Az óravázlat felépítése

Az előadások a következő témára: "Az óravázlat felépítése"— Előadás másolata:

1 Az óravázlat felépítése
Földrajz tanítása XII. Óratípusok Felkészülés az órára Az óravázlat felépítése Az óra időbeosztása

2 A földrajztanításban alkalmazott óratípusok
Bevezető, motivációs órák Új ismeret szerző és feldolgozó órák Képesség fejlesztő, gyakorló órák Ismereteket elmélyítő, rendszerező órák Ismereteket, képességeket ellenőrző órák

3 Új ismeret feldolgozó óra
Óra kezdete (jelentés, adminisztráció) Ellenőrzés Írásbeli vagy gyakorlati házi feladatok ellenőrzése Az elmúlt órák anyagának felelevenítése (katekizáló beszélgetés) Egyéni szóbeli vagy írásbeli feleletek

4 Új ismeret feldolgozó óra
Az új anyag feldolgozása Motiváció, célkitűzések (a tanulók pontosan tudják mire kell összpontosítani a figyelmüket, milyen feladat áll előttük) Az új anyag logikai egységeinek feldolgozása változatos módszerekkel és munkaformákkal Az egyes logikai egysége részösszefoglalása, rögzítése változatos módszerekkel (pl. applikációk, munkafüzet kapcsolódó részeinek megoldása, vázlat készítés, beszélgetés stb.)

5 Új ismeret feldolgozó óra
Óra végi összefoglalás Értékelés Az osztály munkájának értékelése Egyes tanulók (legjobb vagy/és a leggyengébb teljesítményt nyújtók egyéni értékelése)

6 Képességet fejlesztő, gyakorló földrajz óra
Didaktikai felosztása nagyon különböző lehet, ahány feladat, annyiféle óra felépítés lehetséges. DE: Célkitűzés (annak kiemelése, hogy az adott tevékenységnek mi a jelentősége a tanulók mindennapi életében, hol vehetik hasznát a megszerzett képességeknek stb.. Munka megtervezése, megszervezése Feladat elvégzése a háttérben maradó tanár irányításával, segítségével Összefoglalás, rögzítés Értékelés

7 Ismereteket elmélyítő, rendszerező óra didaktikai felépítése
Cél megjelölése, az adott témakörrel kapcsolatos új szempontrendszer megfogalmazása Az ismereteke rendszerező összefoglalása a megadott szempontok szerint, lehetőség szerint a feldolgozáshoz képest más, új módszerekkel Általánosítások, következtetések levonása, az ok-okozati összefüggések hangsúlyozása, törvényszerűségek, hasonlóságok, különbségek kiemelése Tanulói otthoni feladatok kijelölése Értékelés

8 A tanmenet A tanév földrajztanítási folyamatát összegző munkaterv
Előrehaladási ütemterv, amely felsorolja, hogy az egymást követő órák sorozatában mivel foglalkoznak a tanulók. A szakmai feladatokon kívül tartalmazza a módszertani eszközöket és a technikai feltételeket is. A tanmenetet minden év eleje, szeptember végéig készíti el a tanár. Készítésének alapja a tantervi program, de figyelembe kell venni a tanulócsoport összetételét, aktualitásokat, alkalmazott tankönyvcsaládot stb…

9

10 Az óra megtervezése Nem lyukasórában.
Legalább előző nap, hogy legyen idő az eszköz előkészítésre, szervezésre. Sosem hagyható el! Minden óra új kihívás, sajátos feladatokkal.

11 Végiggondolni…. Mi az óra konkrét anyaga?
Mik az óra céljai és feladatai? Didaktikai feladatok Oktatási feladatok Nevelési feladatok Képzési feladatok Milyen óratípus szükséges? Mely munkamódszerekre van szükség? Hogyan épüljön fel az óra? A kiválasztott tananyagot logikai sorba kell rendezni, időbeosztás tervezése. Milyen eszközöket igényel az óra? Milyen szervezési feladatok vannak?(pl. tanterem átrendezés)

12 Az elkészített tervezetet mentortanár hagyja jóvá. Két részből áll:
Általános rész Az óra menete, a tényleges földrajz órai munka cselekvési menete

13 Általános rész

14 Általános rész

15 Milyen a jó óravázlat? Amiből a készítője eredményesen tud tanítani, így személyenként nagyon különböző is lehet. Idővel változik, egyszerűsödik. Tartalmazhatja az óra menetét, időbeosztását, lényeges tanári kérdéseket, a tananyag vázát, a szükséges eszközöket stb. Óravázlat célja: Az órát előre átgondoljuk Az órán belepillantsunk, fogódzó

16 A tanítási tervezetek javasolt felépítése
Idő Az óra menete Didaktikai mozzanatok Módszerek, munkaformák Eszközök

17 Tanárok előkészítő szokásai
A megkérdezettek 61,3%-a naponta előkészül a másnapi órákra, de Csak 6,1%-uk készít naponta részletes óratervet.

18 Az óra időbeosztását befolyásoló tényezők…
az életkori és az egyéni fiziológiai sajátosságok ismerete a bioritmus egyik eleme, a koncentrációs képesség heti, napi és tanórai alakulási „görbéjének” az ismerete Az egyes tanítási órák megfelelő tagolása érdekében az intenzív figyelem, koncentráció átlagos mértékét és befolyásoló tényezőit is ismerni kell.

19 Az aktív és pihenési időszakok heti periodicitása

20 Az aktív és pihenési időszakok napi periodicitása

21 Az aktív és pihenési időszakok tanórai periodicitása

22 A tanítási óra időbeosztását tehát számos tényező befolyásolja:
- az aktív és pihenő szakaszok periodicitása, - a tanóra típusa, - a tananyag szerkezete, - a tanár és diákok szokásai stb.

23 Az óra időbeosztása Általánosan elfogadott irányszámok:
15 perc ellenőrzés 25 perc új anyag 5 perc összefoglalás

24 Ezen irányszámok részletesebb kidolgozását tartalmazza az alábbi beosztás:
Adminisztráció, ráhangolás, motiváció 3 perc Házi feladat ellenőrzés, feleltetés 10 perc Bevezetés perc Előkészítés perc Új ismeretet feldolgozás perc Gyakorlás alkalmazás 5 perc Ellenőrzés perc Ismétlés, megszilárdítás 3 perc Összesen perc

25 A.-M. Tausch féle időbeosztás
1-5 perc Érdekes, korosztálynak megfelelő probléma szituáció Az össz. idő 40-80%-a az új anyag feldolgozása a tanár irányításával 5-15 perc absztraháló, rendszerező fázis, összefoglalás, lényeg kiemelés, precíz megfogalmazás 5 perc TRANSZFER (tanultak integrálása az addigi ismeretekbe)

26 Földrajzórák elemzése

27 Az óra megfigyelés típusai
Kötetlen megfigyelés: jellemzője a sokoldalú adatgyűjtés, a megfigyelő nagyfokú szabadsága a megfigyelendő jelenségek kiválasztásában, értelmezésében és a megfigyelés módjában. Struktúrált megfigyelés: jellemzője a rendszeresség és az objektivitásra való törekvés. A megfigyelés irányulhat egy tanárra, tanulókra, a pedagógus és az osztály interakciójára. A tematikus megfigyelés valamilyen didaktikai változó (pl. a tanár kérdései, szemléltetés stb.) megfigyelését jelenti. A pedagógus egész napi munkája is nyomonkövethető.

28 A struktúrált megfigyelés szempontjai
Motiváció Rend és fegyelem, tanulók magatartása Az óra logikai menete felépítése Humor, mint tanítási stratégia A kérdezés technikája, tanári és tanulói kérdések Tanári magyarázat Szemléltetés Tartalmi differenciálás módszerei, a differenciálás módjai a tanulásszervezésben, munkaformák Táblakép Hatékony értékelés Képesség fejlesztés Nevelési feladatok Szakmai követelmények

29 Megfigyelés rögzítése
Teljes és szelektív jegyzőkönyvezés Teljes jegyzőkönyv: a megfigyelők valamennyi verbális és nem verbális megnyilatkozást igyekeznek rögzíteni. Előnye, hogy semleges, különböző szempontból elemezhető. Szelektív jegyzőkönyv: kiemeli a jelenségek egy körét, és ezen körön belüli eseményeket rögzíti

30 Az óraelemzés sémája

31 VÉGE!