“A HK KORMÁNYA MEGVÉD MINDEN MUNKAHELYET!”

Az előadások a következő témára: "“A HK KORMÁNYA MEGVÉD MINDEN MUNKAHELYET!”"— Előadás másolata:

1 “A HK KORMÁNYA MEGVÉD MINDEN MUNKAHELYET!”
GAZDASÁGI SZAKSZERVEZETEK SSSH “A HK KORMÁNYA MEGVÉD MINDEN MUNKAHELYET!” 2009. márciusa - Ivo Sanader, miniszterelnök 2009. novembere - Jadranka Kosor, miniszterelnök asszony 2010. február

2 A HORVÁT IPAR ÁTSZERVEZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSI TERV
IPARI HORVÁTORSZÁG A HORVÁT IPAR ÁTSZERVEZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSI TERV

3 HORVÁTORSZÁGI BEJEGYZETT VÁLLALATOK SZERKEZETE 2009
HORVÁTORSZÁGI BEJEGYZETT VÁLLALATOK SZERKEZETE március (Jutarnji list napilap adatai ) BEJEGYZETT CÉGEK NEM MŰKÖDŐ ,1% MŰKÖDŐ ,9% 0 FOGLALKOZTATOTT ,8% 0-9 FOGLALKOZTATOTT ,9% ,8% 250< ,5%

4 Béradatok HK átlagbérek 2009. I. - XI. Bruttó 7.704,00
(2008/ ) Nettó 5.306,00 (2008/ ) 2009. XII. 2008. XII. Különbség Jogi személyeknél foglalkoztatottak Iparos, szabadfoglalkozású, mezőgazgaság Biztosított mg.termelők 33.806 36.777 -2.971 Összes foglalkoztatott Munkanélküliek (16,7%) 23.743 adatforrás: HSH

5 Foglalkoztatás és bérek 2009.
Ipari ágazat Foglalkozt. száma 2009. XII. Foglalkozt. száma 2008. XII. különbözet Bruttó bér I. - XI. HK átlagbérhez viszonyítva %-ban Mezőgazdaság, vadászat, erdészet 25.270 27.662 -2.392 6.511 -15,49 Bányászat és kitermelés 8.286 8.367 -81 9.859 27,97 Feldolgozóipar 6.603 -14,29 Áram és gázellátás 16.673 11.821 4.852 9.906 28,58 Vízellátás; 21.390 15.166 6.224 7.389 -4,09 Építőipar 97.503 -3.617 6.495 -15,69 Iparosok, szabadfoglalkozásúak Mezőgazdasági termelők 33.806 36.777 -2.971 Adatforrás:HSH

6 Kis-és nagykereskedelem 209.477 224.869 -15.392 6.511 -15,49
Szolgáltatások Foglalkozt. száma 2009. XII. 2008. XII. különbözet Bruttó bér I. - XI. HK átlagbérhez viszonyítva %-ban Kis-és nagykereskedelem 6.511 -15,49 Szállítás és raktározás 65.347 66.464 -1.117 8.602 11,66 Szállásadó tevékenység 41.717 43.461 -1.744 6.483 -15,85 Hírközlés és kommunikációs tev. 29.864 30.547 -683 1.191 -84,54 Pénzügyi tevékenység 37.098 36.330 768 11.525 49,60 Ingatlanforgalmazás 4.921 4.850 71 8.133 5,57 Szakmai, tudományos és műszaki tev. 51.655 52.157 -502 11.195 45,31 Közszféra adminisztratív tevékenység 31.073 32.610 -1.537 5.001 -35,09 Államigazgatás 345 8.766 13,79 Oktatásügy 2.588 7.665 -0,51 Egészségügy 80.079 81.768 -1.689 9.006 16,90 Művészeti, szórakoztatóipari tev. 20.086 20.585 -499 8.261 7,23 Egyéb szolgáltatások 14.456 14.953 -497 7.892 2,44 -1.289 Foglalkoztatottak összesen adatforrás:HSH

7 Feldolgozóipar Foglalkoztatottság és bérek Foglalkoztatottság Bérek
Jogi személyeknél foglalkoztatottak száma 2009. XII. 2008. XII. különbség bruttó bér XI. 09. HK átlaghoz viszonyított különbség Összesen 7.808 Feldolgozóipar 6.703 -14,15 Élelmiszeripari termék és italgyártás 42.547 44.901 -2.354 6.790 -13,04 Dohányipari termékgyártás 766 855 -89 10.603 35,80 Textilgyártás 3.819 7.177 -3.358 4.461 -42,87 Ruhaipar 18.628 18.242 386 3.700 -52,61 Bőr-és rokontermék gyártás 8.038 7.729 309 3.823 -51,04 Fafeldolgozás, faipari és parafa termékgyártás, bútor kivételével 9.785 11.991 -2.206 4.263 -45,40 Papir és papiripari termékgyártás 3.532 4.058 -526 5.963 -23,63 Nyomdai és sokszorosított termékek 6.023 14.646 -8.623 7.452 -4,56 Koksz és finomított kőolaipari termékgyártás 3.535 3.622 -87 11.220 43,70 Vegszer és vegyipari termékgyártás, gyógyszeripari termékek gyártása 11.611 12.204 -593 6.593 -15,56 Adatforrás: HSH

8 Feldolgozóipar Foglalkoztatottság és bérek Foglalkoztatottság Bérek
Jogi személyeknél foglalkoztatottak száma 2009. XII. 2008. XII. különbség bruttó bér XI. 09. HK átlaghoz viszonyított különbség Gumi és műanyagtermék gyártás 7.723 7.692 31 5.714 -26,82 Egyéb fémmentes ásványi anyag gyártás 12.067 14.471 -2.404 8.040 2,97 Fémgyártás 6.055 6.456 -401 5.511 -29,42 Kész fémtermék gyártás kivéve gépek és felszerelés 24.674 26.469 -1.795 6.368 -18,44 Számítógép, elektronikai és optikai termékgyártás 6.722 Elektromos felszerelések gyártása 5.784 10.484 -4.700 8.840 13,22 Gép-és felszerelés gyártás 11.039 14.553 -3.514 6.912 -11,48 Gépjármű, pótkocsi és utánfutó gyártás 3.379 3.599 -220 7.783 0,32 Egyéb szállítóeszköz gyártás 12.123 19.132 -7.009 7.674 -1,72 Bútorgyártás 9.277 11.308 -2.031 4.328 -44,57 Egyéb feldolgozóipar tev. 1.491 Gépek és felszerelések javítása és szerelése 13.886 Adatforrás: HSH

9 HOGYAN VÉDTÉK MEG A GAZDASÁGOT
A fogalkoztatottak összlétszáma 08./9-09/9-ig vel csökkent Az újabb munkanélküli közül a gazdasági ágazatból jött A gazdasági ágazatban fogalalkoztatottak 93,7% -nak alacsonyabb a bére a HK átlagénál MIT TETTÜNK MI? Kormánynak a bárminemű intézkedési szándéka hiányában és érdektelensége miatt a gazdasági ágazat szakszervezetei a munkáltatókkal együtt túlélési intézkedésekről tárgyalnak

10 ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT FÉMIPARI ÁGAZAT
49, dolgozót foglalkoztató vállalat a szakszervezettel megállapodásban 4500 munkavállaló fizetését csökkentette 525 dolgozó “várólistán” Felmondásról szóló megállapodás 1400 dolgozó esetében Újabb 2367 felmondás bejelentése 1382 dolgozó számára nem fizetik be a járulékokat Bérek késedelmes kifizetése 1646 dolgozó esetében FÉMIPARI ÁGAZAT Ebben az évben megállapodás született a munkahét lerövidítése és bércsökkentés ügyében 15 vállalatnál, ahol a foglalkoztatottak összlétszáma 3678 fő.

11 ENERGIA,VEGYIPAR ÉS NEM FÉMIPAR
Az év során elveszített munkahelyek száma 2400 Csökkentett munkahét 3123 főt foglalkoztató 9 vállalatnál Csökkentett munkabér 4313 főt foglalkoztató 7 vállalatnál Azonos bérszint megtartás munkavállalót foglalkoztató 14 vállalatnál FA-ÉS PAPIRIPAR Ebben az évben 7000 munkahelyet veszített el Szükséges lenne végigelemezni a Munkaidő csökkentéséről szóló törvény és az abból adódó intézkedésekre szánt támogatások hatékonyságát, mely nem eredményezett egyetlen eredményt sem, miközben a támogatásokra szánt pénzeszközök (közel 250 millió kuna) nincs felhasználva.

12 2010-ben nem kerül sor dolgozók elbocsátására
AZ SSSH GAZDASÁGI SZAKSZERVEZETEK EI ELŐTERJESZTÉSE A KORMÁNYNAK ÉS A HORVÁT MUNKÁLTATÓK SZÖVETSÉGÉNEK (HUP) “ AZ SSSH (HORVÁT FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE) GAZDASÁGI ÁGAZATOT ÉRT VÁLSÁGBÓL VALÓ KILÁBALÁSRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS” MEGKÖTÉSE 2010-ben nem kerül sor dolgozók elbocsátására 2010-ben megmarad a évi bérszint A MEGÁLLAPODÁS KIINDULÁSI PONTJA A gazdasági válság konkrét meghatározásához rendszerezéséhez és következményeinek elemzéséhez való azonnali hozzálátás tevékenységenként és ágazatonként helyi és nemzeti szintű háromoldalú párbeszéd keretében A Kollektív Szerződéssel le nem fedett cégek miatt megkötni egy általános gazdasági Kollektív Szerződést legalacsonyabb bér és 1:3,2 összetettségi szorzó meghatározásával

13 A vállalati norma és eredményességének nyomonkövetése
Az egy munkavállalóra eső bevétel Bruttó bérköltség A dolgozók költsége TÁMOGATÁSI ALAP létrehozása a globális válság miatt bajbakerülő munkáltatók részére VÁLSÁGALAP létrehozása a gazdaságban foglalkoztatott veszélyeztetett munkavállalók részére nemzeti és helyi szintű eszközállomány egyesítésével

14 A hazai termelés védelme érdekében tett intézkedések és ösztönzők
A munkaidő csökkentés érdekében nyújtott támogatásokról szóló törvény sürgős módosítása A “válságadó” munkavállalóknak történő visszaadásáról és a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknak külön jogszabályokban foglalt privatizációja során juttatandó vaucherekről szóló törvény kidolgozása

15 SSSH PARTNER GAZDASÁGI SZAKSZERVEZETEK– BEMUTATÁSA
DOLGOZÓK CÉGEK TAGOK PPDIV 65.300 5.000 30.000 330 55.000 SMH 82.000 12.631 20.000 202 42.377 SGH 11.934 14.000 170 30.258 FÁSOK 1.200 4.000 34 8.000 SITHŠ 9.111 1 940 EKN 54.000 1.299 13.000 108 43.000 ÖSSZESEN 32.065 81.940 845 43,64% ,63% %

16 IPARI TERMELÉS Közel egy évig tartó esést követően októberében ipari termelés csökkenés, pontosabban az elmúlt év azonos hónapjához viszonyítva 8,6%-os ipari termelés csökkenés került kimutatásra. 2009.év első tíz hónapjában az ipari termelés az elmúlt év azonos hónapjához viszonyítva 9,6% volt alacsonyabb.

17 IPARI FOGLALKOZTATÁS A HK-BAN 2008-ban
Adatforrás: HSH

18 ALAPTÉTEL: Nem támogatjuk azt a válságból való kilábalási “modellt”, amely a gazdaságban dolgozók elbocsátásán, a ki nem fizetett és csökkentett béreken nyugszik. Ezt a modellt már megtapasztaltuk a 90-es években, amikor a “spontán” privatizáció egy más válságos helyzetben leszegényítette és jognélkülivé tette a dolgozókat, tönkretette a termelést és az országot kitette az eladósodásnak, az akkori dolgozókat a költségvetéstől tette függővé.

19 Válságtanulság - a horvát gazdaság nem mások gondja, mindannyian egy hajóban evezünk!
Vásárlóerő csökkenés az országban Következmény: a hazai termelés és a GDP esése Ezért nem meglepő, minden beruházás csökkentése és leállítása bizonytalanság okozója A gazdaságban hiányzik a pénz, a hitelképesség Következmény: foglalkoztatás hiány és bércsökkentés További vásárlóerő csökkenés KÖRBENJÁRÁS! A KÖVETKEZŐ KÖRBEN MÉG LEJJEBB ESÜNK!

20 Üzletvesztés 2009-ben a láthatáron!
Növekvő árúkészletek A beruházási stopp eredményeképpen különös keresletesés hazai tartós és tőkeigényes termékek iránt amíg az EU-ban tombol a válság nem remélhetjük, hogy valaki más majd a horvát termékbehozatallal támogatja gazdaságunkat ( a horvát termékek exportcsökkenése az első 10 hónapban 22% volt). Kérdések kérdése: Ki fog és mely hónapokban hazai terméket és árút vásárolni?! Az első tíz hónap ipari termelése 10%-kal alacsonyabb az elmúlt esztendőhöz képest

21 A munkahelyvesztés, a bérek kifizetésének késése és csökkentésére irányuló nyomás kikezdi az állami bevételeket is A munkavállalók számának csökkentése a feldolgozóiparban egyenlő az ipari termeléseséssel Az országos szintű bérek stagnálnak – ami azt jelenti, hogy a dolgozók ezzel a stagnáló bérezéssel maximális befektetést biztosítanak a válságból való kilábalás érdekében Ám az eredmény a honi vásárlóerő drasztikus zuhanása Ez már most is látható – a költségvetés járulékokból befolyt bevételek apadása révén Ezzel egyidejűleg növekednek a bankbetétek – ami arról tanúskodik, hogy akiknek pénze van jelentős kockázatot látnak, azaz pesszimisták a reálgazdaság talpraállítása tekintetében

22 Az állam gazdaságban betöltött szerepének mellőzése
Mindegy lesz a jogfosztottaknak az újabb hullám, mint ahogyan az volt a privatizáció idején is Újból engednünk kell, hogy tönkremenjen az a kevés vállalat is, ami még megmaradt? Lakás és jövedelem nélkül kell-e maradnia az embereknek miközben egyesek milliókért alagútfestési munkákat kapnak? A közbeszerzési rendszeren belüli vállalkozói és alvállalkozói mindenféle esetek után többé nem hiszünk a piacverseny történetekben és a legjobb vállalkozók kiválasztásában a közbeszerzéseknél Követeljük, hogy az állami vezetés találjon módot arra, hogy a jogszabályoknak és a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően fordítsa az állam vásárlóerejének egy részét a vállalatok, a hazai termelők és építőipari vállalkozások megmentésére

23 Tény – az állam nem vállalkozó, de..!
...de le kell ülnie egy asztalhoz a nagy, kis-és középvállalatokkal, a gazdasági szakszervezetekkel és helyet kell szorítania a vállalatok 2010.évi fejlesztésének és növekedésének, sőt a válság felszámolására irányuló költségek felosztási módjának is, mely nem a munka alacsonyabb értékén és elbocsátásokon alapul, de egyaránt nem hasznos sem az államnak, sem a gazdaságnak.

24 Az államigazgatási reform valamint a kenőpénz és korrupció közszolgáltató vállalatok rendszeréből történő kiszorításának kérdése Vajon a közszolgáltató vállalatok egyáltalán az állami intézmények ellenőrzése alatt vannak-e és azok működtetése milyen mértékben járul hozzá a gazdaságpolitika nemzeti céljaihoz és a válság felszámolásához? Mekkora a közszolgáltató és állami vállalatok beruházásának szintje 2009.évben? Mindenképpen lényeges, hogy e vállalatok, különösen ha monopol helyzetben vannak, takarékossági intézkedéseket kövessenek és ésszerűen gazdálkodjanak, de ennél is fontosabb, hogy teljesítsék a beszállítóikkal szembeni kötelezettségeiket! Vajon az államigazgatás szakmai szintje, hatékonysága és minőségének növelése célja-e a Kormánynak és van-e ehhez az államigazgatásban a politikusoknak elegendő ereje? Így mindannyian azt állítják nagy az apparátusunk, de senki sem nyilatkozik miként kellene azt korszerűsíteni és a vállalatok igényeihez alakítani.

25 Kollektív tárgyalások a Kormány, mint munkáltató és adóalanyok, mint teherviselők
Követeljük a HK Kormányától, hogy mint munkáltató viselkedjen azoknak a pénzügyi lehetőségeihez mérten, akik a költségvetést finanszírozzák, akik zömmel a magánszektorban dolgozó állampolgárok Ez azt jelenti, hogy nem követelhetik meg a gazdasági bérek vonatkozásában a mértéktartást,a takarékoskodást és egyéb bér-megszorításokat, majd utána zárt ajtók mögött más módon elosztják a pénzeket Követeljük, hogy a költségvetés tervezettnél gyengébb feltöltése estén ne is gondoljanak új és a meglévő adóterhek emelésére Azon pénzek fejében, melyeket a dolgozók a költségvetésbe befizetnek, minőségi szolgáltatásokat kérünk – nem akarunk egy lipával (fillér) sem többet adni a kiegészítő egészségügyi és egyéb biztosításokra vagy egyéb hasonló járulékra

26 A kormány-politikákkal és programokkal stabilizálni a lakosság és az üzleti világ elvárásait
Egyértelműen közzé kell tenni, hogy az állam, tiszteletben tartva a piacgazdaság és a vállalkozások szabályait, a gazdaság stabilizásálának első tanújeléig életbelépteti a spekuláció piacon való bárminemű megjelenését, melyet általában válságállapot követ Hozzájárul a pánik lecsillapításához a piacokon (árú, munkaerő piac, tőke-és pénzpiac), mindenki számára legalább a 2010-ben várható üzletvitel és megélhetés részbeni tervezését biztosítja, valamint hozzálát a gazdaságot ösztönző intézkedések kidolgozásához.

27 A közérdekű munkák válságkezelési csomagjának meghirdetése - lehetővé kell tenni - növekedéshez való hozzájárulásként - a magántőke számára az infrastruktúrába/koncessziós/privatizációs projektekbe történő beruházást Meghirdetni a közmunka válságkezelési csomagot, melyet vagy koncesszió vagy nyilvános privát partnerségek keretében finanszíroznának – VÁLSÁGKEZELŐ KLASZTEREK Oly módon, hogy közvetlenül ne terhelje a költségvetést Nagy infrastrukturális projektek megvalósítása külföldi alapok, EU alapok bevonásával E csomag célja a foglalkoztatás és a termelés megfelelő ütemének megtartása azokban az ágazatokban ahol a leggyorsabban aktiválódnak de a leggyorsabban ki is oldódnak, amilyen az építőipar működése. Támogatjuk a közberuházásokra, a helyi és regionális projektek megvalósítására való törekvéseket, melyeken jelentős számban megtelepedhet számos vállalkozás és különböző szakma (regionális közúthálózat javítás, óvoda és iskola építések, idősek otthonai, energiaipari létesítmények, mezőgazdasái és vízgazdálkodási létesítmények megvalósítása).