Veszettségre gyanús sérülések előfordulása a Dél-alföldi régióban

Az előadások a következő témára: "Veszettségre gyanús sérülések előfordulása a Dél-alföldi régióban"— Előadás másolata:

1 Veszettségre gyanús sérülések előfordulása a Dél-alföldi régióban
Farkas Zsolt járványügyi felügyelő Dél-alföldi Regionális Intézet Járványügyi Osztály

2 Veszettség: Olyan vírusos eredetű fertőző betegség, mely - emberben és a gerinces állatok közül a madarakban és emlősökben - a központi idegrendszer akut, fatális kimenetelű megbetegedését okozza.

3 A vírus iránti fogékonyság:
legfogékonyabbak: róka, macska, szarvasmarha kevésbé fogékonyak: kutya, juh, kecske és az ember biztosan nem terjesztik: hüllők, halak, puhatestűek, kétéltűek, rovarok Madarak fertőződhetnek, de a fertőzés emberre történő átvitelében nem játszanak szerepet!

4 Veszettség járványtana I.
Kórokozó: Rabies vírus Fertőzés forrása: A veszettség vírusával fertőződött elsősorban húsevőállatok, főként róka, kutya, macska, ritkábban egyéb emlősállatok, mint szarvasmarha, juh, sertés és kisméretű rágcsálók .

5 Veszettség járványtana II.
Terjedési mód: vírustartalmú váladékoknak szabad idegvégződéshez jutása harapás közvetlen érintkezés

6 Veszettség járványtana III.
Lappangási idő: általában 2-8 hét, de 10 naptól több, mint 1 évig is tarthat Fontosabb tünetek: - mentális depresszió, majd fokozott ingerlékenység - intenzív nyálfolyás a megmart végtag görcsös fájdalma, nyelési görcsök általános paralysis - légzésbénulásban exitus

7 Human lyssa esetek megelőzése:
Az epidemiológiai triász: fertőző forrás fertőzés terjedése (jó sebellátás) fogékony szervezet Védőoltás, kóbor ebek befogása humán posztexpozíciós oltások meghatározott foglakozás esetén praeexpozíciós oltások

8 Minek kell befolyásolni a döntést a specifikus védelem szükségességéről ?
az állat viselkedésének (típusos, atípusos), az expozíció körülményeinek, az állat oltottsági állapotának, megfigyelhetőségének a veszettség területi előfordulásának. Oltott személy veszettség elleni oltottsági státuszának

9 Milyen tényezők vezettek a felesleges oltásokhoz ?
a vadon élő állatok közötti veszettségről szóló epidemiológiai adatok nem ismerete, az oltóanyagot a cég az ellátó orvos megrendelésére azonnal szállította (ebben volt érdekelt), nem volt kötelező konzultáció az ÁNTSZ területileg illetékes intézetével

10 OEK Tájékoztatója a veszettségfertőzésre gyanús expozíció kivizsgálásáról és a szükséges teendőkről( ) Oltóanyag rendelés módja Ellátó/oltóorvos feladata ÁNTSZ kistérségi intézetek feladata ÁNTSZ regionális intézetének feladata

11 Védőoltás alkalmazása:
Posztexpoziciós profilaxis: A legrövidebb időn belül 1-1 oltóanyagot kell beadni 5 alkalommal(0.,3.,7.,14.,és 30. napon). Korábban teljes oltási sorozatban részesültek újabb expozíciójakor: 1 éven belül 1 adag, 2 éven belül 2 adag oltóanyag beadása a 0. és a 3. napon, 3-5 éven belül 3 adag beadása szükséges a és a 7. napon. 5 év után teljes oltási sorozat beadása szükséges!

12 Be- és kijelentendő fertőző megbetegedés
33/2006. EüM rendelet Hatályos: szeptember 01-től Lyssa Lyssa fertőzésre gyanús sérülés Be- és kijelentendő fertőző megbetegedés Nem bejelentendő

13 Humán lyssa esetek Magyarországon 1951-2006.
Esetek száma A fertőzést okozó állatfaj 1951 1 kutya 1967 róka 1978 ? (importált) 1985 2 róka, macska 1991 macska 1994 macska (uaz az állat) Év

14 Laboratóriumban igazoltan veszett állatok 1994-2006.
Róka Kutya Macska Sz.marha Egyéb Össz szám % 1994 737 75 65 6,5 135 13 46 4,6 12 1,2 995 1995 971 80 67 5,5 130 11 32 2,6 16 1,3 1216 1996 1113 81 57 4,1 118 8,6 56 33 2,4 1377 1997 451 77 25 4,2 41 7,0 24 20 3,4 589 1998 430 27 4,8 71 18 3,2 14 2, 5 560

15 Év Róka Kutya Macska Sz.marha Egyéb Össz szám % 1999 315 77 19 4,6 45 11 16 3,9 14 3,4 409 2000 394 76 23 4,4 70 13 27 5,2 7 1,3 521 2001 237 4,1 42 15 4,8 8 2,5 2002 120 75 4 2, 5 18 5,0 9 5,7 159 2003 127 7,8 2 1,2 167

16 Év Róka Kutya Macska Sz.marha Egyéb Össz szám % 2004 111 88 6 4,8 5 4,0 3 2,4 1 0,8 126 2005 4 67 - 2 33 2006

17 A rókavakcináció hatása a veszett állatok és védőoltásban részesültek számára
Évek 1991 1992 1993 1994 1995 Védőoltásban részesültek 4096 4065 5508 8599 9488 Veszett állatok száma 919 926 1136 995 1216

18 Évek 1996 1997 1998 1999 2000 Védőoltásban részesültek 8751 7440 7467 6917 6009 Veszett állatok száma 1377 589 560 409 521

19 Évek 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Védőoltásban részesültek 5771 5259 6304 5396 5235 4737 Veszett állatok száma 315 159 167 125 6 3

20 Védőoltásban részesültek
A rókavakcináció hatása a veszett állatok és védőoltásban részesültek számára Csongrád megyében Évek 2002 2003 2004 2005 2006 2007. júl.31. Védőoltásban részesültek 225 216 206 190 156 76 - 20% Veszett állatok száma 22 8 4

21 Védőoltásban részesültek
A rókavakcináció hatása a veszett állatok és védőoltásban részesültek számára Békés megyében Évek 2002 2003 2004 2005 2006 2007. júl.31. Védőoltásban részesültek 149 159 171 176 133 74 + 12% Veszett állatok száma 15 13 7

22 Védőoltásban részesültek
A rókavakcináció hatása a veszett állatok és védőoltásban részesültek számára Bács-Kiskun megyében Évek 2002 2003 2004 2005 2006 2007. júl. 31. Védőoltásban részesültek 256 233 219 220 178 69 - 41% Veszett állatok száma 18 4

23 Lyssa gyanús sérülések száma és %-os megoszlása a sérülést okozó állat faja szerint a Dél-alföldi régió területén évben Bács -kiskun megye Csongrád megye Békés megye Állat faja esetszám % Kutya 130 73 91 58 82 62 Macska 38 21 37 24 34 25 Róka 3 2 1,5 Rágcsáló 10 6 17 11 9 7 Egyéb 8 5 4,5 Összesen 178 100 156 133

24 A veszettség-fertőzés következménye a központi idegrendszert érintő gyulladásos folyamat, amely gyakorlatilag 100%-ban halálos kimenetelű. Azonban a fertőzés bekövetkezte után - amelyet egyedülálló módon nem lehet nem észrevenni, ugyanis állat okozta sérülés, harapás útján következik be - szintén egyedülálló módon lehetőség van a már bekövetkezett fertőzés következményeinek kivédésére, védőoltási sorozat alkalmazásával.

25 Köszönöm a figyelmet!