Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék

Az előadások a következő témára: "Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék"— Előadás másolata:

1 Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. 2010.

2 Hasznos információk www.kornygazd.bme.hu
Előadás anyaga letölthető a tanszéki honlapról: Letöltések ► Belépés: „Hallgatóként” Jelszó: „kirtir” Jegyzet Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007. Tanszéki hirdető: St. IV. emelet, folyosó Csak a Tanszéki hirdetőn és a Tanszék honlapján található információk minősülnek hivatalosnak! Más információért a Tanszék nem tartozik felelősséggel!

3 Számonkérés rendje 1. 2 félévközi ZH dolgozat Ültetési rend:
egy héttel a dolgozat írása előtt a tanszéki honlapon elérhető az előzetes ültetési rend helycsere-igényt a dolgozat írása előtti nap déli 12:00 óráig lehet bejelenteni. Csoportonként maximum 10 helycsere-igénynek tudunk eleget tenni! A végleges ültetési rend a dolgozat írása előtti nap 20:00 óráig felkerül a honlapra. 1. ZH március 18. (6. hét) 2. ZH április 29. (12. hét) Pót-ZH május 20. (pótlási hét) Mindkét ZH pótolható! Csak eredménytelen ZH pótolható!

4 Számonkérés rendje 2. Mindkét ZH 45 perces és 50 pont szerezhető
Minden ZH előtt 5 perc olvasási időt biztosítunk Az olvasási idő nem számít bele a ZH időtartamába A ZH 50% (25 pont) elérésétől eredményes Aláírás feltétele: a két ZH-n összesen legalább 50 pont megszerzése. Az félév során a jelenlétet ellenőrizzük. Minden jelenléttel 2 pont szerezhető, melyeket hozzáadunk a vizsgára vitt pontokhoz! A Pót-ZH-ra külön jelentkezés nem szükséges, minden eredménytelen hallgatónak automatikusan biztosítjuk a lehetőséget!

5 Számonkérés rendje 3. Példa 1 1. ZH: 40 pont, 2. ZH: 43 pont,
+ 8 jelenlét × 2 pont = 16 pont Félév végi pontszám: 99 pont

6 } Számonkérés rendje 4. Példa 2 1. ZH: 27 pont 2. ZH: 23 pont
+ 6 jelenlét × 2 pont = 12 pont Félév végi pontszám: 62 pont } 50 pontot elérte, tehát megfelelt

7 Félév végi pontszám (40%) + vizsgapontszám (60%)
Számonkérés rendje 5. Vizsgajelentkezés a NEPTUN-ban történik! A vizsgáktól való távolmaradás esetén az elmulasztott vizsga csak pótvizsgával pótolható! A vizsga 60 perces, és 60 pont szerezhető A vizsgán 5 perc olvasási időt biztosítunk, mely nem számít bele a vizsga időtartamába. A tantárgy végeredménye = Félév végi pontszám (40%) + vizsgapontszám (60%)

8 Tantárgyi tematika A környezetgazdálkodás gyakorlatának és elméletének fejlődése Fenntartható fejlődés, fenntarthatósági mutatók Környezetértékelés Külső gazdasági hatások (externáliák) és a környezetszabályozás elméleti alapjai Környezeti stratégiák Környezetpolitika, környezetszabályozás Átmenet a fenntarthatósághoz, a jövő stratégiái

9 Elméletek, publikációk Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat
1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz 1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act … 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows „0 növekedés” 1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása 1972 UNEP tagság : EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram 1976 Leontief világmodell (ENSZ) 1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH)

10 1962, Rachel Carson: Néma tavasz
Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

11 1972, Római Klub: „A növekedés határai”
Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanulmányozásával Vizsgálat ( ): népesedés iparosodás élelmiszertermelés környezetterhelés nyersanyagkészletek csökkenése Eredmény: Ha a gazdaság növekedési üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát Ajánlat: „Zéró gazdasági növekedés”

12 1973, Leontieff féle világmodell
1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben állnak egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák Vizsgálat: ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges.

13 Elméletek, publikációk Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat
Brundtland Bizottság működése (ENSZ) 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) 1987- a fenntartható fejlődés módszertana 1987 Montreali Jegyzőkönyv KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) NKP 2002 Johannesburg NKP II. VI. Környezetvédelmi Akcióprogram 2001 EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája, Göteborg 2007 Magyarország Fenntartható Fejlődési Stratégiája 2007 Nemzeti Klímaváltozási Stratégia

14 Préri- közgazdaságtan Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan
 Paradigma Dimenzió Préri- közgazdaságtan Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan Fő célkitűzés végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagy-vagy jellegű kapcsolat) fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja Ember/ természet kapcsolat rendkívül antropocentrikus erőteljesen antropocentrikus enyhén antropocentrikus A legfőbb fenyegetések éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés Fő témák szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásra-utaltság Ki viseli a költségeket? a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények) a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség) a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények) Alapvető hiányosságok kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol

15 Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Brundtland Bizottság)
Cél: a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése Eredmény: Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása.

16 A fenntartható fejlődés definíciója
… a fejlődés olyan formája, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére.

17 A gazdaság és a természeti környezet közötti viszony megközelítési módjai I.
Ökológiai közgazdaságtan A természet rendszeréből és logikájából kiindulva próbál meg globális szinten hosszú távú választ adni a természet társadalom-gazdaság alapkonfliktusára. Környezetgazdaságtan Megoldás irányába akkor haladunk, ha a piaci viszonyokat átalakítva érzékennyé tesszük a piacgazdaságot vagy tágabban a társadalmat a természeti problémákra, és eszközöket igyekszünk találni, hogy a gazdasági-társadalmi hatásokat környezetkonform irányba vihessük.

18 A gazdaság és a természeti környezet közötti viszony megközelítési módjai II.
A gazdaság és bioszféra viszonya Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés A természeti tőke mérhetősége és eltérő értelmezései

19 Környezetgazdaságtan és ökológiai gazdaságtan főbb képviselői
Ökológiai közgazdaságtan Ernst Friedrich Schumacher ( ) Kenneth Boulding ( ) Környezetgazdaságtan Ronald Harry Coase (1910- ) Köszöni, jól van! Arthur Cecil Pigou ( )

20 A gazdaság és a bioszféra viszonya
Kenneth Boulding A közeledő Föld-űrhajó tragédiája cowboy economy (cowboy-gazdaság) spaceman economy (űrhajós-gazdaság) David C. Korten Tőkés társaságok világuralma

21 Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés
David C. Korten (1937-) Herman Daly (1938-) Konrad Lorenz ( ) Szentgyörgyi Albert ( ) Vida Gábor (1935-) Láng István (1931-)

22 Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés
Ernst Friedrich Schumacher ( ) A kicsi szép. Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról (Small is Beautiful: Economics As If People Mattered) Jó munkát! (Good Work) Konrad Lorenz ( ) A civilizáció nyolc halálos bűne (Civilized Man's Eight Deadly Sins)

23 A fenntartható fejlődés fogalma
A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti. Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: “amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét.” (Meadows [2000] 271. o.) Fenntarthatóság szintjei és dimenziói

24 A természeti erőforrások csoportosítása
A megújuláshoz szükséges idő Ökológiai források Energia-hordozók Anyagok Megújuló Egy év vagy kevesebb, az ember által ellenőrizhető Mezőgazda-sági termékek Napenergia, vízenergia, etanol Só Félig megújuló 1-200 év alatt, emberi beavatkozás nélkül megújuló Hal, erdő, felszín alatti vizek Geotermál- és vízenergia, etanol Nem megújuló Nincs gazdasági jelentősége Ózon, veszélyeztetett flóra és fauna Olaj, gáz, szén, urán Ásványok, talaj

25 A fenntartható fejlődés értelmezései
Gyenge fenntarthatóság (Weak Sustainability) A természeti tőke felváltható művi tőkével Szigorú fenntarthatóság (Strong Sustainability) A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével Bioszféra Bioszféra Társadalom Gazdaság Gazdaság Társadalom Környezeti fenntarthatóság (Environmental sustainability) Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni

26 A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere

27 A gazdaság nyitott láncainak zárása
1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése

28 A gazdaság nyitott láncainak zárása
4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése

29 Környezeti, jóléti és fenntarthatósági indikátorok
Mit mérünk és hogyan? Ökológiai lábnyom A GDP – GNP korlátai Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI Humán fejlődés indexe

30 Az ökológiai lábnyom mutató
1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át

31 Az ökológiai lábnyom összetevői
Energiatermelés fosszilis tüzelőkből Épített környezet Élelmiszer-termelés Erdőterület faipari termékekhez

32

33 A GDP-GNP korlátai A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekben bekövetkezett változásokat A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe) A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re

34 Új típusú makromutatók
Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW) W. Nordhaus - J. Tobin, 1970 GNP + szabadidő, háziasszonyok által otthon elvégzett munka „csináld magad” tevékenységek - környezetszennyezésnek, a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és egyéb korrekciós tényezők Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben

35 Új típusú makromutatók
Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW Herman Daly, John Cobb A NEW-hoz hasonlóan flow típusú Fontos előrelépés: - fogyasztási egyenlőtlenségek hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke GNP között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent

36 Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában

37 A GPI kiszámítása

38 HDI – Human Development Index
Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által 1990-ben kidolgozott mutatószám A HDI komponensei: - az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva - az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma is egyharmados súllyal) - születéskor várható élettartam

39 HDI – Human Development Index

40 HDI – Human Development Index

41 A felkészülést segítő kérdések 1.
Kérdések a környezeti elméletek, nemzetközi-magyar gyakorlat fejlődéstörténetéből Példák: 1970 – USA 1972 – Stockholm Brundtland jelentés EK-EU környezetvédelmi akcióprogramok EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája (FFS) ... A környezetgazdaságtan és az ökológiai gazdaságtan lényege A gazdasági és bioszféra viszonya Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés értelmezése A természeti tőke mérhetősége és eltérő értelmezései

42 A felkészülést segítő kérdések 2.
Természeti erőforrások csoportosítása Természeti tőke fogalma, funkciói Társadalmi metabolizmus fogalma A környezet-gazdaság viszony eltérő értelmezései, környezetgazdaságtani és ökológiai-közgazdaságtani megközelítés alapján A fenntartható fejlődés fogalmi meghatározásai A fenntartható fejlődés típusai, és azok viszonya

43 A felkészülést segítő kérdések 3.
A fenntartható fejlődés fogalmi meghatározásai A fenntartható fejlődés típusai és azok viszonyai Melyek a főbb fenntarthatósági mutatók, és milyen ezek viszonya az SNA rendszer makromutatóihoz? A magyar fenntarthatósági számítások.