Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. előadás Viszonyszámok

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. előadás Viszonyszámok"— Előadás másolata:

1 2. előadás Viszonyszámok
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens

2 Viszonyszámok Viszonyszám:
Két egymással kapcsolatban lévő adat hányadosa Általános képlete: V = A/B ahol A: viszonyított mennyiség B: viszonyítási alap V: viszonyszám.

3 Viszonyszámok típusai
Megoszlási Koordinációs Összehasonlító Intenzitási

4 Megoszlási viszonyszám
A sokaság egyes részeinek a sokaság egészéhez viszonyított arányát fejezi ki. Csoportosító sorokból számítjuk. A jelenségek struktúráját jellemzi, a belső arányokat, az összetételt fejezi ki. Képlete:

5 Példa megoszlási viszonyszámra
Egy tankör hallgatói Nem Létszám (fő) A nemek aránya (%) Férfi 40 67 20 33 Összesen 60 100

6 Koordinációs viszonyszám
Valamilyen csoportosító sor egyik részadatának egy másik részadatához való viszonyítása. Pl.

7 Az összehasonlító viszonyszám
Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség időben vagy térben különböző adatai hányszorosát, illetve milyen hányadát teszik ki a bázisul választott adatnak. A statisztikai sor egyik, megfelelő módon kiválasztott tagja a viszonyítási alap.

8 Összehasonlító viszonyszámok
Időbeli összehasonlító viszonyszám (dinamikus viszonyszám) Két időszak vagy időpont adatának hányadosa. Ha az összehasonlítás kettőnél több időszakra vonatkozik, megkülönböztetünk bázis és láncviszonyszámot.

9 Összefüggések a bázis- és a láncviszonyszámok között
A bázisidőszak utáni első időszakban a bázis és láncviszonyszám megegyezik. Az állandó bázis utáni k láncviszonyszám szorzata egyenlő a k-adik bázisviszonyszámmal. A bázisviszonyszámokból úgy számíthatunk újabb viszonyszámokat, mint az eredeti abszolút számokból.

10 A mobilhívások számának alakulása Magyarországon
Időszak Millió hívás 2000=100% Előző év=100% 2000 2.258 100,0 - 2001 3.780 167,4 2002 4.399 194,8 116,4 2003 4.700 208,1 106,8 2004 5.124 226,9 109,0 2005 5.995 265,5 117,0 2006 6.759 299,3 112,7 2007 7.173 317,7 106,1 2008 7.777 344,4 108,4 2009 7.789 345,0 100,2 2010 8.071 357,4 103,6 2011 8.368 370,6 103,7 2012 8.045 356,3 96,1 2013 8.135 360,3 101,1

11 Az összehasonlító viszonyszámok altípusai 2.
Területi összehasonlító viszonyszám: Két terültre vonatkozó adat hányadosaként határozható meg. Tervteljesítési viszonyszám: Valamilyen ténylegesen elért eredményt ugyanazon jelenség optimálisnak tartott, norma vagy terv szerinti értékéhez viszonyítja. Tervfeladat viszonyszám: Valamilyen optimálisnak tartott, norma vagy terv szerinti értéket viszonyítunk a bázisul választott adathoz.

12 Intenzitási viszonyszám
Megmutatja, hogy az egyik mennyiségből (számláló) átlagosan mennyi jut a másiknak (nevező) egy egységére A leíró sorok elemzésének eszköze Lehet közöttük is láncszerű kapcsolat. Jellegzetes típusai: sűrűségmutatók, pl: népsűrűség arányszámok, pl: születési, halálozási, ... termelékenységi, ill. teljesítmény mutatók fajlagos mutatók

13 Megoszlási viszonyszám és dinamikus viszonyszám közötti kapcsolat
Telep Árbevétel (MFt) Árbevétel megoszlása Dinamikus viszonysz. (%) t0 t1 t0 (%) t1 (%) A 30 36 20,00 19,20 120 B 40 62 26,67 33,07 155 C 70 77 46,67 41,07 110 D 10 12,5 6,67 125 Össz: 150 187,5 100,00

14

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "2. előadás Viszonyszámok"

Hasonló előadás


Google Hirdetések