Az uniós normák közvetlen végrehajtásának dilemmái

Az előadások a következő témára: "Az uniós normák közvetlen végrehajtásának dilemmái"— Előadás másolata:

1 Az uniós normák közvetlen végrehajtásának dilemmái
Uniós közszolgálati jog, ügynökségek és jogvédelem 2016. szeptember 27. Szegedi László NKE-NETK Vizsgatípus Felkészítő tanfolyamon résztvevők száma Felkészítő csoportok száma Vizsgára jelentkezettek száma Vizsgán megjelentek Sikeres vizsgát tett tisztviselők száma vizsgacsoportok száma Titkos ügykezelői alapvizsga 152 8 159 136 Ügykezelői alapvizsga Közigazgatási alapvizsga 531  30 586 581 526 30 Közigazgatási szakvizsga 364   3  405 387  341  21  összesen  1047  41  1150  1127 1003  59 

2 A válság utáni korszak jellegzetességei
A közvetlen végrehajtás erősödése, olyan területeken, amelyek eddig ismeretlen kihívásokkal szembesítik az Uniót Dilemmák az alapító atyák elképzeléseihez az alábbi területeken: Közvetlen végrehajtás személyzete: Uniós közszolgálati jog Közvetlen végrehajtás szervezete: Európai Bizottság + uniós ügynökségek Közvetlen végrehajtással szembeni jogvédelem: kialakuló eljárási keretek

3 Dilemmák egy-egy idézet tükrében
„Ha eljön az a nap, amikor már kétszáznál is többen leszünk, elvesztünk.” (J. Monnet) „Nem szabad ügynökségek mindenhatóságában bízni!” (Mervyn King)

4 Közvetett vs. közvetlen végrehajtás
Uniós normák megalkotása Közvetlen végrehajtás térnyerése napjainkban Közvetlen jogviszony uniós polgár és uniós (végrehajtó) szervek között (1) Milyen személyzet, (2) milyen szervezeti keretek között, (3) milyen jogvédelmi garanciák mentén feleljen a közvetlen végrehajtásért? Unió általi közvetlen végre-hatás tagállamok általi közvetett végrehajtás

5 Közvetlen-közvetett végrehajtás viszonyának korszakai
Kezdeti integráció (’60-’70-es évek) A deficitek korszaka ( ): A válság utáni időszak (2008-): Uniós normák végre-hajtásának szervezeti keretei közvetett végrehajtás abszolút túlsúlya, de Bizottság versenyhatósági szerepköre adott közvetlen végrehajtás megjelenése+ közösségi hatáskörök bővülése (DE: szubszidiaritás) + végrehajtási deficit közvetlen végrehajtás további erősödése (agencification) Uniós normák végre-hajtásának eljárási keretei rendelet−irányelv−határozat hármasával kapcsolatos bírósági esetjog kialakulása, amely gazdasági, piacszabályozási kötődésű tagállamok eljárási autonómiája (DE: hatékony és egyenértékű jogvédelem közvetett végrehajtásban) kezdeményezések eljárásjogi kodifikációra

6 2008/2009: ügynökségek felállítása (de Larosiére-jelentés)
Közvetlen végrehajtás erősödésének lépései egy ágazati példán keresztül 2008/2009: ügynökségek felállítása (de Larosiére-jelentés) : Európai Felügyeleti Hatóságok (ügynökségek) felállítása + banki mentőcsomagok 2013: Ügynökségek helyett egységes felügyeleti mechanizmus EKB keretein belül

7 végrehajtási ügynökségek decentralizált ügynökségek
Uniós ügynökségek Többféle jellemzőkkel bíró szervet magában foglaló szakirodalmi kategória – „szerződésidegen” jogi helyzet EURATOM-ügynökségek behatárolt szektorban tevékenykedik a szükséges infrastruktúra biztosítása, a biztonságos és megfelelő atomenergia felhasználásáról gondoskodnak végrehajtási ügynökségek Bizottság határozata hozta létre határozott időre, önálló jogi személyiség nélkül uniós programok végrehajtására ügynökségek alapszabályának jogi alapja: 58/2003/EK rendelet decentralizált ügynökségek szakpolitikai speciális szaktudásuk révén segítik az uniós intézményeket + tagállamokat egyre kiterjedtebb piacfelügyeleti és piac-szabályozási hatásköröket

8 Uniós ügynökségek dilemmái
Ügynökségek felállítása egyre nagyobb számban (agencification) DE: máig „szerződésidegen” szervek - elsődleges jogi alapokkal nem rendelkeznek + EuB esetjog szerint a feltételekhez kötött hatáskör-átruházás máig érvényes („szerződésidegenség miatt”) KÉRDÉS: hatékonyság vs. hiányzó elsődleges jogi alapok? DILEMMA: politikai akarat hiányzik legalább decentralizált ügynökségek elsődleges jogi elismeréséhez, így különutak: EKB (SSM) bankfelügyeleti hatóság Tagállamok végrehajtási hatáskörei Európai Bizottság felhatalmazása EKB felügyeleti szervként Szerződések intézményei ügynökségek fellépése

9 Uniós közszolgálati jog és döntéshozatal
Monnet jóslatához képest 200-at jóval meghaladó létszám (Hamburg-hasonlat) Egységes jogi keretek bizonyos szempontból adottak (259/68 Közszolgálati Statútum) ugyanakkor szükségszerűen nehézségek is felmerülnek pusztán a hivatalos nyelvek sokasága miatt Tagállami és uniós érdekek összeütközése elkerülhetetlen adott döntéshozatali kérdésekben

10 Uniós közszolgálati jog ágazati kérdései
Adott ügynökségek fő döntéshozatali szervében (felügyeleti tanács – Board of Supervisors) – tagállami képviselők rendelkeztek szavazati joggal DE: Bár Unió pénzügyi érdeket kell szem előtt tartaniuk – hatósági jellegű tevékenységből fakadóan konkrét-egyedi (ország-specifikus) aktusokat bocsátanak ki KÉRDÉS: Tagállami érdekek mellett (felett) mennyiben képviselhető uniós érdek? DILEMMA: 2012 június spanyol bank-mentőcsomag esete + EBA stressz-teszt hatékonysága? Adott tagállamoknak címzett aktusok Uniós döntéshozatal tagállami érdekek mentén?

11 Eljárási garanciák alkalmazási köre
Uniós normák megalkotása Unió általi közvetlen végre-hatás Uniós szinten megfogalmazott közigazgatási működési követelmények tagállamok általi közvetett végrehajtás

12 Uniós (eljárási) jogvédelem
Eljárási garanciák sok esetben egyes ágazatokhoz kötötten alakultak ki és bizonyos szempontból magukon viselik azok jellegzetességeit iratbetekintés joga, meghallgatás joga, indokolási kötelezettség versenyjogi kötődése + Bizottság versenyhatósági szerepköre alapja Alapjogi Chartában is megjelenik a megfelelő ügyintézéshez való jog (41. cikk), amelynek része része a meghallgatás, az iratbetekintés, a nyelvhasználat joga, az eljáró szervek indokolási kötelezettsége döntéseik meghozatala során, és jóvátételi kötelezettségüket a feladatuk teljesítése során okozott károkért Alkalmazási kör kérdése? Csak közvetlen végrehajtás vagy közvetett is (51. cikk szerint, ha „a tagállamok uniós jogot hajtanak végre”). Ágazati példa ismét EKB (SSM) bankfelügyeleti jogkörei EKB minden jogalkotási és nem jogalkotási aktust, így többek iránymutatásokat és ajánlásokat fogad el és határozatokat hoz, valamint rendeleteket is elfogadhat Uniós bankjogi szabályozás kialakulatlan eljárásjogi keretek között?

13 Köszönöm a figyelmüket! E-mail: Szegedi.Laszlo@uni-nke.hu