A makrogazdaság alapösszefüggései

Az előadások a következő témára: "A makrogazdaság alapösszefüggései"— Előadás másolata:

1 A makrogazdaság alapösszefüggései

2 A közgazdaságtan két ága
A mikroökonómia az egyes gazdasági szereplők nézőpontjából kiindulva vizsgálja a gazdaság működését. A makroökonómia a gazdaság összműködésének problémáit elemzi, aggregált mutatók segítségével.

3 Makroökonómiai vizsgálat
A makroökonómiai vizsgálat a piac által közvetített újratermelésre irányul, igyekszik kimutatni, hogy mik az újratermelés normális zökkenőmentes lefolyásának a feltételei, hogy hogyan változik át a piacon a pénz közvetítésével az output minden egyes eleme.

4 A makroökonómia alapkérdései:
Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? Mi határozza meg a foglalkoztatottságot? Mi okozza az inflációt? Milyen tényezők befolyásolják a fizetési mérleg alakulását? A makrogazdasági politika céljai: A jövedelem és a termelés magas szintje Magas szintű foglalkoztatottság Stabil inflációs ráta Külgazdasági kapcsolatok egyensúlya.

5 Makroökonómiai alapfogalmak 1.
Kibocsátáson (Q) - termelés, output - a makrogazdaságban általában 1 év alatt a gazdaságban létrehozott áruk és a szolgáltatások összességét értjük. A kibocsátás egy termékhalmaz. Jövedelmen (Y) a realizált kibocsátást értjük. Beszélhetünk munkajövedelemről és tőkejövedelemről. Fogyasztásnak (C) tekintjük a jövedelemnek azt a részét, amelyet a szükségleteket kielégítő árukra, illetve szolgáltatásokra költöttek el. Megtakarítás (S) az el nem költött jövedelem.

6 Makroökonómiai alapfogalmak 2.
A felhalmozás olyan javak felhalmozása, amelyeket egy adott időszak termeléséből (vagy importjából) arra a célra fordítanak, hogy azokkal bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket. A felhalmozás egyrészt beruházás, amely az állótőke pótlására és bővítésére fordított tőkejavak vásárlását jelenti, másrészt készletfelhalmozás.

7 Makroökonómiai alapfogalmak 3.
A beruházás tárgyi eszközök létrehozására, bővítésére irányuló műszaki – gazdasági tevékenység. A beruházás (bruttó beruházás) két részből áll: - az elhasznált állóeszközök pótlásából - a jövőbeni többletcélok eléréséhez szükséges bővítésből. A nettó beruházás tulajdonképpen a bővítő beruházást jelenti, azaz a felhalmozott eszközöknek azt a növekményét tartalmazza, amely a termelés folyamán elhasználódott állótőke értékét meghaladja. Nettó beruházás = bruttó beruházás - pótlás.

8 A makrogazdaság szereplői
A makroökonómiában a gazdaság szereplőit gazdasági szektornak is nevezik. Egy gazdasági szektor azon gazdasági alanyok összessége, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak, és mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak.

9 A makrogazdaság szereplői
A háztartási szektor azon gazdasági szereplők összessége, amelynek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás. A szükségletkielégítés érdekében a háztartások jövedelmet szereznek, amit a termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak. A vállalati szektor azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából árukat termelnek. Költségeiket pénzbevételeikből fedezik. Tevékenységük célja a profitszerzés.  A vállalati és háztartási szektort együttesen magánszektornak nevezzük. 

10 A makrogazdaság szereplői
Az állami szektorban a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények tartoznak, amelyek nem a piacon keresztül elégítenek ki a szükségleteket, és a kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételeikből fedezik.  A magánszektor és az állami szektor együttesen adja a belföldi szektort

11 A makrogazdaság szereplői
A külföld szektora a nemzetgazdaság külső kapcsolatait testesíti meg. Gazdasági tevékenységük döntő részét nem az adott nemzetgazdaságban fejtik ki, de áru- és pénzkapcsolatban állnak a vizsgált nemzetgazdaság szektoraival

12 A makrogazdasági piacok és azok sajátos értelmezése
A makrogazdaságtanban is sokféle piac létezik. Megkülönböztetésük alapja lehet a résztvevők területi köre szerint. Ezek alapján létezik pl.: világpiac, európai piac, magyar piac stb. Valamint feloszthatjuk a piacokat a piaci csere tárgya szerint, pl.: munkapiac, pénzpiac stb. A makroökonómiai elemzések legfontosabb alapját szolgáló piacok: árupiac, munkapiac, tőkepiac és pénzpiac.

13 Árupiac: Az árupiac egy nemzetgazdaságban a termékek és szolgáltatások összes keresletét és kínálatát, valamint az azok közötti kapcsolatot jelenti. Az árupiacon a kínálatot a vállalatok és a külföldiek teremtik meg, míg a keresletbe beletartozik az összes gazdasági szektor (háztartások, vállalatok, állam, külföld).

14 Tőkepiac A tőkejavak megvásárlásához szükséges pénzt a vállalatok a tőkepiacon szerzik be. A tőkepiac keresletét a vállalatok adják, amelyet termelésükhöz használnak fel. A kínálatot a gazdasági szereplők megtakarításai jelentik

15 Munkapiac A munkapiac a munka, mint termelési tényező cseréjét közvetíti. A keresletet ezen a piacon a vállalatok jelentik. A kínálatot pedig a háztartások biztosítják

16 Pénzpiac A pénzpiac elsősorban a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolat formáját jelenti. A pénzpiac funkciója, hogy egyensúlyba hozza a bankrendszer által teremtett pénzmennyiséget a gazdaság szereplői által igényelt pénzmennyiséggel

17 A makrogazdasági körforgás Termék és jövedelmek áramlása

18 Nemzetgazdasági teljesítménymutatók
1930-tól nemzetközileg elfogadott rendszer a makrogazdaság adatainak mérésére az SNA rendszer. Alapmutatói megmutatják, hogy elsődleges elosztás során az adott nemzetgazdasághoz tartozó szereplők mennyi jövedelmet termeltek az adott gazdaságban, ezek a hazai mutatók. Megmutatják, hogy elsődleges elosztás során az adott nemzetgazdasághoz tartozó szereplők mennyi jövedelemhez jutnak, ezek a nemzeti mutatók.

19 GO (Gross Output) Teljes kibocsátás
Az adott gazdaságban egy év alatt létrehozott anyagi javak és szolgáltatások értéke. Kiszámítása: minden gazdálkodó szervezet, intézmény évi összes kibocsátását összegzi függetlenül attól, hogy további feldolgozásra vagy végső felhasználásra szánt javakról van-e szó. értéke felhalmozódást tartalmaz a felhalmozódás oka: a felhasznált anyagok félkész termékek a halmozódást a termelőfogyasztás okozza SNA - rendszer egyik alapmutatója volt, az új SNA már nem használja.

20 Hazai össztermék GDP ( Gross Domestil Product) Bruttó hazai kibocsátás
Egy év alatt előállított, tovább felhasználásra nem szánt, tehát végső felhasználásra szánt anyagi javak és szolgáltatások összessége. Kiszámítása: GO - termelő fogyasztás Termelő fogyasztás = (vagy folyó termelő felhasználás) a termelésben adott időszakban felhasznált (elfogyasztott) javakban megtestesült érték. Ide tartoznak a nyersanyagok, alkatrészek, energia, egyéb szolgáltatások, stb.

21 NDP (Net Domestic Product, Nettó Hazai Termék)
Egy nemzetgazdaságban, az egy év alatt létrehozott nettó hazai termék NDP= GDP – amortizáció Az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege. Az SNA számlarendszer egyik legfőbb mutatója.

22 Bruttó nemzeti jövedelem
GNI: Gross National Income A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az adott ország állampolgárai (belföldiek) által egy adott időszak alatt realizált összes elsődleges jövedelmek összege. GDP + belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme - külföldiek belföldön kapott elsődleges jövedelme = GNI (Bruttó nemzeti jövedelem) A korábbi években és sok könyvben még ma is GNI helyett GNP (gross national product), bruttó nemzeti termék szerepel. A kettő azonos. HEFOP

23 Nettó nemzeti jövedelem (NNI) Net National Income
A nettó nemzeti jövedelem (NNI) a GNI mutató nettó párja, amely az amortizáció értékével kisebb, mint a bruttó mutató, és a belföldiek által realizált nettó jövedelmek összességét tartalmazza

24 A „hazai” és „nemzeti” mutató eltérése
Hazai mutató Nemzeti mutató +, - + hazai gazdasági szereplők külföldön szerzett munka- és tőkejövedelme – külföldi gazdasági szereplők az országban (nálunk) szerzett munka- és tőkejövedelme GDP +, – = GNI – amortizáció NDP +, – = NNI

25 + az országba külföldről bejövő transzferek
Rendelkezésre álló jövedelem mutatója Nemzeti mutató +, - + az országba külföldről bejövő transzferek – az országból külföldre áramló transzferek GNI +, – = GNDI – amortizáció NNI +, – = NNDI GNDI: Gross National Disposable Income Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem NNDI: Net National Disposable Income Rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelem