Talpon maradunk ! ? Magyar Kórházszövetség XXIX Kongresszusa

Az előadások a következő témára: "Talpon maradunk ! ? Magyar Kórházszövetség XXIX Kongresszusa"— Előadás másolata:

1 Talpon maradunk ! ? Magyar Kórházszövetség XXIX Kongresszusa
„Egészségügyi Szervezetek az egészségügyről” FÓRUM Talpon maradunk ! ? Dr. Lehoczky Péter Gábor Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

2 TÉMÁK Kérdéseink, vívódásaink
A járóbeteg ellátás helyzete, megmozdult valami? Járóbetegellátási és egynapos munkacsoport Mi erről a lakosság véleménye - felmérés Betegfogadási listák és problémája Egynapos sebészet és jelentősége Konklúzió, javaslatok Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

3 Kérdéseink, dilemmáink:
Szerintünk igaz, de még ki szerint reménység az otthon közeli járóbeteg szakellátás? Természetes szövetségesünk az alapellátás, akiknek gondjainak segítésére kétszer 10 milliárd forintot fordítottak (2015,2016), de érdemleges javulást ez még nem eredményezett, s a járó fejlesztése nélkül a betegfogadás elhúzódása miatt nem is fog. Szakmapolitika az utóbbi időben többször hangoztatta az otthon-közeli- és járóbeteg szakellátás és az egynapos ellátás fontosságát Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

4 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
2015. év végi kasszasöprés: Járóbeteg-szakellátás ösztönzése - 4,7 milliárd forint „Az egészségügyi kormányzat kiemelt célkitűzése, hogy az egészségügyi ellátásokat a betegek által könnyebben elérhető és egyben hatékonyabb forrásfelhasználást lehetővé tevő járóbeteg-szakellátás irányába terelje, s erre az ellátást végző szolgáltatókat is ösztönözze. Ennek érdekében 4,680 milliárd Ft kerül kifizetésre a járóbeteg szakellátási tevékenységet végző szolgáltatók között, az intézményi finanszírozási keretet legfeljebb 10 százalékkal meghaladó többletteljesítmény teljes alapdíjon történő utólagos elszámolásával.” 2016. év végi kasszasöprés: - 1,0 milliárd forint „Az egészségügyi ágazat szintén kiemelt célkitűzése, hogy az egészségügyi ellátásokat a betegek által könnyebben elérhető és egyben hatékonyabb forrásfelhasználást lehetővé tevő járóbeteg szakellátás irányába terelje, s erre az ellátást végző szolgáltatókat is ösztönözze. Ennek érdekében millió forint kerül kifizetésre a - szakellátási tevékenységet végző szolgáltatók között többletteljesítményük Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

5 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Ahogy látjuk, érezzük: Mindez mindenképp előrelépés, azonban: Az önálló szakrendelők elégedetlenek, mivel a plusz finanszírozásból még ellátási arányuknak megfelelően sem részesültek. A tavalyinak csak kb. 20%-át kapták a 2016 év végi kasszasöprésből, Miközben a bérbeépítésekből is úgy látszik vesztesen kerültek ki, mivel hiába kapnak az ígéret szerint korrekciót, az egyre több közreműködő orvos miatt alulfinanszírozottságuk fokozódott. A közreműködők a béremelés arányában finanszírozásuk emelését kérik, melyet ha megadunk, a finanszírozási hiány nő, ha nem, elveszítjük a szakembert, s esetleg a szakmai profilt is. A kapott plusz finanszírozás a járó ellátásban sem elégséges. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

6 „Feszítő kérdések” az egészségügyi ellátással kapcsolatban:
Hová tartozzon a kórházi ellátás? (egyetemekhez?) Az ÁEEK-hez mi tartozzon? Marad-e még mozgáslehetőség a menedzsmentnek? Hová tartozzon a járóbeteg szakellátás (Regionális vagy megyei vezető kórházhoz vagy alapellátáshoz, legyen mindenhol legalább részlegesen önálló)? Milyen általános rendszer legyen? (Teljes állami? Regionális állami?) Hová tartozzanak tulajdonosi szempontból a járóbeteg ellátó intézmények? (állam? önkormányzat?) Az integráció, vagy az önállóság legyen a cél? Érdemes-e, megéri-e minél több definitív ellátást nyújtani (járó- és alapellátásban)? ABCS? Ezek után mit és mennyire fejlesszünk? Miközben halljuk, s olvassuk, hogy a cél: a lakosság-közeli ellátási formák fejlesztése Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

7 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Helyzetértékelés I. A praktizáló orvosok több mint 80%-a dolgozik a járóbeteg ellátásban köz- illetve magánszolgáltatóként DE: integrált intézményben működik a járóbeteg ellátás kb. 75%-a, 92 „önálló” önkormányzati szakrendelő van nél is több szakdolgozó és egyéb szakember dolgozik a járóbeteg ellátásban.(a magánszolgáltatókat nem nézve), s évente körülbelül 70 millió orvos-beteg találkozás történik. A növekvő betegfogadási és várólista, várakozási idő, mely a beteget és a szakszemélyzetet is a magánellátás felé tolja el, melyben helyenként személyes érintettség is közrejátszhat . Megoldás jelenthet: Kórházakban, szakrendelőkben a „kettős jogviszony tilalmának” törvényi szabályozása, rendezése, vállalkozások jóváhagyása. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

8 Álomhelyzet: Tételezzük fel azt az idealizált helyzetet, hogy megkapja az integrált intézmény vezetője az éves finanszírozást változatlan betegellátási feladat és kötelezettség mellett, és szabadon dönthet a felhasználásról, akkor mit tenne, hogy gazdaságosabban tudjon működni? Akkor nyilván a gazdaságosabb működésű járóbeteg ellátás, Egynapos Sebészet és Klinikum, Nappali Kórház, Nappali Ápolási otthon fejlesztése mellett döntene, s sikerülne is neki a gazdaságosabb működtetés. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

9 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Helyzetértékelés II. A járó-fekvőbeteg ellátásban egyaránt elvégezhető beavatkozásokat (a szövődményes esetek kivételével) minél nagyobb számban csak járóbeteg ellátásban lehessen végezni (finanszírozási ösztönzők!) A járóbeteg ellátást az integrált intézményekben is önálló vezetéssel, gazdasági önállósággal javasoljuk működtetni. Az orvos és szakdolgozói elvándorlás miatt nagyon nehéz szakembert találni. A munkatársak életkora rohamosan emelkedik, utánpótlást találni nehéz és sokszor nagyon drága A minimum feltételeket (főleg humán szempontból) az intézetek alig tudják teljesíteni A hiányszakmákban már szinte csak vállalkozóként, jóval magasabb költségért jönnek el a kollégák dolgozni Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

10 Járóbetegellátási munkacsoport
A járóbetegellátásban a betegfogadási idők csökkentése - várólista mintájára? A labor igénybevétel mérséklése, laborkassza – HO laborkérések szabályozása, on-line rendszer A szakdolgozói kompetencia bővítése A HO kompetencia rendezése, Járó progreszivitási szintek? -NEM Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

11 Egynapos ellátási munkacsoport
Önállóan működő- volumenszerződött szolgáltatókkal A meglévő, megmaradó finanszírozás negyed/fél éves szétosztása szempontok szerint Részünkről a cél: az egynapos ellátások bővítése, finansz javítása, TVK mentessé tétele itt is. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

12 Mi a betegek és az ott dolgozók véleménye a járó ellátásról?
A járóbeteg szakellátás, mint különálló közfinanszírozott ellátási szint háttérbe szorulni látszik: a járóbeteg szolgáltatók nem részesülnek arányuknak megfelelően a plusz finanszírozásokból. A romló finanszírozás talaján az ellátási színvonal nem tartható, egyre hosszabbak a betegfogadási listák. Egyre inkább teret nyernek a magánellátók. A magánellátók ráadásul a jó szoció-ökonómiai helyzetben lévő, kevéssé beteg népességet „gyűjtik be”. A Szövetség Közgyűlésének döntése alapján kérdőíves módszerrel megkérdezte a szakrendelők kezelésre érkező betegeinek véleményét a járóbeteg szakellátásról (8.428) Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

13 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Következtetések Egyes – a lakosság közérzetét befolyásoló – lakóhelyi tényezők rangsorolásánál egyértelműen első helyre került a magasan képzett háziorvos, és szorosan mögötte a lakóhelyhez közeli szakrendelő, gondozó hálózat. Az érintett lakóhelyéhez közeli járóbeteg szakellátás az esetek nagy százalékában teljes körű ellátást tud nyújtani, amely a megkérdezettek 95 százalékának fontos. A betegek preferálják, hogy nem kell kivizsgálásra kórházba befeküdniük egy és hogy nem kell messze utazniuk a szakorvosi ellátásért. A járóbeteg szakellátás hatékonyan tudja támogatni az alapellátást és szinte az összes megkérdezett egyetértett abban, hogy a gyógyulás szempontjából fontos számukra a háziorvos és szakrendelés orvosainak eredményesen együttműködése. Nem mellesleg a kórházak „bedugulnának” ezen ellátási szint és annak fejlesztése nélkül. A kórházi orvosoknak nincs idejük együttműködni az alapellátással. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

14 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Beteg előjegyzési listák ( évenként több beküldő intézményi változás okozza az eltérést, azért jelezzük az összehasonlítást is) Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

15 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.

16 A járó ellátás jelenlegi problémáinak megoldása szükséges
Helyenként vidéken 6-8 hetes vagy hosszabb várólisták alakultak ki. Ennek csökkentéséhez a finanszírozás, a szakorvosi óraszám és szakemberszám növelése szükséges. A változtatáshoz az intézetvezetőknek minél teljesebb szakmai és gazdasági önállóságot, mozgásteret kell adni! A járóbeteg ellátás részleges önállóságát az integrált intézményekben is meg kell teremteni, valamint az egynapos ellátási részlegek és a nappali ellátások működtetésének feltételeit ki kell alakítani! A finanszírozás változtatása a járó- és egynapos ellátásokra ösztönözzön A központi döntéseket, tendereket gyorsítani, egyszerűsíteni kell, s ennek érdekében, minél többet regionális szinten kell intézni. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

17 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Lehetőségek és (nem utolsó sorban) nyolcmilliárd forintos uniós eszközfejlesztési támogatás az egynapos ellátások felfuttatására. Célok: hogy fekvő ellátásokat váltson ki költséghatékonyabb ellátással Önálló egynapos sebészeti illetve ellátási egységek létrehozása, s e révén csökkenteni a fertőzések, szövődmények számát Az egynapos sebészeti beavatkozások aránya az elvárt európai átlag felé közeledjen, s ezzel is javuljon a finanszírozása a kórházaknak Egynapos Ellátások, Nappali Kórházak számának növelése Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

18 Egynapos Sebészet Hazánkban
Jelenleg Magyarországon az egynapos sebészeti ellátásban az összes sebészeti beavatkozás 8-9%-át végzik (Dánia 74%, Svédország 69%, Anglia 52% Hollandia 52% Németország 43,5%, de még Portugália is 35%!) Az átlagos egynapos sebészeti egység költségmegtakarítása elérheti a 25–60%-ot a kórházi költségekhez képest. A felszabaduló források más célokra fordíthatók A beteg hamarabb visszanyeri munkaképességét és gyorsabban rehabilitálódik Csökken a betegszabadság és a betegállomány Alacsonyabb az egy betegre fordított ellátási csomag összege VITA: Közintézményi egynapos ellátótól is pénzt akarnak kérni egyes „háttérintézmények” – véleményünk szerint ez szabálytalan-hiszen területi kötelező ellátók Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

19 Egynapos sebészet felmérése 1.
Célunk volt a kórházfüggetlen ellátóknál értékelni a jelentkező posztoperatív szövődményeket, az OEP felé küldendő kötelező jelentés alapján. Tagjaink: műtét, az összes 75%-a Válasz műtétről érkezett, tagjaink által végzett műtétek 80%-a, A beavatkozások csaknem fele általános anesztéziában (7592 műtét) történt Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

20 Eredmények műtétből 23-an kerültek kórházba a műtétet követően: nagyjából 1 ezrelék Részletezve: 8 betegnél vérzéses szövődmény, fél ezrelék 5 betegnél történt reoperáció, 3 tízezrelék Nosokomiális fertőzés 1 esetben volt, 5 százezrelék 1 beteg került intenzív osztályra: 5 százezrelék, pitvarfibrilláció miatt, nem köthető szorosan a műtéthez A felmérés Korlátai: Ha a nem nyilatkozó intézmények eredménye rosszabb volt (nem merték adataikat megosztani?) Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

21 Következtetések Kis mértékű, csaknem elhanyagolható posztoperatív kórházi terhelést jelentenek a kórházfüggetlen, járóban végzett egynapos sebészeti beavatkozások intenzív ellátást gyakorlatilag nem igényelnek ezek a betegek, csak nagyon ritkán fordulhat elő ilyen eset. Nosokomiális fertőzés szintén nagyon ritka Összefoglalva: Biztonságos az önálló osztályként működő, a járóbeteg intézményben végzett egynapos ellátás, és igen alacsony nosokomiális fertőzési rátával jár. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

22 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Hatékonyságnövelő elképzelések a betegfogadási/ várakozási idők csökkentésére. Szakemberek létszámának szükséglet szerinti biztosítása Megfelelő finanszírozás –kb. 2,20 Ft(2,0+10%) / NP, laborkassza minimum kétszeresre emelése A területi ellátási szükségletnek megfelelő szakmai profilok és óraszámok biztosítása Az otthon közeli alap és járóbeteg ellátások „kapuőr szerepének” erősítése, ezen belül is az alapellátás megerősítése annak érdekében, hogy a beteg már ott, az első orvos-beteg találkozásnál legyen megfelelően ellátva, s ha lehet, meggyógyítva Definitivitási ösztönző szorzó bevezetése (vagy ABCS) Felesleges adminisztrációk megszűntetése Előjegyzések bevezetése, s ezzel a szabályozása és ellenőrzés fokozása (kötelező?) Munkaidő jobb kihasználása, ellenőrzése Az orvosi vállalkozások on line pénztárgéppel való kötelező felszerelése ? Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

23 Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.
Konklúzió Az egészségügyi ellátást az alap- és járóbeteg szakellátás és az egynapos és nappali ellátás felé kell elmozdítani, mely költséghatékonyabb és a beteg érdeke is. A struktúra korszerűsítése mellett a rendszeresen szükséges konszolidációt be kell építeni a finanszírozásba! Ha nem is beszélnek róla, a járóbeteg ellátás és annak fejlesztése nélkül a gazdaságosabb egészségügyi ellátó rendszer kialakítása nem lehetséges ! Az egységes országos informatikai rendszerrel a minél gyorsabb információhoz jutás, a felesleges vizsgálatok számának csökkentése és a betegellátás biztonságának javítása érdekében sürgős lépéseket kell tenni. Magyar Kórházszövetség Kongresszusa

24 Köszönöm a figyelmet ! Magyar Kórházszövetség Kongresszusa 2017.04.27.