NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

Az előadások a következő témára: "NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor"— Előadás másolata:

1 NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor
Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

2 Középkor Forrástípusok: krónikák, gesták, legendák, oklevelek, levelek, összeírások, tanító művek Évkönyvek (Annales): Pozsonyi Évkönyv (Annales Posonienses, ), Altaichi Évkönyv (Annales Altahenses maiores, ), Fuldai Évkönyv (Annales Fuldenses, ), Hildesheimi Évkönyv (Annales Hildesheimenses, 1137-ig), Orosz Évkönyvek Krónika: Az eseményeket kronológiai sorrendben, de magyarázat és rendszerezés nélkül jegyezték le. Az annalesből fejlődött ki. Képes Krónika családja, 1342-ig. Budai Krónika családja, 1333-ig. Anonymus, Kézai Simon Gesta Hungaroruma Gesta: valakinek a cselekedeteit foglalja egybe. Kálti Márk, Thuróczy János, Chronica Hungarorum (1488, Brünn)

3

4 Carmen Miserabile

5 Vitae Einhardt (770-840): Vita Caroli Magni
Küküllei János ( ): Vita Ludovici regis (Thúroczy János, Budai és Dubnici Krónika

6 Legenda vita, passio, miraculum – állegendák
(lat. olvasandó) Vallási tárgyú. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről, egy szent hely, templom, ereklye, ünnep keletkezéséről szól. Szűkebb értelemben azt a középkori műfajt nevezzük így, amely a keresztény szentek életét mondja el. Eredetileg a szentté avatásra készült élettörténet (lat. vita), amely később a szerzetesek, apácák olvasmányául szolgált. Fő eleme a csodatételek és a szent erényeinek felsorolása, ezáltal a legfontosabb erkölcsi tanítások, példák bemutatása, a szenvedéstörténet. A bencés rendben terjedt el az a szokás, hogy a szerzetesek étkezési időben felolvassák őket. Szent Istvánról, Imréről, Lászlóról, Gellért püspökről, Erzsébetről, latin nyelven, magyar nyelven a Szent Margitról szólók. Legendáriumokban gyűjtötték össze őket, legnépszerűbb közülük a 13. századi Legenda aurea

7 Instruktív források Erénykatalógus Speculum regis – királytükör
István király intelmei fiához, Imre herceghez (1010-es/1020-as évek) Erasmus ( ): A keresztény fejedelem neveltetése Machiavelli ( ): A fejedelem Pataki Füsüs János: Királyoknak tüköre. Bártfa, 1626 Prágai András: Fejedelmeknek serkentő óráj. Kassa, 1628 VI. (Bölcs) Leó ( ): Taktika Bíborbanszületett Konsztantin: De administrando imperio. A Birodalom kormányzásáról.

8

9 Földrajzi leírások Dzsajháni: Utak és országok könyve (910 k.) – Ibn Ruszta, Gardízi Al-Maszúdi: Az aranymezők és drágakőbányák. A figyelmeztetés és helyreigazítás könyve. (X. sz.) Abu-Hámid al-Garnáti: A szívek ajándéka és a válogatott csodák könyve. Nyugat országai néhány csodájáról szóló világos beszámoló (XII. sz.) Idríszi: A horizontok bebarangolása utáni vágyakozó mulatságának könyve. (1154) Riccardus jelentése Julianus: Levél a tatárok életéről. Andreas Hungarus: Descriptio Europae Orientalis (XIV. sz.) Oláh Miklós: Hungária. 1536

10 Oklevelek A diplomatika az oklevelekkel és az oklevelezési gyakorlattal foglalkozó történeti segédtudomány. (Tárgya miatt magyarul oklevéltannak nevezzük.) A legősibb segédtudomány, lényegében az összes klasszikus segédtudomány (pecséttan, paleográfia, papirológia, genealógia) ebből nőtt ki. A görög eredetű, de a latin 'diploma' (=oklevél) szóból származik, a humanista tudósok használták először. (A latinba átkerült görög 'diplos' (=kettős) szó két összefűzött táblára írt iratot jelentett.) A diplomatika tárgya: az oklevelek feltárása, hitelességük vizsgálata az oklevéladás folyamatának tanulmányozása az oklevéladó szervek működésének története

11 Oklevél Az oklevél (a középkori magyar forrásokban leggyakrabban 'litterae') meghatározott külső és belső formák szerint kiállított, lezárt jellegű irat, amely valamilyen jogi jelentőségű tényt tartalmaz és annak bizonyságául szolgál. A diplomatika jelentősége: A magyar középkori történelem leggazdagabb forrástípusa. A bennük található ismeretanyag nagyon sokrétű (politikatörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, kultúrtörténet, egyháztörténet, hadtörténet, genealógia stb.).

12 Forráselemzés szempontjából
hiteles interpolált hamis Fennmaradási forma szempontjából eredeti másolat fogalmazvány

13 Jogi szempontból A pecsételés alapján Az oklevéladó szerint
kegynyilvánító kormányzati bírósági A pecsételés alapján ünnepélyes (privilegialis) zárt oklevél (litterae clausae) nyílt oklevél (litterae patentes) Az oklevéladó szerint királyi oklevél egyházi oklevél magánoklevél A pannonhalmi alapítólevél  Györffy György, István király és műve. Gondolat, Budapest, 1977, 30. kép.  Pannonhalmi főapátság levéltára

14 Az oklevelek szerkezete (formulás részek)
Protocollum - Bevezetés invocatio - fohász intitulatio - önmegnevezés inscriptio/adresse - címzett salutatio - üdvözlés A pannonhalmi alapítólevél 19. századi díszes keretben  Meződy Ö. István - Keresztury Dezső: Pannonhalma.  Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, é.n. (1988), 86. kép  Főapátsági Levéltár, Pannonhalma. Meződy Ö. István felvétele.

15 Az oklevelek szerkezete (formulás részek)
Contextus - Tárgyalás arenga - elvi bölcsesség promulgatio - közzététel narratio - elbeszélés dispositio - rendelkezés clausulae (praeceptiva=utasítás, prohibitiva =tiltás, derogativa= megszorítás, evictionis= törvényes visszaszerzés ) - záradékok sanctio (anathema/spritualis, poena/temporalis) - büntetés corroboratio - megerőstés

16 Az oklevelek szerkezete (formulás részek)
Eschatocollum - Befejezés - subscriptiones - aláírások datatio (datum / actum) - dátumozás series testimonium / series dignitatum - tanúnévsor / méltóságnévsor apprecatio - zárófohász

17 IV. László nemesítő oklevele 1279-ből
Protocollum Intitulatio: László, Isten kegyelmébõl Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma Szerbia, Halics, Ladomér, Kunország és Bolgárország királya, Inscriptio: az összes Krisztusban hívõknek, a mostaniaknak ugyanúgy, mint az eljövendõknek, akik csak ezen oklevélbe bele fognak tekinteni, Salutatio: üdvösséget mindenek Üdvözítõjében. Contectus Arenga: Bár a királyi jóság mérhetetlen nagysága felettéb jeles okossággal gondoskodván a magasztos dolgokat szemléli, azonban terheinek könyörületes könnyítésével az alantasabbakra is letekint; természetesen az ország hasznáról annál méltóbban történik gondoskodás, minél inkább növekszik a nemesek száma és a harcosok csatasora a folyamatosan hozzáadott és hozzákapcsolt gyarapodások folytán. (:)

18 (Promulgatio:) Ezért azt akarjuk, hogy ezen oklevelünk tartalma által jusson tudomására mindeneknek, hogy, (Narratio:) mivel a tornovai várunk jobbágyai közül eredt, Hegymeg faluból való Fyoch fia Mihály és Zepus fia Turna elõször Béla úrnak, igen szeretett nagyapánknak, és István úrnak, hõn szeretett atyánknak, Magyarország kegyes emlékezetû felséges királyainak, és végezetül nekünk hû és dicséretes szolgálatokat teljesítettek, melyekért õket méltán kellett volna királyi viszonzással ékesíteni,

19 Dispositio: mi, akikre az a feladat hárul, hogy az egyesek érdemeit mérlegeljük és az érdemekhez méltó dolgokkal viszonozzuk, ezen Mihálynak és Turnának ajánlatos hűségét és érdemszerző szolgálatait emlékezetünkbe idézvén, hogy mások ennek láttán még nagyobb hévvel buzdíttassanak hűségük tettekkel való bizonyítására, ezen Mihályt és Turnát, valamint az õ örököseiket és örököseik utódait a mondott vár jobbágyi mivoltából Hegymeg nevezetű, őket örökjogon megillető földjükkel együtt kivévén, a királyi szervienseknek a csapatába, gyülekezetébe és társaságába áttétettük.

20 Corroboratio: Ezen ügynek az emlékezetére és örökké tartó erősségéül ezen, kettős pecsétünk tekintélyével megerősített oklevelünket engedtük át. Escatacollum Datum: Kelt a bölcs férfiúnak, Miklós mesternek, udvarunk alkancellárjának, szeretett hívünknek a kezéből, az Úr ezerkettőszáz hetvenkilencedik esztendejében, királyságunknak pedig a hetedik évében."

21 Forrás: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. II. kötet, 2-3. füzet: Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerkesztette Borsa Iván. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 9, Budapest 1961, szám. Fordította: Szovák Kornél