3-4. Óra - 2016. 03.10. 14-18h 1. Zh Faluföldrajzból Vidékfejlesztés alapjai.

Az előadások a következő témára: "3-4. Óra - 2016. 03.10. 14-18h 1. Zh Faluföldrajzból Vidékfejlesztés alapjai."— Előadás másolata:

1 3-4. Óra h 1. Zh Faluföldrajzból Vidékfejlesztés alapjai

2 Vidékfejlesztés

3 Az európai vidékpolitika fejlődésének fontosabb dokumentumai
Vidéki Térségek Európai Chartája: Ebben a dokumentumban fogalmazták meg a vidék definícióját. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kiadta a Vidéki Térségek Európai Chartáját, amelynek értelmében a vidéki térség olyan szárazföldi vagy partmenti vidék, amely kisvárosokat, falvakat foglal magába, ahol a területeket a következőkre használhatják: -mezőgazdaság, erdészet, halászat -vidéki lakossága gazdasági, kulturális tevékenysége (kézművesség, ipar, szolgáltatások) -nem városi pihenő térségek -egyéb, pl. lakókörzetek

4 Egy másik vidék-definíció szerint:
a községi jogállású települések mellett a tízezernél nem nagyobb lélekszámú városok kisebb a zsúfoltság a népesség foglalkoztatásában és a gazdaságban jelentős a mezőgazdaság szerepe. Ha adaptáljuk a hazai viszonyokra, akkor az említett ismérvek alapján 2931 község és 68 kisváros sorolható a vidék kategóriába, ami az ország területének 83%-át, lakosságának pedig 42%-át teszi ki.

5

6 Az OECD a vidéket területi lehatárolás alapján határozta meg.
Gazdaságföldrajzi szempontból 3 féle terület létezik: 1. Gazdaságilag integrált rurális térség: gazdasága és népessége egyre növekszik. Ezek gyakran fekszenek valamely város közelében. Itt kevés a mezőgazdaságból élő lakosság aránya. 2. Köztes rurális területek: távol esnek a városoktól, de jó infrastruktúrájuk megfelelő összeköttetést biztosít a várossal. Ezeken a területeken leginkább a mezőgazdaság dominál, de szerepet kapnak más ágazatok is. 3. Távoli vidéki területek: általában gyéren lakottak, és a városi központoktól távol esnek. Lakosságuk egyre öregszik és csökken. Gyenge az infrastrukturális ellátottság, valamint alacsonyak a képzettségi jövedelmi mutatók is. Az OECD definíciója alapján, helyi szinten azok a közösségek számítanak vidékinek, ahol a népsűrűség 150 lakos/km2 alatt van. OECD: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet. Magyarország 1996 óta a tagja. Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. Jogelődje 1948-ban alakult meg egy meghatározott feladat, a Marshall-terv kivitelezésére Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) névvel.

7 A vidék magyarországi definíciója: Az 1996-os területfejlesztési és területrendezési törvény és a Nemzeti Agrárprogram is definiálja a vidéket, utóbbi az alábbiak szerint: “Vidék az a terület, ahol a mezőgazdasági tevékenység, a zöldfelület (erdő, természetes táj) dominál és aprófalvas a településszerkezet, alacsony beépítettség, és alacsony népsűrűség jellemez.”

8 Regionális szinten a ruralitás 3 foka különböztethető meg attól függően, hogy a régió lakosságának hány %-a él vidéken: - alapvetően vidéki (rurális) térségek: itt a népesség több, mint 50 %-a él vidéki közösségekben - jellemzően vidéki térségek: itt a népesség %-a él vidéken - alapvetően városi térségek: itt a lakosság kevesebb, mint 15%-a él vidéki közösségekben

9

10 Városias térségek Magyarországon:
Budapest, Gödöllő, Budaörs, Dunakeszi, Pilisvörösvár, Esztergom, Tatabánya, Várpalota, Miskolc környéke Főként vidékies országok az EU-ban: Svédország, Finnország, Dánia Főként városias országok az EU-ban: Hollandia, Belgium, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Portugália Ahol a vidéki és városi területek aránya is magas: Írország, Ausztria, Görögország

11

12 Településszerkezeti típusok

13

14 Szerk. Németh G.

15 A tudományos szaknyelvben az általában használt angolszász „rural, rurality, landscape, country” kifejezések „vidék” értelmezése ≠ a magyar vidék szó általános, köznyelvi tartalmával. Rural: falusi, falusias, parasztos, vidéki, paraszti, mezei, mezőgazdasági Vidék: 1. föld, amely kívül van a városon, és ahol erdők, termőföldek, mezők vannak. Elhagyatott vidékre értünk. 2. A fővároson és vonzáskörén kívül eső bármilyen terület a városokat, falvakat stb. is beleértve; egy városhoz, községhez, hegyhez, folyóhoz tartozó környék. Gyerekkorában vidéken élt. 3. Egy országnak bizonyos égtáj felé eső része. A Felvidékről jött. Eredet [vidék < ómagyar: vidék < ősmagyar: vidék < dravida: vidikku (vidék, égtáj < „külország”)]

16 2. Cork-i Deklaráció (1996) A Cork-i nyilatkozat egy európai konferenciának az állásfoglalása, mely tíz pontban foglalja össze a vidékfejlesztés máig is legfontosabb elemeit, összefüggéseit. Ezek: A vidék előtérbe helyezése a nemzeti és a regionális fejlesztési programokban (életfeltételek javítása, elvándorlás visszaszorítása). A programokban integrált, multiszektorális megközelítés szükséges, a fejlesztési programok gazdasági és társadalmi komplexitásának biztosítása fontos (mezőgazdaság, kis-és közepes ipari vállalkozások, a szolgáltatások fejlesztése). Diverzifikáció. A több lábon állás elvének követése a vidékfejlesztésben (magán és közösségi kezdeményezések, beruházások, technikai segítségnyújtás, üzleti szolgáltatások, megfelelő infrastruktúra, oktatás és képzés, az információs technológia eredményeinek integrálása, a kisvárosok szerepének a növelése, ezen kívül az életképes vidéki közösségek fejlesztése és a falvak megújítása). Fenntarthatóság követése. A vidékpolitikának támogatnia kell az európai vidék értékeinek (szépség, otthonosság, természeti erőforrások, biodiverzitás, kulturális sajátosságok) megőrzését, megtartását. Szubszidiaritás (Subsidiarity) Helyi szintű és közösségi irányítású vidékfejlesztésre törekvés. A döntéshozatal legyen annyira decentralizált amennyire csak lehetséges, (ott döntsenek, ahol a döntéshez a legtöbb információ áll rendelkezésre), érvényesüljön a partnerségi és együttműködési alapelv.

17 6. Egyszerűsítés. A jogi szabályozás legyen egyszerűbb, könnyebben átlátható. 7. Programozás. A különböző programokat (vertikálisan és horizontálisan) össze kell hangolni, ezzel nagyobb hatást lehet elérni. 8. Finanszírozás. A finanszírozásban a különböző szektorok, a központi és a helyi források, valamint pénzügyi szolgáltatók közötti forráskoordináció megteremtése. 9. Irányítás. A regionális és helyi közigazgatás (hatalom) és irányítás hatékonysága technikai segítséggel, partnerséggel, tapasztalatcserékkel és más eszközökkel növelhető. 10. Értékelés, kutatás. A vidékfejlesztési programoknál a célszerűségi és a hatékonysági követelmények érvényesítésében a monitoring megszervezését, valamint az értékelés és az elemzés társadalmi kontrollját meg kell teremteni.

18 Cork-i Deklaráció (1996) A 10 alapelv röviden: 1. A vidék előtérbe helyezése 2. Integrált megközelítése 3. Diverzifikáció 4. Fenntarthatóság 5. Szubszidiaritás 6. Egyszerűsítés 7. Programozás 8. Finanszírozás 9. Irányítás 10. Értékelés és kutatás

19 3. Buckwell jelentés Az 1990-es évek második felében az Unió – nemzetközi kereskedelmi partnerei követelései (GATT, WTO) miatt, továbbá a küszöbön álló bővülés és adófizető polgárai elégedetlensége miatt,– elkerülhetetlennek látta a Közös Agrárpolitikai újabb átalakítását. Az ír agrárközgazdász, Alan Buckwell vezetésével dolgozó nemzetközi szakértő bizottság kapta a megbízást, amely több szakma (közgazdaságtan, környezetvédelem, szociológia stb.) szakértőit foglalta magába. A Buckwell Bizottság 1998-ban tette le javaslatait az európai döntéshozók asztalára. A javaslatokat hosszú és heves vita fogadta. Végül a jelentés nem került hivatalos elfogadásra, ennek ellenére az Unió gyakorlata a Buckwell Jelentés javaslatainak irányában alakul. A jelentés kiindulópontja a mezőgazdaság és a vidék mindhárom (gazdasági, ökológiai és szociális) funkciója. A vidéken élő és a vidéki értékeket termelő, valamint a városon élő és a vidéki értékeket fogyasztó embereket tartja szem előtt. A bizottság jóslata tehát, hogy a vidék agrártermelő funkciója a legjobb minőségű földterületekre szűkül. Ez esetben a mai agrárnépesség jelentős része megélhetés nélkül marad, tehát kénytelen lesz elvándorolni a munkahelyeket felkínáló városba. Így a vidék természeti értékei és félig-természetes adottságai "gondnokság" nélkül maradnak, elvadulnak, elsivatagosodnak. A vidéki népesség vidéken tartása nem csak a város tehermentesítése miatt alapvető fontosságú, hanem a vidéki adottságok megfelelő karbantartását is szolgálja. A koncepció további nagy érdeme a mezőgazdaság termelői, ökológiai és szociológiai funkcióinak szerves egységbe kapcsolása. Olyan termelést kell folytatni, ami az ökológiai funkcióknak is megfelel, amiért pedig jövedelem jár a vidék „gondnokainak”, vagyis a farmereknek.

20 Vidék funkciói 1. Gazdasági (termelési) funkciók: Magába foglalja az erdő-és mezőgazdálkodást, halászatot, a megújuló természeti erőforrások hasznosítását, falusi turizmust-üdülést, a térségben működő termelő és szolgáltató szervezetek működését. 2. Ökológiai funkciók: Ezek elsősorban az egészséges élet természetes alapjainak védelmét (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének megőrzését, az erdők és más élőhelyek megóvását jelentik. 3. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók: ezek a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg.

21 A vidékgazdaság erőforrásai
A humán erőforrás - I. szint: Vidéki emberek Vidéki közösségek - II. szint: Munkaerő - III. szint: Szükségletek 2. A természeti erőforrások - Ásványi anyagok - Termőföld - Víz - Ökológiai és biológiai erőforrások - Egyéb természeti erőforrások 3. Táj és tájképi adottságok 4. Vidéki települések - Gazdasági célokat szolgáló porták - Közösségi célokat szolgáló épületek, terek - Lakóépületek, terek - Műemlékek, népi építészeti örökségek - Falukép 5. Egyéb erőforrások, intézmények - Pénzügyi erőforrások - Vállalkozások - Intézményrendszer

22 A vidéki erőforrások helyzetfelmérése ……………… (település) gazdaságában (A beadandó esettanulmány felépítése)

23 Fedőlap Tartalomjegyzék A település rövid bemutatása 1. A humán erőforrás vizsgálata I. szint: Vidéki emberek Vidéki közösségek II. szint: Munkaerő III. szint: Szükségletek 2. A természeti erőforrások vizsgálata Ásványi anyagok Termőföld Víz Ökológiai és biológiai erőforrások Egyéb természeti erőforrások 3. Táj és tájképi adottságok 4. Vidéki települések Gazdasági célokat szolgáló porták Közösségi célokat szolgáló épületek, terek Lakóépületek, terek Műemlékek, népi építészeti örökségek Falukép 5. Egyéb erőforrások, intézmények: Pénzügyi erőforrások Vállalkozások Intézményrendszer 6. Következtetések, fejlesztési célok, javaslatok, jövőkép 7. SWOT-analízis Humánerőforrás Természeti tényezők Táj és tájkép Vidéki települések Egyéb erőforrások, intézmények

24 Vidékfejlesztés definíciója
Agrárprogram, 1997: “Vidékfejlesztés mindazon tevékenységek fejlesztése, amelyek a vidéki településeken élő lakosság megélhetési körülményeinek, jövedelemszerzési lehetőségeinek – az életminőség – javítására irányulnak, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környezet, a táj megőrzését szolgálják, és amelyek a vidék társadalomban betöltött funkciói ellátását tartósan erősítik." Csatári Bálint: A vidékfejlesztés a sajátos táji, természeti, környezeti, gazdasági, települési és társadalmi jellemzőkkel leírható vidékies (rurális) területek különleges igényeire tekintettel kialakított komplex, integrált fejlesztési beavatkozások rendszere. Dorgai: A vidékfejlesztést olyan komplex tevékenység, amelynek az a végső célja, hogy a vidéki térségek – elsődlegesen társadalmi érdekből – a társadalomban betöltött funkcióik ellátására tartósan képesek legyenek.

25 A vidékfejlesztés és a mezőgazdaság kapcsolata
A vidéki térségekben az egyik legfontosabb aktivitási terület a mezőgazdaság. A vidék azonban természeténél fogva multifunkciós, vagyis a gazdaság, a mezőgazdasági termelés mellett az ökológiai és társadalmi-kulturális funkciója is ismert és elismert. Jelenleg a multifunkciós mezőgazdaság kialakulásának vagyunk tanúi. 2012-ben a mezőgazdaság részesedése - a GDP-ből 3,2% - a foglalkoztatottakéból 5,2% - a nemzetgazdasági beruházásokból 5,8%.

26

27 A vidék fejlesztését megalapozó kutatások főbb irányai

28 Vidékfejlesztés helye a területfejlesztésben Meghatározás szempontjai
(A területi fejlesztés szakterületeinek fogalmi lehatárolása tipikus projektek alapján) Meghatározás szempontjai Területfejlesztés Vidékfejlesztés Településfejlesztés Tartalma Műszaki beruházás (pl. autópálya, vasút) A helyi erőforrásokból táplálkozó szerteágazó tevékenység Önkormányzati tv. szerint Végső célja Regionális különbségek esélyegyenlőség kiegyenlítése (helyzetbe hozás) A vidék népességmegtartó erejének javítása Lakóhelyi kötődés erősítése

29 Meghatározás szempontjai
Területfejlesztés Vidékfejlesztés Településfejlesztés Célterület Bármely regionális hatással bíró térség Tipikus vidéki terület Belterület Hatásköre Dimenziójában nagyobb (régió/ nagyobb térség) Dimenziójában szűkebb (település/ kistérség) Legfeljebb a települési közigazgatási terület

30 Meghatározás szempontjai Az elindítás kezdeményezés iránya
Területfejlesztés Vidékfejlesztés Településfejlesztés Az elindítás kezdeményezés iránya Fentről lefelé (korm régió-megye-térség) Alulról felfelé (személyek-csop.-település-több telep.) Településen belül Ágazati kötődése Sokféle lehet (pl. közlek., energiaszolg., kommunikáció, ipar, bányászat, stb.) Meghat. az elsődleges term. erőforrások kihaszn. (pl. mg. Helyi termékek kulturális örökség stb.) Önkormányzati feladatoktól függő

31 Meghatározás szempontjai Területfejlesztés Vidékfejlesztés
Településfejlesztés A tevékenység jellege Meghatározóan gazdasági Komplexebb gazdasági ( főleg agrár) szociális és kulturális Önkormányzati feladatokhoz kötődő A projektek forrásának eredete (miből építkezik) Társfinanszírozás, de döntően külső, állami centralizált közpénzekből Társfinanszírozás mellett döntően helyi saját, illetve decentralizált állami forrásokból is- is

32 Meghatározás szempontjai Állami szerepvállalás
Területfejlesztés Vidékfejlesztés Társadalmi hatás Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép-, illetve hosszú távon Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre és már rövidtávon belül is Állami szerepvállalás Döntő, meghatározó Orientáló, kezdeményező, támogató

33 Meghatározás szempontjai
Területfejlesztés Vidékfejlesztés Megvalósítás eszköze Program Megvalósítás alapfeltételei Központi döntés Partnerség

34 Területfejlesztés-vidékfejlesztés az EU-ban

35

36 Köszönöm a figyelmet!