy a bürokrácia szükségtelenné válik Az állam magától zsugorodni kezd, majd eltűnik, és csupán a közösség egyfajta önkormányzataként marad meg 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Szovjet típusú kommunizmus „szocializmusa” vs. nyugati típusú szocializmus „Nyugaton” a tipikus szocialista országok: Svédország, Franciaország, és néhány vonását tekint Nagy-Britannia és az USA egyes időszakai. A nyugati típusú szocializmus jellemzői Termelési tényezők széleskörű állami tulajdonlása Kiterjedt állami (bürokratikus) gazdaságtervezés Jövedelem-újraelosztás (Mindezt békés demokratikus úton) 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Nézzük meg a francia példát! „A francia tervezés mítosza…” 1982-től (Francia Szocialista Párt és Mitterand) „átfogó nemzetgazdasági tervezés”, „új állami szektor”, „nemzeti pólusok”, „hazai piac védelme”, „állami K+F”. Államosítások a versenyszektorban Vas- és acélgyártás (1% - 70%), ércbányászat (1% - 70%), vegyipar (16% - 50%), számítástechnika (0% - 6%), elektronika (15% - 44%), repülőgépgyártás (50% - 84%), műszálgyártás (0% - 75%) Hatalmas állami beruházások (évi 100 milliárd $ körül) Állami bankrendszer Állami vállalatvezető-kinevezések 1986-tól irányváltás Hatékonysági, versenyképességi gondok Állami kivonulás, privatizáció 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3.3. Szovjet típusú kommunizmus Marx úgy vélte, hogy a kapitalizmus előbb szocializmusba, majd kommunizmusba torkollik. Nem így történt, a nagy kísérletre az elmaradott Oroszországban ( től) került sor Marx Tőke kötetei: 1867., és 1894.; a Kommunista Kiáltvány Marx 1883-ban halt meg. A szovjet típusú kommunizmus lényege Termelőeszközök állami tulajdona Piaci koordináció (a profit) elvetése Alapvető gazdasági döntések állami, adminisztratív meghozatala 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3.3.a. A kommunizmus válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre „Mit?” A termelés, kibocsátás szerkezetét állami, politikai döntések sorozata alakítja ki. Döntés a fogyasztási javak mennyiségeiről és árairól Megpróbálják úgy, hogy nagyjából egyensúlyban legyenek Ármeghatározásnál problémásak a nagykereskedelmi árak Átlagköltségek és nem határköltségek alapján történik Az árak így nem tükrözik a tényleges társadalmi költségeket, nem tudni, hogy mi valójában mennyit is ér (mennyibe kerül) Ez nem is cél: az értéket a piac helyett a közösség, a hatalom, praktikusan „a párt” adja meg. Az árak meglehetősen hosszú időn keresztül változatlanok 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

„Hogyan?” Itt is a tervezőapparátus a meghatározó A „Mit?” kérdésre adott válasz után visszafelé görgetve határozzák meg a szükséges ráfordításokat Ehhez részletes erőforrás-kalkulációk A munkaráfordítások (emberi, gépi stb.) részleteit már némi mozgástérrel maguk a vállalatok határozhatják meg „Kinek a számára?” Szintén központi akarat szerint, központilag meghatározott „bértáblákkal” Különbséget tesznek a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő között, bár ezek a különbségek nem érik el a nyugati országokban piaci alapon kialakult különbségeket. „Mindenki képességei szerint” ideológiai háttér 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3.3.b. A kommunizmus jellegzetes motívumai Állami ideológiai monopólium Nincs nyilvános ideológiai vita Visszafogott mértékben léteznek megtűrt alternatív ideológiák, leginkább a vallási tanok A többi kifejezetten illegális, üldözött A hivatalos ideológia terjesztése mögött hatalmas apparátus húzódik meg A teljes sajtó, a tömegkommunikáció és az oktatás is 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A rendszer felsőbbrendűségének tudata Mivel a szovjet típusú kommunizmus egyértelműen felsőbbrendű a többi ideológiához képest, így az eredmények „törvényszerűen” jönnek majd. A tervszerűség felszámolja a „piac anarchiáját”, azt, amikor verseny gazdasági bajokhoz, ésszerűtlen túltermelésekhez, feleslegekhez, párhuzamosságokhoz vezet. Eltűnnek az üzleti titkok, minden találmány azonnal „népgazdasági” hasznosításra kerül. Nem kell költeni drága és felesleges hirdetésekre. Eltűnnek a parazita kizsákmányolók, és a felszabaduló dolgozók lelkesebben, lelkiismeretesebben fognak dolgozni. A gazdasági mellett fontos elem az erkölcsi fölény is A kommunizmus nemesebb, igazságosabb rendszer, ami majd az emberek gondolkodását is módosítja, mindinkább úrrá lesznek saját önzésükön, és a közérdek szolgálatába állnak. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az ígéretek alapvető szerepe A rendszer országai jobbára elmaradott, szegény országok voltak. Így a legfontosabb ígéret a lemaradás a legfejlettebb kapitalista országok utolérése volt. „Mindenki számára” elérhető, illetve az állam által biztosított lesz: a munkahely, a jó élelmezés, a színvonalas orvosi ellátás, a lakás, a jó oktatás, az olcsó üdülés, a színvonalas kultúra stb. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A hatalom önlegitimációja
Nem rejtik véka alá, hogy a rendszer diktatórikus Mindegyik az, a kérdés csupán annyi, hogy ki gyakorolja a diktatúrát: a burzsoázia vagy a dolgozó nép. A munkásosztály a párton keresztül gyakorolja a hatalmát, a párt az „élcsapat”, így természetes módon hivatott a társadalom vezetésére. Akik (néhányan) bírálják, azok csak értetlenek, rosszhiszeműek vagy egyenesen ellenségek. Sőt, még a tömegellenállás sem annak bizonyítéka, hogy ne lennének legitimek. A nép nem feltétlenül látja saját érdekeit, ezt az „élcsapat” jobban látja, ők ideológiailag és intellektuálisan képzettebbek. Ezért nincs szükség több pártra Hiszen náluk nem lehet jobb népképviselet Még csak az kellene, hogy esetleg egy olyan párt kapja a szavazatok többségét, amelyik kevésbé szolgálná a népet. 2014

A hatalom megtartása az elsődleges cél Ha a párt egyszer megragadta a hatalmat, ezt semmiképpen nem szabad kiadni a kezéből. Ez mindenekelőtti cél. Sztálin: „A hatalom megragadása csak a dolog kezdete (…) az a fő, hogy a hatalmat meg lehessen tartani, megerősíteni, legyőzhetetlenné tenni”. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Erkölcsi parancsok, követendő viselkedésminták (Ez a nyugati kapitalista rendszerektől sem idegen, pl. a családi életre vonatkozó szabályok.) Nem kedvelt az eredetiség, az egyénieskedés, a kritikai szellem (ez a feljebbvalóval szembeni tiszteletlenség). Elvárt az engedelmesség, a kijelölt irányvonal nyílt támogatás melletti követése. A személyi politika legfontosabb kritériuma a lojalitás, a párthűség Ha ez bizonyosan megjelenik, az pótolhatja az iskolázottság, a szakértelem vagy a rátermettség hiányosságait is. Fordítva viszont nem lehet kompenzálni: a teljesítmény, a tehetség, a tudás nem tudja ellensúlyozni a lojalitás hiányát. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Állandó mozgósítás A jobb életet hozó kommunizmus építését hadjárathoz, háborúhoz hasonlítják, amelyben mindenkinek helyt kell állnia, és „háborúban” különösképpen nagy bűn, ha valakire nem lehet számítani. Gyakoriak a katonai életből vett metaforák: a „munka frontja”, a „munka hőse”, a „termelés csatája” stb. A háborútudat következménye, hogy éberen keresni kell a külső ellenségek mellett a belső árulókat is. Mivel nincsenek nyilvános politikai viták, így bizonytalan, hogy valaki csakugyan egyetért-e a rendszerrel, tényleg a „mi emberünk e”. Általános a gyanakvás, a bizalmatlanság, ezzel együtt a titkolózás, a „besúgás” és az ellenőrzés is. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3.3.c. A kommunizmus problémái A szovjet gazdaság, illetve az azt követő országok gazdaságai kezdetben gyorsan fejlődtek. A kisebb problémák ellenére a tisztán bürokratikusan irányított (tervutasításos) rendszer működőképesnek bizonyult. Később a problémák viszont egyre erősödtek Gyenge gazdasági teljesítmény A fenntartott honvédelmi „termelés” és nagyberuházások mellett a fogyasztás a háttérbe szorult. Szovjetunióban az élelmiszerellátással is gondok voltak Rossz minőségű termékek és szolgáltatások Politikai elnyomás és erőszak 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Alapprobléma a vállalati vezetők ösztönzése Nem a profit az alapcél, azaz nem a hatékonyság, hanem csak a terv teljesítése. Aszimmetrikus informáltság A tényleges körülményeket legjobban ismerő vállalati vezetők a „tervezőknek” könnyen bebizonyították, hogy még több erőforrásra van szükségük, illetve csak kevesebb előállítására képesek. Ld. a közszféra manapság is… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Puha költségvetési korlát jelensége A piacgazdaságban a vállalatok költségvetési mozgástere a bevételig (hitelekig, tulajdonosi tőkéig) nyúlhat. A kommunizmusban viszont mindig számítani lehet a gazdaságirányító bürokrácia „segítségére”, akik végül a költségek szintjére emelik a bevételeket (a forrásokat). Ld. a közszféra manapság is… Nincs személyi felelősség A döntéseket általában többlépcsős rendszerben és testületileg hozzák meg. Állandó „levédési” akciók Folyamatos állásfoglalás- és egyetértés-kérések Az utasításokban a minőség nehezen írható elő, ami kifejezetten a gyenge minőség felé ösztönöz. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A „mindenki szükségletei szerint” gondolatot nem sikerült meghonosítani Az anyagi ösztönzők továbbra is kulcsszerepet játszottak. Az elosztási logika a munkaérték-elmélet gyakorlati alkalmazását is aláásta. Ha az egyes munkák értékében – szubjektív, esetleges elemekkel teletűzve – különbséget teszünk, akkor a termékek már nem annyit érnek, mint amennyi a mögöttük lévő munka, hanem annyit kell érjenek, amennyi éppen elegendő a mögöttük lévő munkamennyiséget előállítók adminisztratív módon kialkudott bérigényére. Így ez már messze nem olyan „elegáns” gondolat. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A gazdaság valamennyi szintjén beléptek rendszeridegen koordinációs mozzanatok „Háztájizás”, „maszekolás”, „fusizás” többszörös hatékonyság mellett A bürokratikus munkaerőpiac volt az egyik legproblematikusabb A szakmák „leosztása” és a munkavégzés helye szerinti irányítás igen problémás volt Állandósultak a munkaerőhiányok (miközben a feleslegeket elnyelte a „kerítésen belüli munkanélküliség”) Kialakult a munkaerő-feketepiac 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Szomorú történelmi tapasztalatok Ahelyett, hogy csökkent volna, egyre inkább az erőszak, illetve az azzal való fenyegetés volt a megoldást Az egyenlőség irányába sem sikerült továbblépni Végül csak más jellegű egyenlőtlenség alakult ki 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.3.3.d. A kommunizmus reformkísérletei Tervezési rendszer javítgatása Matematikai közgazdaságtan fejlődése adott reményt. Piaci irányába való elmozdulás A legátfogóbb ilyen reformkísérlet éppen Magyarországon történt 1968 után A mikroszintű gazdaságtervezést mindinkább feladva A piaci mechanizmusnak sokkal nagyobb mozgásteret adva Inkább csak a makrogazdasági szintű tervezésre koncentrálva (teljes foglalkoztatottság fenntartása, külkereskedelmi egyensúly, állami beruházások irányítása stb.). 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Ehhez illeszkedőnek tekinthetjük a kelet-európai országok és a Szovjetunió kapitalizmus irányába való fordulását is. Szabadpiaci árképzés kialakítása Privatizáció Puha költségvetési korlátok bemerevítése Orosz közgazdász szakértők „Ötszáz napos terv: átmenet a piacgazdasághoz” című, 1990-ben Gorbacsov és Jelcin számára készített művének egy részlete: „Az emberiségnek nem sikerült semmiféle hatékonyabb rendszert létrehoznia a piacgazdaságnál. (…) A piac alkalmazkodási és önszabályozó mechanizmusa biztosítja a gazdasági tevékenységek lehető legjobb koordinálását, a munka, a nyersanyagok és a pénzügyi források racionális felhasználását, valamint a nemzetgazdaság egyensúlyát.” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.4. Kapitalizmus: többletgazdaság – szocializmus: hiánygazdaság A kommunista rendszer jellegzetes tulajdonsága a hiánygazdaság Túlkereslet A kapitalista rendszeré pedig a többletgazdaság Túlkínálat 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.4.1. Túlkínálat kialakulásának okai a kapitalizmusban Vegyük sorra a túlkínálat okait Monopolisztikus verseny Nem mennek el a termelési határokig, marad még kapacitás Nem a növekvő határköltségbe ütköznek, hanem értékesítési korlátokba. Így a fő cél a vevőkör növelése. Kereslet bizonytalansága, miközben nagy profit az újabb vevőkön Készletek felhalmozása (az esetleg befutó új vevőkért) Innováció teremtő rombolása Hatalmas a hajtóerő az újításra és az utánzásra Eközben viszont nem tűnnek el régi technológiák sem 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Strukturális munkanélküliség Minél dinamikusabb a gazdaság, annál inkább erősíti a strukturális munkanélküliség létrejöttét (miközben a súrlódásos változat is él tovább). A gazdaság dinamizmusa, az állandó innovációk miatt folyamatosan új, speciális képzettségre, szaktudásra, kompetenciákra van igény, amivel az adott pillanatban szabad munkaerő csak részben rendelkezik. Hatékony bérezés gyakorlata A piacinál magasabb bérek, így kevesebb alkalmazott munkaerő 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Összefoglalva A piacgazdaság, a kapitalizmus természetes velejárója a „többlet”, a „pazarlás” Árutúlkínálat, a termelőeszköz-felesleg és a munkanélküliség Ezek a kapitalizmussal együtt járnak, ha a másik oldalról kívánatosnak tartjuk az innovációt, a gazdasági növekedést vagy a kapitalizmus más velejáróit, akkor el kell fogadjuk ezeket is. Ezek hatásait az állam is legfeljebb csak csökkentheti vagy fokozhatja, de nem szüntetheti meg. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.4.2. Túlkereslet kialakulásának okai a kommunizmusban A kommunizmusban a hiány, a „hiánycikk” az általános jelenség. Miért? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Állami vállalatok viselkedési jegyei A versenyző vállalatnak a piacról kell bevételhez jutnia, ami állandó nyomás a vevői igények kielégítésre. Az állami vállalatnál viszont nincs ilyen fenyegetettség. Bürokratikusan meghatározott árak és a vevőkért sem kell megküzdeni. A minőség sem olyan fontos. A profitabilitás csak egy szempont a sok közül. Puha költségvetési korlát: veszteség esetén jön az újabb állami támogatás... Az állami vállalatnál a vevői igény kielégítése nem erős motívum, hiszen vagy a vevő kénytelen alkalmazkodni a vállalathoz, vagy a bürokrácia kegyelme védi majd meg. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A versenyző vállalat esetén életszerű a kapacitásfelesleg, így nem jellemző a hiány Ha kell, fokozzák a termelést A kapacitásfelesleg viszont „eltűnik” az állami vállalatoknál Lényegében a teljesítmény visszafogására, és bőséges erőforrásokra vannak motiválva 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Bürokrácia viselkedési jegyei
A bürokrácia csúcsán kevés inputból sok outputot szeretnének, hogy az „ígéretek” teljesüljenek. Ezért már rögtön „megfeszítik”, „túltervezik” a tervet. Az egyre magasabb aggregációs szinten a tervezés, az informáltság egyre nagyvonalúbb. A ruhagyár vezetője még fazonnal, anyaggal, mérettel stb. tervez. Az ágazati felelőse már csak a férfi és a női ruhák számával. A könnyűipari miniszter már csak a ruházati ágazat egészének termelési összértékével. Az alsóbb szintű vezetőt a felsőbb aggregációs szintjével értékelik, így hamar rájön, hogy nem érdemes törődnie a vevői igényekhez való alkalmazkodással. Számos részterületen (pl. 42-es fekete női kabátból) hiányok lépnek fel. Lesznek feleslegek is, de ezt a már eleve „feszített” tervezés „elnyeli”. 2014

Hiányt gerjeszt a tervezőapparátus hibás inputbiztosítása is Az már végképp nem megy, hogy a tervezők a vevői igények szerinti szövetet, cérnát, varrógépet stb. juttassanak a ruhagyárnak, a tervezési feladat elbonyolódik. Esetlegesen érkeznek az inputok, és végül tömeges allokációs hiba keletkezik. A merev és nyomott árrendszer is hiányhoz vezet Az „ígéretek” miatt a fogyasztási cikkek meghatározó szelete (alapélelmiszerek, pelenka, iskolaszerek, néhány alapvető háztartási gép, esetleg autó stb.) „művileg” nagyon alacsony árú. Ez a keresett mennyiségeket felduzzasztja, amit nem tudnak kielégíteni. A hiány csak nő. A fogyasztók megtanulják, hogy ha valami kapható, abból ajánlatos „bespájzolni”, mert újra hiány várható. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Állandósul a munkaerőhiány A kommunizmusban a gazdaság szerkezetének a megmerevedése (technológiai, szektorális, földrajzi dimenziókban is) jelentősen megkönnyíti a munkaerő keresletének és kínálatának összecsiszolódását. Visszaszorul a strukturális és a súrlódásos munkanélküliség. Sőt, mivel az erőforrásokkal való pazarló gazdálkodás a munkaerőre is vonatkozott, ez állandó munkaerőhiányt is eredményezett. Emiatt a munkavállalók vállalati pozíciói – a versenyző vállalatokhoz képest – erősebbek voltak, igyekezetük pedig rendszerint szerényebb. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Összefoglalva A kommunista (szocialista) rendszer összességben hiányt teremt Ez a kommunizmussal együtt jár, a rendszer lényegéből fakad, és ezeket a tüneteket a politika legfeljebb csak erősíteni vagy gyengíteni tudja, eltüntetni nem. Ezzel szemben viszont visszaszorítja vagy majdhogynem meg is szünteti a munkanélküliséget. Könnyebb elmozdulni az egyenlőség irányába is. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

„A kommunizmus 7 csodája”
1. Mindenkinek volt munkája. 2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit. 3. Bár senki sem csinált semmit, a tervet 100% fölött teljesítették. 4. Bár a tervet 100% fölött teljesítették, mégsem lehetett semmit kapni. 5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene. 6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott. 7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

II.4.3. Többletgazdaság – hiánygazdaság, pro és kontra érvek A többlet és a hiány a kapitalizmus és a kommunizmus velejárói A kettő közötti mérlegelés természetesen szubjektív, egyéni értékítéletektől függ Néhány mérlegelendő szempont következik 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Gazdasági növekedés vs. fogyasztói társadalom Az innováció, a fejlődés mozgatórugója a verseny Az élet kényelmesebbé válik a technológia fejlődésével. Azonban az új és még újabb termékek áradata, a már-már értelmetlennek tűnő választék, és verseny (vesztesei) miatt megjelenő feleslegek és pazarlás visszatetsző is lehet. A fogyasztás hajszolása miatt az emberek gondolkodása túlontúl „materializálódhat”, torz értékrendek alakulhatnak ki, háttérbe kerülhet szellemi értékek tisztelete. Igaz, a hiánygazdaságban sem fordulnak az emberek jobban a szellemi értékek felé… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Szabadság kitágítása A többletgazdaság bő választási lehetősége kitágítja a szabadságot (anyagi, szellemi termékek közötti választást is), míg a hiánygazdaságban, gyakori a kényszerhelyettesítés, a kiszolgáltatottság. Eladók tisztességtelen eszközei A kapitalizmusban a hirdetések, a reklámok nem egyszerűen tájékoztatók, hanem manipulációk. Ráadásul a hirdetésekre fordított erőforrások (a GDP 2-3%-a) „ablakon kidobott pénz”. Vajon a kapitalizmusban a vevők vagy az eladók a fölérendeltek, a „szabadok”? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Koordinációs gondok Mindkét rendszerben előfordulnak, de a piacgazdaságban a fennálló készletek, többletek megkönnyítik a zavarok elhárítását. A kapitalizmus ennyiből zökkenőmentesebb, mint a görcsösen és késlekedve alkalmazkodó kommunizmus. „Piac anarchiája” A többletek miatti olajozottság ára viszont a párhuzamosságokban jelenik meg. A parlagon heverő többletek fenntartásának, vagy ahogy azt a marxista közgazdaságtanban nevezték: a „piaci anarchiájá”-nak eltűrése. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Egyenlőtlenség A kapitalizmusban nyíltan jelentkezik: akinek pénze van, az szinte mindent megkaphat. A hiánygazdaságnak ehhez képest egalizáló szerepe van. A bürokratikusan előállított jószágok között kevés a luxusjószág. Sok termék (egészségügy, oktatás stb.) ingyenesen. Itt a jövedelmi különbségek is visszafoghatók. Azonban a kommunizmusban is előretör az egyenlőtlenség, csak éppen más formákban. „Protekciósok”, ebben a rendszerben főként a politikai lojalitásért jár jutalom, anyagi jellegű, vagy csak az egyes termékekhez való hozzájutás segítése (pl. lakáskiutalások vagy gépkocsi-kiutalások). 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Korrupció Minden társadalomban jelen van. Eltérő azonban az, hogy „ki kit veszteget meg”. A hiánygazdaságban jellemzően a vevő vesztegeti meg az eladót. A szebb húsért a hentest, jobb ellátásért az orvost, hiánycikk alkatrészért a javítószolgálatot, a lakáskiutalásért a bürokratát stb. A kapitalizmusban jellemzően az eladó vesztegeti meg a vevőt, rendszerint azt, aki nem a saját, hanem a közösség pénzét költi el, azaz az állami tisztségviselőket. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Közösségi gazdaságtan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Közösségi gazdaságtan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Közösségi gazdaságtan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Közösségi gazdaságtan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés