Társadalmi érzékenyítési gyakorlatok Kísérleti cigány és német foglalkozások múzeumi környezetben és azon kívül.

Az előadások a következő témára: "Társadalmi érzékenyítési gyakorlatok Kísérleti cigány és német foglalkozások múzeumi környezetben és azon kívül."— Előadás másolata:

1 Társadalmi érzékenyítési gyakorlatok Kísérleti cigány és német foglalkozások múzeumi környezetben és azon kívül

2 A „témanap” műfaja és pedagógiai eszközei
múzeumpedagógiai fordulat / az eu. uniós támogatás irreális elvárásai a közgyűjtemények felé Mennyiségi és/vagy minőségi reform? témanap: módszertani sokszínűség kiállítás helyett gyűjtemény hightech speciális környezet rugalmas kínálat

3 Speciális környezet: a tárgymanipulációs tér
Szabad asszociációk Teljesen ismeretlen világok Nincs rossz válasz, csak hangos gondolkodás!

4 Kényszerű, de sikeres változat: bőröndmúzeum
(látszólagos?) demokratizmus a tudásközvetítésben Tényleg luxus eljutni egy múzeumba vagy egy levéltárba? A jövő? (Culture bus, kihelyzett archívum és gyűjtemény az angolszász gyakorlatban?)

5 a legfontosabb módszertani elemek: speciális környezet + az eredeti tárgy és kép, mint médium + a problémafelvetések egyedisége a tárgy nem kellék! a tárgy dramaturgiai ereje – kulcs idegen világok felé Az ismerős és ismeretlen közötti feszültségmező

6 ismerős és ismeretlen feszültsége és felszabadító ereje
érzelem Cigánytelep Barnag 1974 (Koncz Pál felvétele) lokalitás Barabás Miklós: Vándor cigánytelep

7 A társadalmi érzékenyítés titkos fegyvere a személyesség, helytörténeti érvényesség
helyi adatok helyi képek helyi tárgyak személyek, történetek telepítési szerződések dűlőnevek

8 Nincs két egyforma témanap egyedi felkészültség kell minden csoporthoz
Farsangi szoknya. Titzer Teréz varrta Schmidtauer Ilona számára. Az első gyermeke születéséig viselte különböző táncmulatságokon. Magyarpolány, 1938 Nincs két egyforma témanap egyedi felkészültség kell minden csoporthoz Nem tömegműfaj! Nem 45 perc… Rainer Viktorné Edlinger Erzsébet selyem menyasszonyi réklije („Röpel”) Magyarpolány, 1938

9 18 cigány identitás és megbélyegzettség német kitelepítés és a háborús bűnösség összekapcsolása felvidéki magyarok és németek konfliktusai Egyéni ambíció: a múzeum társadalmi felelősségvállalásának erősítése Küldetés vs. iskolai szempontok Feladat-e a társadalmi érzékenyítés?

10 A tévút: a munkafüzet

11 Ha van idő a tudást elmélyíteni…

12 Beszéljünk még a kitelepítésről!
Ki kicsoda? Facebook profilok Beszéljünk még a kitelepítésről! Zsugori sváb, tékozló magyar Batyuval jöttél, batyuval menjél Büdös cigány, büdös paraszt

13

14 Hűség a Hazáért mozgalom- tagok Hidegkúton: 73 fő Volksbund tagok Hidegkúton: 63 fő Kitelepítettek: 309 fő

15 A kísérletek mérlege Német közösségek és iskolák érdeklődése – reflektált kultúra, sematikus képzetek tudatos identitásépítés, erős civil háttér A cigány téma népszerűtlensége (félelem, tudatlanság) reflektálatlan kultúra, történeti ismeretek hiánya, kevesek által vállalható identitás Szűkös időkeret, éppen az identitás relativizálása, árnyalása, lokális jellege szorulhat háttérbe Az iskolában tanultakkal ellentétes ismeretek…