A tudásmenedZsment folyamatai

Az előadások a következő témára: "A tudásmenedZsment folyamatai"— Előadás másolata:

1 A tudásmenedZsment folyamatai

2 Milyen tevékenységeket folytatnak tudásmenedzsment megnevezés alatt?
…. Információ és tudásmenedzsment alapok I.

3 A tudás konverzió folyamatai
Információ és tudásmenedzsment alapok I.

4 Dave Snowden 4 fő irányvonal
Az egyének explicit tudásának mások számára hozzáférhetővé tétele Egyének tacit tudásának hozzáférhetővé tétele Tacit tudások explicitté alakítása Explicit tudás felhasználásától, a tacit tudás használata felé Tudásmegosztás Tudás konverzió Információ és tudásmenedzsment alapok I.

5 Dave Snowden 7 Alapelve A tudásátadás mindig önkéntes, sohasem lehet kötelező. Csak akkor tudjuk, amit tudunk, amikor tudnunk kell/szükséges. Ha valóban szükség van rá, kevés ember tartja meg magának/hallgatja el a tudását. Minden töredezett/részletekben van meg. (fragmented) Az elfogadott hibából többet tanulhatunk, mint a sikerekből. Ahogyan tovább adjuk a tudásunkat, nem azonos azzal ahogyan tudjuk. Mindig többet tudunk, mint amit elmondunk, és mindig többet mondunk el, mint amit leírunk. Információ és tudásmenedzsment alapok I.

6 Dave Snowden holisztikus megközelítése (1998)
Tudásfeltérképezés Kompetencia létrehozása Az intellektuális tőke menedzselésének rendszerei Szervezeti változás A tudás ökológiájának a menedzsmentje, ahol a szociális hálózatok és a tudáshálózatok állnak a központba. "1. Knowledge will only ever be volunteered it can not be conscripted. 2. We only know what we know when we need to know it. 3. We always know more than we can tell and we will always tell more than we can write down." Információ és tudásmenedzsment alapok I.

7 Prusak - 3 lényegi feladat
A tudás láthatóvá tétele A tudás infrastruktúrájának kiépítése A tudás kultúrájának fejlesztése Információ és tudásmenedzsment alapok I.

8 Ruggles, Rudy (1998) új tudások létrehozása
a szervezeten kívüli értékes tudáshoz való hozzáférés biztosítása a szervezeti döntések esetében a meglévő tudásokhoz való hozzájutás a tudásnak a szervezeti folyamatokba, termékekbe és szolgáltatásokba való beágyazása a tudás megjelenítése dokumentumokba, adatbázisokba és szoftverekbe a meglévő szervezeti tudás eljuttatása a szervezet más területeire, egységeibe a tudás értékelésének és tm-tevékenységek eredményességének mérése Információ és tudásmenedzsment alapok I.

9 Probst – Romhard - Raub (1999)
Rendszerlogikát követő modell Egymásra épülése Visszacsatolás Nem lehet az egyes folyamatokat elkülönítve kezelni Az egyes elemeket megcélzó beavatkozások hatással vannak a tudásmenedzsment többi folyamatára Információ és tudásmenedzsment alapok I.

10 A tudásmenedzsment folyamatai
A tudáscélok és igények meghatározása A tudás feltárása A tudás rögzítése A tudás megszerzése, fejlesztése A tudás megosztása A tudás hasznosítása A tudás ellenőrzése, értékelése A új tudás létrehozása Információ és tudásmenedzsment alapok I.

11 Feladat Tegyék „sorrendbe” ezeket a tevékenységeket.
Hogyan jönnek egymás után? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz?

12 Információ és tudásmenedzsment alapok I.

13 Információ és tudásmenedzsment alapok I.

14 Információ és tudásmenedzsment alapok I.

15 Probst-Romhard-Raub Tudásmenedzsment célok Tudásértékelés
Tudás azonosítása Tudás felhasználása Tudás megőrzése Tudás szerzése Tudás fejlesztése Tudás megosztása Információ és tudásmenedzsment alapok I.

16 Információ és tudásmenedzsment alapok I.

17 Feladat Mi gátolja illetve segíti a tudásmenedzsment folyamatokat?
Készítsenek csoport Ishikawa diagramot.

18 Ishikawa (halszálka, ok-okozati) diagram

19

20 Vizsgálandó tényezők Elektronikus környezet Fizikai környezet
Egyén társas kapcsolatai Egyéni tudás, képesség Befogadó Vezető Szervezeti kultúra (általában)

21

22

23 Tudás megosztási probléma okai Lehetséges megoldások
Bizalom hiánya Kapcsolatok és bizalom kiépítése személyes találkozókon keresztül Eltérő kultúrák, szókincsek, vonatkoztatási rendszerek Közös alap létrehozása oktatással, eszmecserékkel, publikációkkal, csapatszervezéssel, vetésforgóban betöltött állásokkal Idő- és találkozóhely hiánya; korlátolt gondolkodás a produktív munkáról A tudástranszferhez szükséges idő és hely megteremtése; vásárok, társalgók, konferencia beszámolók A tudás kizárólagos birtokosának státus és jutalom jár A teljesítményértékelés és az ösztönző rendszer a tudásmegosztáson alapuljon A befogadók abszorpciós képességének hiánya Az alkalmazottak rugalmasságra nevelése; elegendő idő a tanulásra; a munkaszerződések lényegi elvárása az ötletekre való nyitottság Hit abban, hogy a a tudás meghatározott csoportok "előjoga", a "nem mi találtuk ki" szindróma A nem hierarchikus tudás megközelítések ösztönzése; a gondolatok minősége fontosabb az ismeretforrás rangjánál Intolerancia a hibákkal és a segítségkéréssel szemben A kreatív hibák és az együttműködés elfogadása és jutalmazása; nem jár státuszvesztéssel, ha valaki nem tud mindent Bencsik Andrea: A tudásmenedzsment emberi oldala. Miskolc: Z-Press Kiadó Kft p

24 Tudáscélok és igények meghatározása Tudás feltárása
Tudás megszerzése, fejlesztése Tudás hasznosítása Tudás megosztása Tudás rögzítése, tárolása Tudás ellenőrzése, mérése Új tudás létrehozása Információ és tudásmenedzsment alapok I.

25 Tudáscélok és igények meghatározása 1.
Tudatos tudású vállalati kultúra kialakítása Tudáscélok és igények meghatározása 1. Gilbert Probs szerint a következő tudáscélok lehetnek: Normatív célok: örömteli vállalati kultúra megteremtés, versenyképesség alapjainak biztosítása Stratégiai célok: a meglévő szervezeti tudás segíti a stratégia megvalósításában, új, magasabb szintű stratégia kidolgozása, az alaptudás összefoglalása új tudás kialakítása érdekében; Operatív célok: célok határozott megfogalmazása, gyakorlati alkalmazás, követelményállítás; Információ és tudásmenedzsment alapok I.

26 Tudáscélok és igények meghatározása 2.
Az információ- és tudásfolyamatok és források azonosítása pontos megbízható áttekintése arról, hogy milyen tudásra van szükségük, és hogy ez a tudás milyen mértékben áll rendelkezésre. ( tudásfeltárás) Ehhez elemezni kell egyrészt a meglevő adat-, információs- és tudásfolyamatokat és azt, hogy mennyiben felelnek meg az igényeknek, a folyamatok elemezése alapján azt kell meghatározni, hogy melyek a szervezet folyamatainak adat-, és információ és tudásigényei. Információ és tudásmenedzsment alapok I.

27 Tudáscélok és igények meghatározása 3.
a versenyfeltételek között problémamegoldásra irányulnak, versenyelőny megszerzésére, új termékek vagy új folyamatok fejlesztésére, bevezetésére. A tudáscélok és igények meghatározása a küldetésnyilatkozat, jövőkép és stratégia, illetve a társadalmi, gazdasági, politikai és technológiai trendek figyelembe vételével történik, amely során meg kell határozni azokat a tudás típusokat, készségeket, amelyekre a jövőbeli fejlődéshez szükség van. Információ és tudásmenedzsment alapok I.

28 Tudás feltárása A rögzített információk, tudáselemek feldolgozása - az azokban rejlő értékes információk, új információk kiszűrése, a „nóvum” kimutatása, „kibányászása”. A munkatársakban rejlő tudás részletes feltárása, kimutatása - a tudáselemek szintjén. Tudásaudit - tudás jelenlétét, áramlását és termelésének feltételrendszerét vizsgálja interjúk, kérdőívek, dokumentumelemzések formájában Információ és tudásmenedzsment alapok I.

29 Tudás megszerzése, fejlesztése 1.
Az információ- és tudáspiac áttekintését, a források értékelését, szelektálását , beszerzése Az ügyfelekkel, a beszállítókkal, a versenytársakkal, valamint az együttműködő partnerekkel fenntartott kapcsolat A humánerőforrás fejlesztése, új munkatársak, tanácsadók, szakemberek foglalkoztatása. Humánerőforrás menedzsment – egyéni tudásfejlesztése Az egyéni és szervezeti tanulás során jelentkező gátakat felmérése Hogyan tanulnak a könyvtárosok? Információ és tudásmenedzsment alapok I.

30 Tudás megszerzése, fejlesztése 2.
Davenport és Prusak a tudás létrehozásának öt lehetséges módja : felvásárlás vagy bérlés, az erőforrások célorientált felhasználása, a vegyítés - Gerald Hirshberg „kreatív súrlódásnak” nevezi, amely akkor valósul meg igazán, ha szándékosan eltérő gondolkodású, életkorú, képességű és értékrendű embereket válogatunk össze. az adaptáció tudáshálózatok Információ és tudásmenedzsment alapok I.

31 Tudás megszerzése, fejlesztése 3
Tudás megszerzése, fejlesztése 3. A tudás megszerzésére vonatkozó mérések a munkatársak továbbképzésére fordított összeg abszolút értékben, a vállalat/intézmény egyéb kiadásaihoz viszonyítva és összehasonlítva a versenytársak számadataival, a meghívott előadók által tartott tanfolyamokon vagy külső tanfolyamokon töltött napok száma, a házon belüli előadások száma, a házi tanfolyamokon töltött napok száma, tudományos fokozat megszerzésére törekvő munkatársak száma, az alkalmazottak által látogatott szakmai rendezvények mennyisége, az adatbázisokban végrehajtott keresések száma, az automatikus témafigyelések mennyisége Információ és tudásmenedzsment alapok I.

32 A tudás rögzítése, tárolása 1.
Tudás rögzített, folyamatosan felfrissített és hozzáférhető legyen Kereshetőség biztosítása információkereső nyelvek, és egyéb módszerek, eszközök, eljárások segítségével Folyamatos, rendszeres és tudatos aktualizálás, felfrissítés és adatvédelem Tudás rögzítése - adatbázis formájában, de folyamatábrákban, know- how leírásokban, esettanulmányokban, jó gyakorlat riportban (best practice report) és szervezeti wikikben is nagymértékű tudás „tárolható”. A mindennapi munkába is be kell építeni a tudásrögzítés folyamatát: napi-heti riportok, beszámolók írása, konferencia és tanfolyami beszámolók írása Információ és tudásmenedzsment alapok I.

33 A tudás rögzítése, tárolása 2.
Eldöntendő kérdések: Melyek legyenek a feldolgozandó tudáselemek /tudáskvantumok, ismeretkvantumok/, azaz a feldolgozási-tárolási-keresési egységei? Mik legyenek az adattípusok és adatelemek? Mik legyenek a feldolgozási szintek? Milyen mély legyen a feldolgozás? Hogyan valósítsuk meg az integrált feltárást? Validáció Információ és tudásmenedzsment alapok I.

34 Tudásmegosztás 1. Hasznos, hasznosítható információk tapasztalatok kereshetőségének biztosítása, - mindenki hozzájusson a számára szükséges tudáselemekhez. vállalati tudásportálok, intranetek, vállalati irányítása rendszer személyes, közvetlen csatornák - csoport- és szervezeti síkra legyen átvihető – web 2.0 alkalmazások Információ és tudásmenedzsment alapok I.

35 Tudásmegosztás 2. Kiss Ferenc szerint a megosztás típusai:
klasszikus iskolai modellektől a blended és elearning megoldásokig; az egyetlen készségre fókuszáló villámtréningektől a sokéves, átfogó képzésekig; a műhelymunkától a nemzetközi konferenciáig; a papír alapú levelezéstől a folyóiratokig és könyvekig; a személyes találkozásoktól a közösségi portálok szolgáltatásáig. Kiss Ferenc. Tudásközösség – a hagyományőrzés legősibb és legkorszerűbb formája p. Az egyik legfontosabb elvárás ezekkel az eszközökkel szemben a tudás kategorizálhatóság és visszakereshetőség, a dokumentum megosztásának és közös szerkesztésének lehetősége.

36 Informális Formális Külső - Együttműködés az ügyfelekkel - Együttműködés a beszállítókkal - Kooperáció egyetemekkel - Bérlés - Tudáslopás - Megfelelő kommunikáció - Vegyítés - Kutatás, szakfolyóiratok - Piackutatás - Tudásgenerálás a szervezetek informális, összeverődő hálózatain keresztül - Egy találó történet - Továbbképzés - Új munkatárs felvétele - Összehasonlító elemzés - Tanácsadók felhasználása - Vállalat felvásárlása - Adaptáció Belső - Saját tapasztalat - Betanítás, mentor - Vállalati pletyka - Célorientált erőforrások

37 A tudás felhasználása, hasznosítása
A tudás beépítése a folyamatokba Motivált munkatársak - nyitottak az új, hatékony, ésszerű megoldások előtt, és fejlesztésre orientáltak. Hiába van a legjobb intranet, a legjobb portál, ha nem használják, vagy csak essék-lássák módra. Ismerni kell a vállalat munkatársainak munkaszokásait, információ és tudásszerzési és hasznosítási igényeit és szokásait.  Motivációs intézkedések Információ és tudásmenedzsment alapok I.

38 Tudás ellenőrzése , mérése
A versenyképességhez való hozzájárulás mértékének megítélésében fontos szerepük van azoknak a mutatóknak, melyeket a normatív, stratégiai és operatív célok méréséhez hozzárendelünk. A célkitűzés fázisában rögzíteni kell a sikerértékelés lehetőségét (tudástérképek, tudáskatalógusok) tudási céloknak megfelelően szükség van mérési módszerekre a normatív, stratégiai és operatív tudáscélok méréséhez – indikátorok kiderül, hogy milyen minőségű volt a megfogalmazott célkitűzés. A célok meghatározásakor mindig rögzítjük a sikerértékelés lehetőségeit. Információ és tudásmenedzsment alapok I.

39 IAM (Intangable Assets Monitor) és a Balanced Scorecard
Tudás mérése, ellenőrzése 2. Hogyan mérhetjük, hogy nőtt-e a szervezet és az egyének tudása? Használók, vevők elégedettsége? Korábbi eredményekhez viszonyítunk? Kitűzött célokhoz való viszonyítás? IAM (Intangable Assets Monitor) és a Balanced Scorecard „Növeltük az ügyféltőkét, a munkatársak intellektuális összképessége tanfolyamok és továbbképzések segítségével a létszámcsökkenés ellenére szinten maradt, vagy az állomány csökkenése mellett növekedett a kölcsönzés/használat mutatója.” Információ és tudásmenedzsment alapok I.

40 Új tudás létrehozása Spontán szervezeti folyamatok, tervezett tudás átadás közben Lehetőség a tudásmegosztásra és e közben új tudás létrehozására Új tudás létrehozása már meglévő, rögzített tudáselemek alapján Új tudás rögzítése Új tudás célokat generálhat

41 A tudásmenedzsment alkalmazásának legfőbb céljai a szervezeten belül:
segítse elő a tudásátadást a dolgozók között a megosztáson alapuló szervezeti kultúra kialakításával; keltse fel és erősítse a dolgozók motiváltságát és képességét a tanulásra; biztosítson lehetőséget innovatív, új tudás létrehozására és annak beépítésére a szervezeti folyamatokba; hatékonyabban használja ki a dolgozók explicit és tacit tudását így biztosítva gyorsabb és jobb minőségű szolgáltatásokat a felhasználók számára; alakítsa a szervezetét tanulószervezetté. Információ és tudásmenedzsment alapok I.