Paradigmaváltás a köznevelésben

Az előadások a következő témára: "Paradigmaváltás a köznevelésben"— Előadás másolata:

1 Paradigmaváltás a köznevelésben
Ádám Péter MESTERPEDAGÓGUSOK III. SONKÁDI SZABADEGYETEME

2 Munkaközösség javaslata
Bemutatkozás Munkaközösség javaslata 15 fő fejlesztő, 32 fő tanár 2008 OKNT Bizottság („válságkezelés”) – tanulmány 2010 „Természettudomány mindenkinek” kerettanterv – kémia, biológia, fizika – humán, általános, reál 2012 NAT, Kerettantervek – „A”, „B” 2015 Kísérleti tankönyvek

3 Körülmények Exponenciális technológiai, társadalmi fejlődés (globalizáció, problémák) Tudományok „hihetetlen” fejlődése Infokommunikációs forradalom – „minden” információ mindenkinek mindenütt elérhető Tudásalapú társadalom Köz- és felsőoktatás tömegesedése (25% 70%, 10% 40%) Mások a fiatalok?! (memória, vizualitás, időzítés)

4 Kinek, mit, miért, hogyan? Oktatás célja: Eredményesség:
Alapelvek Kinek, mit, miért, hogyan? Oktatás célja: Általános műveltség, tájékozottság Hasznos ismeretek, használható tudás Gondolkodás fejlesztése Eredményesség: Hasznosított tartós képesség, ismeret Optimalizálás: Információ mennyisége (bit), átadás sebessége (bit/s), bonyolultság – illesztés a befogadóhoz (motiváció)

5 Optimalizálás

6 Probléma Hatékonyság, eredményesség (hosszú távú), hasznosság A közérzet – tanár, diák, szülő… Tanárhiány (tantárgyfüggő) Továbbtanulók száma, felkészültsége Forma – infrastruktúra, irányítás, szervezés, mérés, ellenőrzés, óraszám, kimeneti szabályozás (érettségi rendszer) …

7 Optimalizálás - cél Problémák kezelése Minden szinten a társadalomban javuljon a hatékonyság, igényesség, sikeresség (betanított munkás, szakmunkás..., szakember, tudós) Társadalom közérzete javuljon, „Tudásalapú társadalom” Minden szinten legyen javulás a közoktatásban Folyamatosság, minimális zavar Lehetnek „magasabb rendű” célok is (politika)

8 Paradigmaváltás - definíció
Köznevelés egészére kiterjedő, koherens, több elemet érintő (tartalom, módszer, forma) jelentős változás 1868 Eötvös József – kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K. – 8 osztályos iskola (1940), tantárgyak, tartalom (~1960) – diszciplináris logika, kiválasztó jelleg, felső szint a cél Időszerűség: Jelentősebb társadalmi, gazdasági változások Résztvevő „populáció szegmens” változása Változtatások, próbálkozások nem járnak eredménnyel Szereplők egyetértenek vele Klebelsberg Kunó: tantárgyak, Budó Ágoston – tartalom, Marx György - modernizálás

9 Paradigmaváltás – a javaslat általános jellemzői
Nemzetközi trendnek megfelelő – az 5-10 év múlva várható legfejlettebb gyakorlatot célozza meg Figyelembe veszi a magyar hagyományokat és a jelen helyzet lehetőségeit A felsorolt problémákra megoldást nyújt, egyéb problémákat („25” és „12” pontok) kezel 5-10 év alatt valósítható meg Rugalmas, részleteiben alakítható Oktatási kísérletként is elindítható Az elmúlt időszak „támadott” változtatásai közül többnek értelmet ad, több jelenlegi fejlesztés beilleszthető

10 Paradigmaváltás – javaslat, felismerés
A diákok többségének a jelenleg tanított közismereti tantárgyak a „szaktárgyi logika” szerint nem taníthatók eredményesen Az életükben várhatóan szükséges ismereteket, készségeket csak részben, rossz hatékonysággal kapják meg Tartalmi, módszertani, formai változás egységes rendszerben

11 Paradigmaváltás - javaslat
Tartalom: Jelenleg oktatott tantárgyaknál: hasznos „mindennapi” ismeretek, általános műveltség (tájékozottság), gondolkodás aktuális „mindennapi” problémákban – memorizálás helyett gyakorlat, alkalmazás Példa: Természettudományok, „Science education” tudományok üzenete, természettudományos gondolkodás a köznapi gondolkodásban – a teljes iskolai időszakra koherens módon (lehet diszciplinárisan is) Általános iskola: alapkészségek, motiváció, orientáció NAT nevelési céljainak, fejlesztési területeinek, a kompetenciák fejlesztésének megfelelő oktatási gyakorlat (tartalom) eddiginél jelentősebb arányú alkalmazása

12 Paradigmaváltás - javaslat
Eddig nem (kis mértékben) tanított hasznos ismeretek tanítása: életviteli, egészségügyi, orvosi, gazdasági, pénzügyi, informatikai, technológiai, jogi, pszichológiai, kommunikációs, menedzsment, logisztikai, politológiai, média... Módszer: Oktatás a gyakorlatban tevékenységeken keresztül – kontakt órák száma 30-40%-kal kevesebb - „Life like learning” (duális közismereti képzés), epochális oktatás Minden módszer használható (problem-, project-, inquiry- based learning) – megfelelő tartalom esetén a frontális oktatás is eredményes Értékelés: cél megtalálni ki miben jó, a tanulás segítése

13 Paradigmaváltás - javaslat
Forma: Optimális differenciálás 2/3 1/3

14 Paradigmaváltás – javaslat
Elektronikus tankönyv e-tankönyv, IKT eszközök folyamatos használatát jelenti, lehetővé teszi a differenciálást alapszinttől a tehetséggondozásig – része „tevékenységtár”, tanári kézikönyv Iskolán kívüli tevékenységek Erdei iskola; üzemek, munkahelyek, színház, múzeum, kulturális események látogatása; projekthetek (epochális tanulásszervezés)...

15 Fejlesztési területek – nevelési célok
Paradigmaváltás – NAT 2012 Fejlesztési területek – nevelési célok Önismeret, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosság, tanulás tanítása… Kulcskompetenciák: Anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció matematikai, természettudományos és technikai, digitális, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállalkozói, művészeti, tanulási 4K(C): kommunikáció, kooperáció, kreativitás, kritikus gondolkodás

16 Példa – Fizika kerettantervek
Témakörök: „B” Mechanika (mozgás, erő, energia, munka) Hőtan (gázok, folyadékok) Elektromosságtan (elektrosztatika, áram, mező, indukció) Fénytan (rezgések és hullámok) Modern fizika Magfizika, csillagászat „A” Mozgások, közlekedés (30) Energia (25) Elektromosság (35) Környezeti fizika (20) Kommunikáció, információ, sugárzás (35) Csillagászat (20)

17 Példa – Fizika „A” kerettanterv
Leckék címei (Energia) : Mi az energia és mivé alakul? Energia nélkül nem megy… Az élet és az energia, mi az a kalória? Mit és mennyit együnk? Mi hajtja a járműveinket? Különleges meghajtású járművek Legfontosabb energiaforrásunk a Nap A napenergia felhasználása A hőterjedés formái Korszerű házak, lakások Atomenergia Energiagondok

18 Teendők Politikai támogatás, közmegegyezés (oktatási szakemberek, egyetemi szakemberek, tananyagfejlesztők, tanárok) Tartalom, módszerek, differenciálás – NAT, kerettantervek, elektronikus tananyagok, tevékenységtárak, tanári kézikönyvek Kimeneti szabályozás, érettségi rendszer (pl.: GCSE, szaktárgyi érettségi továbbtanulóknak) Szaktanácsadói rendszer, tanártovábbképzések, tanárképzés

19 Köszönöm a figyelmet!