Optikai mérések műszeres analitikusok számára

Az előadások a következő témára: "Optikai mérések műszeres analitikusok számára"— Előadás másolata:

1 Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fotometria, spektrofotometria a szóbeli vizsga 6. tételéhez Frissítés:

2 A tétel vázlata A fény kölcsönhatása anyagi rendszerekkel. A foto-metria, spektrofotometria elvi alapjai, analitikai alkalmazása – Az elektromágneses spektrum fogalma, felosztása UV, VIS, IR tartományokra – A fotometria alapfogalmai: transzmittancia és abszorbancia – A fényelnyelés alaptörvénye a Lambert−Beer-törvény – Eltérések a Lambert−Beer-törvénytől – Az abszorpciós spektrum – A fotométerek felépítése, fontosabb részei – A fotometriás mérések kiértékelése

3 Emlékeztető - a fény Minőségi jellemzők: frekvencia,
terjedési sebesség, hullámhossz. A fény helye az elektromágneses sugárzások népes családjában: IR VIS UV rádióhullámok mikrohullám fény röntgen-sugárzás -sugárzás További jellemzők: lehet polarizált (síkban vagy cirkulárisan) vagy polarizálatlan (kitüntetett irány nélküli). Az elektromágneses sugárzások kettős természete: hullám és részecske. f (), E 

4 Az elektromágneses spektrum fogalma, felosztása
A spektrum egy diagram, amin ábrázoljuk a kibocsátott, az áteresztett, elnyelt, visszavert vagy szórt fény intenzitását, illetve mértékét a hullámhossz, frekvencia vagy hullámszám függvényében. A felosztás ultraibolya (UV) látható (VIS) infravörös (IR) nm, nm >800 nm. E  A  molekula-spektrum atomspektrum

5 A fotometria alapfogalmai
A fény megoszlása: I0 = IR + IA + IT I0 = az anyagra bocsátott fény intenzitása, IR = a visszavert fény intenzitása, IA = az elnyelt fény intenzitása (nem mérhető), IT = az áteresztett fény intenzitása; a továbbiakban I. Transzmittancia – az áteresztés mértéke: 0 ≤ T < 1, illetve 0 ≤ T% < 100 Az abszorbancia (A) – az elnyelés mértékét jelző mennyiség.

6 Az abszorpciós spektrum
Az abszorpciós spektrumban az abszorbanciát ábrázoljuk a hullámhossz, a frekvencia vagy a hullámszám függvé-nyében: Minőségi jellemző az elnyelési maximumok („csúcsok”) és minimumok („völgyek”) hullámhossza. Mennyiségi jellemző: az elnyelési maximumok és minimu-mok abszorbanciája. abszorbancia hullámhossz

7 A Lambert – Beer törvény és korlátai
A fényelnyelés alaptörvénye (a fotometria alapegyenlete): A = ε·c·ℓ ,ahol ε a fajlagos abszorbancia, c a koncentráció (többféle), ℓ a fény úthossza az anyagban. A törvény csak híg oldatokban érvényes, ha nincs asszociáció, disszociáció, reakció az oldószerrel és a fény monokromatikus (egyszínű). Széleskörűen használják koncentráció mérésére látható tartományban = színes anyagok, illetve = reagensekkel színessé alakított anyagok esetében, valamint IR és UV tartományban színtelen anyagokhoz is.

8 Fotométer/spektrofotométer felépítése
[fényforrás, a rajzokon ], mintatartó, [fényfelbontó: mono- vagy poli- kromátor, esetleg helyettük színszűrők], detektor, jelfeldolgozó, kijelző, [regisztráló, adattároló, adatfeldolgozó egység]. Az optikai részben ezeket rések, tükrök, esetleg a fényt fókuszáló lencsék, tükrök egészítik ki. Több minta vagy folyamatos mérés esetén mintaváltó, pumpa és más dolgok is szükségesek lehetnek. a szögletes zárójelben lévő részek nem minden készülékben vannak

9 Fényforrás (lámpa Követelmények:
– állandó fényerősség (stabilizált tápegység), – a kívánt tartományban viszonylag egyenletesen; – hosszú élettartam. Látható tartományban halogén wolfrám-izzó, UV-tartományban deutérium lámpa ( D2 gázzal töltött kisülési cső) LED (fénykibocsátó dióda): hordozható fotométerekben. Xenon lámpa (UV+VIS): fluoriméterben Különleges lámpák: AAS és IR mérésekhez. (ott lesz róluk szó)

10 Fényfelbontók: szűrők, monokromátorok
Fotométer: szűrő. Spektrofotométer: prizma vagy rács A jó felbontású prizma több problémát is hordoz: drága, nagy és nehéz, így a mai fotométerekben szó szerint nincs helye. A korszerű spektrofotométerekben optikai rács van.

11 Mintatartó, küvetta Követelmény:
kémiailag ellenálló (sav, lúg, oldószer) az alkalmazott tartományban átlátszó legyen. Látható (VIS): üveg, műanyag (olcsó, nem törékeny, de karcosodik, szennyeződik). kvarcüveg (a legjobb, de drága és törékeny), Ultraibolya (UV): kvarcüveg. Alak: hasáb (plánparalell lemezek). hengeres (pontos elhelyezés, miért?) Méret: tized mm-től dm nagyságrendig (gázok – több m, 100 m, km?).

12 Küvetták 1. kvarcküvetta pár fedővel 2. 3.
2. műanyag (polisztirol) küvetta 3. hengeres üveg küvetta

13 Detektorok Detektor: a fényt elektromos jellé alakítja.
fotocella, fotodióda, fotoelektron-sokszorozó Diódasor detektor ( db fotodióda)

14 Jelfeldolgozó, kijelző, stb.
Jelfeldolgozó: a kapott elektromos jelet a zavartól megtisztítja (leválasztás), erősíti, formálja. Kijelző: a jelfeldolgozóról jövő jelet kijelzi, leolvashatóvá teszi. Lehet Analóg – pl. mutató egy skála előtt Digitális – számkijelzésű. Melyik a jobb? Miért? Regisztráló: a kapott jeleket lassan mozgó papíron (analóg módon) rögzíti. Régen igen elterjedt volt, különösen sorozat, illetve folyamatos mérések esetén. Adattároló: a korszerű megoldás a regisztráló kiváltására. Az adatok tárolása digitálisan történik valamilyen háttér-tárolón (pl. HDD). Adatfeldolgozó: szoftver, amivel a kapott adatokat feldolgozzák (különbség, összeg, kalibráció, spektrum alapján azonosítás, stb.).

15 A spektrofotométerek optikai felépítése 1.
Az általánosan ismert (abszorpciós) spektrofotométer: Alkalmas turbidimetriás (zavaros anyagok) mérésre is. A fényfelbontó és a minta sorrendje lehet fordított is: Diódasor detektor esetén a sorrend csak az utóbbi lehet és a 3. rés „hiányzik”: IT fény-felbontó minta referencia detektor jelfeldolgozókijelző I0 IT minta referencia fény-felbontó detektor jelfeldolgozókijelző I0 IT minta referencia fény-felbontó diódasor detektor jelfeldolgozókijelző I0

16 A spektrofotométerek optikai felépítése 2.
A nefelometriás (szórt fényt mérő) spektrofotométer: Hasonló a fluoreszcens spektrofotométer elrendezése is: I0 fény-felbontó minta referencia ID detektor jelfeldolgozókijelző I0 fény-felbontó minta referencia fény-felbontó IF detektor jelfeldolgozókijelző

17 A spektrofotométerek optikai felépítése 3.
A reflektometriás (visszavert fényt mérő) spektrofotométer (elvi felépítés): A minta saját felszínének visszaverését mérjük (nem küvettán keresztül). Az emissziós fotométerek esetében a fényforrás „hiányzik”, a sorrend kötött, a fényfelbontó gyakran színszűrő: minta referencia fény-felbontó I0 IR detektor jelfeldolgozókijelző IE minta referencia fény-felbontó detektor jelfeldolgozókijelző I0 = 0 I0

18 A fotometriás mérések kiértékelése 1.
Alap: Lambert – Beer törvény (A = ·B·ℓ) Ismert fajlagos/moláris abszorbancia esetén közvetlenül számolhatunk a Lambert – Beer törvénnyel. Pl. a permanganát ionra = 525 nm hullámhosszon kb.  = 0,0456/(mg/dm3·cm) 1 cm-es küvettában mért A = 0,123 abszorbanciájú oldatnak mennyi a permanganát tömegkoncentrációja mg/dm3-ben? A = ·B·ℓ képletbe behelyettesítve: = 2,70 mg/dm3

19 Az abszorpciós fotometriás mérések kiértékelése 2.
Egypontos = két oldatos módszer Egy ismert koncentrációjú oldatot mérünk nullázás után, az ismeretlen(eke)t ehhez hasonlítjuk. Valójában két pontunk van: a másik a vakpróba A = 0 értékkel. A Lambert – Beer törvény alapján: Pl. B = 2,5 mg/dm3-es oldat A = 0,114 abszorbanciájú. Hány mg/dm3-es oldatnak A = 0,123 az abszorbanciája? = 2,70 mg/dm3

20 Az abszorpciós fotometriás mérések kiértékelése 3.
Többpontos kalibráció = oldatsorozatos módszer ismert összetételű oldatok, egyenes illesztése. A(minta) = 0,400 1. leolvasás grafikusan: 0,17 2. számolás az egyenletből: 0,4=2,2352x+0,0295 0,166

21 Az abszorpciós fotometriás mérések kiértékelése 4.
Standard addíció A vizsgálandó mintából azonos mennyiséget mérünk egyforma lombikokba, hozzáteszünk ismert összetételű oldatból növekvő térfogatokat, pl. 0, 1, 2, 3, 4 cm3; jelre töltjük, mérjük. Az adatokhoz egyenest illesztünk. Leolvasás: az x tengely metszéspontja. A valóság: jel x c