A nem fertőző betegségek epidemiológiája

Az előadások a következő témára: "A nem fertőző betegségek epidemiológiája"— Előadás másolata:

1 A nem fertőző betegségek epidemiológiája
Klimentné Keszthelyi Magdolna ÁNTSZ Dél - alföldi Regionális Intézete

2 Mi a célja az előadásnak?
Az epidemiológiai nem fertőző betegségek szakterület helye az ÁNTSZ szervezetén belül, történeti visszapillantás Feladatok, elért eredmények A Dél-alföldi lakosság egészségéről

3 Jogi háttér Szervezeti háttér
1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról 1999. évi XCVI. Törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló évi XI. törvény módosításáról 3. § A Szolgálat népegészségügyi tevékenysége keretében b) kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerét, epidemiológiai elemzéseket végez; Szervezeti háttér 2002. március 11. OTH 8046/129/2002 sz. levél Dr. Lun Katalin „Kérem jelöljék ki a nem fertőző betegségek epidemiológiájáért felelős szakembereket… Ezzel megkezdődne az országos egészségmonitorozási hálózat kialakítása,….”

4 EPIDEMIOLÓGIA Az egészséggel kapcsolatos jelenségek és az előfordulásukat befolyásoló tényezők kapcsolatát vizsgáló tudomány. AZ EPIDEMIOLÓGIA CÉLJAI A problémák korai felismerése, rangsorolása A beavatkozás megtervezése és megvalósítása A beavatkozások hatásosságának biztonságosságának és hatékonyságának mérése Eredmények közreadása AZ EPIDEMIOLÓGIA ALKALMAZÁSA A TISZTIORVOSI SZOLGÁLATBAN Közegészségügyi tevékenység Járványügyi tevékenység Egészség fejlesztési tevékenység Népegészségügyi tevékenység Nem fertőző betegségek epidemiológiája Népegészségügyi problémák feltárása Prioritások meghatározása Intervenciók tervezése, végrehajtása, hatásosság/hatékonyság ellenőrzése

5 2002. május 29. Budapest Országos Egészségmonitorozási Hálózat
egészségadatok rendszeres gyűjtése, értékelése, közreadása egészségügyi célkitűzések meghatározásához, népegészségügyi programok eredményességének megállapításához, megalapozott döntések támogatásához. másodlagos ellátásban részesült lakosokról lakosság Egészségadattár háziorvos, járóbeteg szakellátás, kórházak, regiszterek egészségmonitorozás egészségfelmérések, környezetegészségi adatgyűjtések, szociológiai kutatások elsődleges teljes lakosságról (minta)

6 Az egészségmonitorozási alapfeladatok
Halálozási és betegforgalmi adatok Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program Elsődleges adatgyűjtések Egészségadattár Egységes éves jelentés

7 I. Halálozási és betegforgalmi adatok
Rövidtávú célok Felmérni a meglévő adatállományokat az igényeket személyi és tárgyi feltételeket „Minimum” adatbázis kialakítása Középtávú célok Egységes szerkezetű adatbázis kialakítása demográfiai adatok társadalmi–, gazdasági adatok halálozási adatok morbiditási adatok egészséget befolyásoló tényezők egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos adatok környezeti adatok Egységes feldolgozási módszerek alkalmazása Önálló elemzések készítése

8 Minőségjavítást célzó feladatok az adatgyűjtés területén I.
A Halottvizsgálati bizonyítvány tartalmi felülvizsgálata (2004) módosítás az EUROSTAT ajánlásai alapján, hazai szakértői csoport támogatásával 2005. új „Halottvizsgálati bizonyítvány” és „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról” c. elektronikus kérdőív bevezetése

9 Minőségjavítást célzó feladatok az adatfeldolgozás területén II.
Az automatizált haláloki kódolás bevezetés feltétele= Előzetesen ellenőrzött, megfelelően kitöltött Halottvizsgálati bizonyítványok beérkezése a szakfőosztályra Automatizált haláloki kódolás = A halálok szöveges rögzítése Automatizált kódszám meghatározás – a háttérben lévő BNO-kódszótár segítségével A halál alap-okának automatikus kiválasztása – a WHO-szabályrendszere és nemzetközileg elfogadott döntési táblák alapján

10 Minőségjavítást célzó feladatok az adatgyűjtés területén III.
Az adatszolgáltatók tájékoztatása és oktatása: (1) Segédanyagok a gyakorló orvosok, statisztikusok számára: – a „Népmozgalmi kézikönyv” aktualizálása ( – Kézikönyv és leporelló a Halottvizsgálati bizonyítvány haláloki kérdéseinek kitöltéséhez – Internetes oktatóanyag (2005. év vége) (2) Oktatóanyag az orvosképzéshez: – „A haláloki diagnózis” c. tankönyv előkészületben (a KSH és a PTE-Humán Közegészségtani Intézetének közös segédlete) A bizonyítvány megfelelő kitöltése

11 „Halottvizsgálati bizonyítvány”

12 ORVOS-SZAKMAI FELÜLVIZSGÁLAT
A hibásan, hiányosan kitöltött kérdőívek javítása a KSH Régióközpontokban az ÁNTSZ közbenjárásával A felülvizsgálati rendszer országos kiterjesztése az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal kötött együttműködési megállapodás alapján (2005) Szervezett visszakérdezés

13 Veleszületett rendellenességek

14 II. Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program
Célok Népegészségügyi jelentőségű betegségek és a kockázati tényezők gyakoriságára vonatkozó adatgyűjtés elindítása Rendszeresen gyűjtött és megbízható morbiditási adatok alapján releváns információ szolgáltatása az egészségpolitikai szakemberek számára morbiditás struktúráját – a prevalencia és incidencia kor, nem szerinti alakulását – is monitorozása a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegségek, a heveny szívizominfarktus és a szélütés (stroke) EMH feladatai Háziorvosokkal történő kapcsolatfelvétel kapcsolattartás információ átadás Háziorvosok továbbképzése Minőségbiztosítás

15 III. Elsődleges adatgyűjtések
Célok A helyi problémáknak megfelelő, célzott epidemiológiai vizsgálatok tervezése, kivitelezése Az eredmények közlése a döntéshozók a lakosság a szakemberek felé Javaslatok a feltárt problémák felszámolására, megelőzésére OSZMK feladatai Szakmai tanácsadás és felügyelet a vizsgálatok tervezésénél Az elemzési metodikákra módszertani útmutató kidolgozása Oktatás, továbbképzés EMH feladatai Az egészségi állapot jelentések, országos intézetek, egészségügyi ellátók és a lakosság megkeresései alapján célzott epidemiológiai vizsgálatok tervezése és kivitelezése, az eredmények közlése Pénzügyi források?

16 Békés megyei légcső-, hörgő-, és tüdőrákos helyzetkép
Mortalitás A népegészségügyi szakemberek –epidemiológusok területi munkáját egy konkrét példán a primer hörgőrák Békés megyei helyzetét keresztül mutatjuk be. Az adatok nyilvánosak az Internetről bárki számára elérhetők. A mortalitás –halálozás helyzete: 1. leütés férfiak 2. leütés és a nők halálozási kistérségi adatai, agregált –összegzett adatok év, standartizált halálozási hányados SHH , piros szín jelöli a 0,05-on szignifikánsan magasabb területeket, tehát az országos átlagtól szignifikánsan magasabb primer hörgőrákos halálozás területi megoszlását. Békés megyében Gyula Békéscsaba, és Dél Békés –Mezőkovácsháza érinttt ebben a tekintetben. Nők esetében nincs kiemelt területi különbség A vizsgálat a NEKAP a Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram keretében készült, a térkép a Népegészségügyi Gyorsjelentés 2004 évi anyagában jelent meg. 3. Leütés férfi 4. leütés nő A Magyar Egészségadattár adataiból a primer hörgőrákos halálozást a 0-64 éves korosztályban nézhetjük meg, férfiak és nők körében. SHA standard halálozási arány 1976 évi EU lakosság arányaihoz viszonyítva. Zöld-Magyarországi tendencia piros szín Békés megyei adat

17 Előzmények Az ivóvíz arzén szennyezettségének térképe Békés megyében
1995. előtt 1996. után SZÍNMAGYARÁZAT 10 µg/l alatt van az átlag arzéntartalom 10 – 20 µg/l között van az átlag arzéntartalom µg/l között van az átlag arzéntartalom µg/l között van az átlag arzéntartalom 100 µg/l felett van az átlag arzéntartalom Nem kerülhetjük meg azt a feltételezést, hogy a daganatkeletkezés kockázatát kifejező halálozási és megbetegedési mutatószámok különbségei mögött a daganatokozó és a daganatkeletkezést különböző módon elősegítő kockázati tényezők különbözőségei állnak.

18 Etiológiai vizsgálat A Békés megyei légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos esetek etiológiai hátterének feltárásához az analitikai vizsgálatot terveztünk, mely során az alábbi kutatási kérdésekre kerestük a választ: Van-e összefüggés a megyében fogyasztott ivóvizek arzén tartalma és a tüdődaganatos megbetegedések között? A dohányzási szokások és a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos esetek között milyen összefüggés mutatható ki Békés megyében. A dohányzási szokások és a fogyasztott ivóvíz arzéntartalma együttesen, milyen összefüggést mutat a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos esetek között.

19 Első becslést a vizsgálat idejében felvett dohányzási státusz alapján
Nyers elemzés 2x2-es kontingencia táblázat alkalmazásával: Expozíció → Jelenleg dohányzik Marginális összesen: Eset ↓ igen nem Légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos beteg 37 59 96 56 139 195 Marginális összesen: 93 198 291 A pontbecsléssel kapott esélyhányados: EH=(37*139)/56*59)=1,5565 Megbízhatósági tartomány (95% CI): alsó= 0,8974 felső= 2,6846 χ2 –statisztikai próba értéke: 2,85 ; az ebből kapott P érték=0,0911

20 Második becslésnél a dohányzók közé soroltuk azon személyeket is akik, a vizsgálat idejében már leszoktak A pontbecsléssel kapott esélyhányados: EH=(83*98)/97*13)=6,45043 Megbízhatósági tartomány (95% CI): alsó= 3,2825 felső= 13,3965 χ2 –statisztikai próba értéke: 36,75 ; az ebből kapott P érték=0,0000

21 A kockázati tényezők és a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedés közötti kapcsolat Meghatározó tényező Meghatározó tényező kategóriái Esélyhányados 95%-os megbízhatósági tartomány Dohányzási szokások Referencia: "soha" alkalmi 1,88 0,46 - 7,57 leszokott 8,45 4, ,29 naponta 5,82 2, ,10 Dohányzás időtartama évenként 1,05 1,04 -1,07 Ivóvíz arzéntartalma Referencia:10 µg/l alatt van az átlag arzéntartalom 10 – 20 µg/l között van az átlag arzéntartalom 2,19 0,97 - 4,93 µg/l között van az átlag arzéntartalom 2,11 0,80 - 5,57 µg/l között van az átlag arzéntartalom 3,17 1,26 -7,96 100 µg/l felett van az átlag arzéntartalom 5,07 1, ,57

22 IV. Egészségadattár Célok OSZMK feladatai EMH feladatai
Mindenki számára könnyen hozzáférhető, friss információkat tartalmazzon a magyar lakosság egészségi állapotáról Területi és időbeli változásokról nyújtson információt Más országok adataival összehasonlítható OSZMK feladatai Az adattár folyamatos tartalmi és formai fejlesztése frissítése Az adattár módosításával kapcsolatos tudnivalók terjesztése, közlése EMH feladatai Az Egészségadattár kritikus áttekintése értékelése véleményezése Javaslattétel az indikátorlista bővítésére formai változtatásra a felhasználó számára a könnyebb kezelhetőségre

23 EGÉSZSÉGADATTÁR

24 Lakossági Egészségfelmérés
OEK körlevél – Dr.Melles Márta ( 788-1/2003 ) ENSZ –WHO 75 ország Világ Egészségfelmérés szervezése Kutatás hazai szervezője az OEK – Lebonyolítása Magyar Gallup Intézet OLEF A 2000-ben lezajlott Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2000) folytatásaként ez év őszén a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) újabb országos felnőtt lakossági egészségfelmérést szervez, az OLEF2003-at. A kutatás tudományos tervezése és értékelése az OEK, illetve az OÉTI feladata. A kérdezés gyakorlati lebonyolítására közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelyen a szakmailag megfelelő ajánlatot benyújtó pályázók közül a legkedvezőbb árat kínáló TNS Hungary Kft.-t választották ki.

25 V. Egységes éves jelentés

26 A Dél-alföldi régió népességének korösszetétele 2006. január 1-jén
Demográfia A Dél-alföldi régió népességének korösszetétele január 1-jén

27 Rákregiszter adatai

28 Dél-alföldi régió daganatos mortalitása 2005. évben

29 Halálozási adatok

30 Keringési betegségek okozta halálozás
A keringési betegségeken belül első helyre az ischaemiás szívbetegségek kerülnek, második helyen az agyérbetegségek és az egyéb érbetegségek „osztoznak” mindkét nemnél. Kedvező, hogy a magas vérnyomás kezeletlen formában kevésbé okoz korai halálozást, nem közvetlenül, hanem késői kórformák szövődményein keresztül vezet halálhoz.

31 BÉKÉSCSABA-i kistérségben tíz év alatt potenciálisan elveszített életévek - azonos nemű 1000, 0-64 éves főre számolva - a felsorolt halálokok miatt

32 Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség és mortalitás

33 Záró gondolat „Az epidemiológiai gondolkodás művészete az, hogy helyes következtetéseket vonjunk le hiányos adatokból” George W. Comstock Vaccine evaluation by case-control or prospective studes Am J Epidemiolol 1990. Egyesült Államokban megjelenő folyóiratban 1990-ben megjelent idézet

34 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!