dr. Szaló Péter helyettes államtitkár április. 22.

Az előadások a következő témára: "dr. Szaló Péter helyettes államtitkár április. 22."— Előadás másolata:

1 dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. április. 22.
Új lehetőségek a városfejlesztésben az EU közötti programozási időszakában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. április. 22.

2 Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika
Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei Karta

3 Előzmények Terület- és városfejlesztésért felelős miniszterek informális találkozója (félévente) Német elnökség, május – Lipcse: Az EU területi állapota és távlatai Helyzetértékelés az európai területi kihívásokról Az EU Területi Agendája Területpolitikai célok megfogalmazása Európa egészére Lipcsei Charta a fenntartható városfejlesztésről Célok a legfontosabb városi problémák megoldására A területfejlesztésért, illetve városfejlesztésért felelős miniszterek általában félévente, minden EU elnökséghez kapcsolódóan tartják meg informális találkozójukat, melyen az európai közös ügyek intézésében határozzák el magukat. Az egyes találkozókat hosszú előkészítő munka előzi meg és a miniszterek közös vállalásukat a találkozók után érvényesítik saját hatáskörükben. Az elmúlt évek európai területpolitikai tevékenységét a német elnökség idején – tavaszán - megtartott ülésén elfogadott dokumentumok határozták meg. Egyrészről az előkészületek, egyeztetések, másrészről a német elnökséget megelőzően zajlottak, másrészt a végrehajtás azóta tart és a tagállamok összehangoltan ültetik át saját nemzeti akcióikba a közös célokat. A német elnökség alatt elfogadott három fontos dokumentum tehát alapvetően meghatározó. Az egyik fontos dokumentum, az EU területi állapota és távlatai az Európai Unió egészének területi állapotát és fejlődési lehetőségeit értékeli. Nagyban épít az Európai Területi Tervezési Megfigyelési Hálózat (ESPON) kutatásainak eredményeire és a tagállamok szempontjaira. A helyzetértékelő dokumentumra épülnek a Területi Agendában megfogalmazott területi célok, melyek végrehajtását minden miniszter saját, tagállami hatáskörében vállalta. A Lipcsei Charta a fenntartható városfejlesztés kapcsán erőteljesen fogalmazza meg az integrált megközelítést a városfejlesztésben, mely a mostani konferenciának is kiemelt témája.

4 Közös miniszteri nyilatkozat a Lipcsei Charta
A megvitatott témák alapján a Miniszterek közös állásfoglalást fogadtak el, korábbi lehatározásukat megerősítve és azokon túlmutatva. A következő diákon a közös állásfoglalás tartalmát foglalom össze.

5 Városi megközelítés szükséges a közpolitikákban
A városok a lakosság több mint 70%-nak adnak otthont Az európai policentrikusság fundamentumai A társadalmi-gazdasági folyamatok, ill. az ezekkel összefüggésben kialakuló kihívások (szociális, környezeti - klímaváltozással kapcsolatos, gazdasági - globális válsággal kapcsolatos) a városokban koncentrálódnak A Lisszaboni Stratégia és az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának fókuszában vannak A városi megközelítés szükségessége a közpolitikákban A városok az európai policentrikusság letéteményesei, hiszen a lakosság több mint 70%-nak adnak otthont. A társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve az ezekkel összefüggésben kialakuló kihívások (szociális, környezeti-klímaváltozással kapcsolatos, gazdasági-globális válsággal kapcsolatos) a városokban koncentrálódnak és kezelésükben intézményi, magán ill. önkéntes szektorok vesznek részt. A városok a gazdasági fejlődés és innováció kiinduló pontjaiként a globalizáció kulcsszereplői. A foglalkoztatottság, felsőoktatás, K+F, szociális és kulturális intézmények központjaiként biztosítják a városlakóknak a magas szintű életvitel lehetőségét, a szociális kohézió előmozdítását. Mivel mobilizálják a különféle fejlődési potenciálokat és elősegítik a fenntartható gazdasági növekedést a Lisszaboni Stratégia és az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának fókuszában vannak.

6 A Lipcsei Charta által kijelölt feladatok
Integrált városfejlesztési politika előtérbe helyezése Magas színvonalú közterületek létrehozása Infrastrukturális hálózatok korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése Pro-aktív innovációs és oktatási politikák érvényesítése Hátrányos helyzetű városrészek kiemelt kezelése A fizikai környezet javítása A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piac erősítése A gyermekek és a fiatalok pro-aktív oktatása és továbbképzése Hatékony és megfizethető városi közlekedés ösztönzése

7 ÚJ elemek a 2014-20 közötti kohéziós politikában
az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaira való összpontosítás; a teljesítmény jutalmazása; a városfejlesztés előtérbe kerülése, az integrált programok kidolgozásának támogatása; összpontosítás az eredményekre - a megállapított célkitűzések felé történő előrehaladás monitorozása; a területi kohézió ismételt megerősítése és a célok teljesítésének egyszerűsítése.

8

9 Az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EAFRD és az EMFF közös szabályai
Minden európai régió részesülhet az ERFA és az ESZA támogatásából. Megkülönböztetünk azonban kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiókat annak érdekében, hogy az Alapok általi finanszírozás megoszlása kövesse a bruttó hazai termék (GDP) szintjét.

10 Közös Stratégiai Keret (CSF)
Mind az 5 alapra kiterjed (ERDF, ESF, CF, EARDF, EMFF) Meghatározza a fő célokat, melyeket az alapok támogatnak Felsorolja a legfontosabb területi kihívásokat (beleértve a városi problémákat) Partnerségi Szerződés A területi fejlesztés integrált megközelítését kéri Fenntartható városfejlesztés (városlista vagy az ITI kiválasztás kritériumai) Operatív programok A tematikus célokra (prioritási tengelyekre) allokált források meghatározása A területi fejlesztés integrált megközelítésmódjának leírása Fenntartható városfejlesztés (ITI indikatív városlista)

11 A programozás kiinduló pontja: Európa 2020 célok koncentrációja
Tematikus dimenzió: Intelligens növekedés K+F és innováció IKT KKV Fenntartható növekedés Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság Erőforrás-hatékonyság Környezetvédelem, kockázat megelőzés Fenntartható közlekedés Befogadó növekedés Foglalkoztatás Társadalmi befogadás Szegénység elleni küzdelem Oktatás Integrált stratégiák és beavatkozások Területi dimenzió: Módszer: Városok és városi térségek I T Leromlott városok, városrészek Város-régiók, nagyvárosi térségek Vidéki területek, stb.

12 Fenntartható városfejlesztés, Integrált Területi Programok (beruházások)
Regionális ERFA OP Nemzeti/ágazati ERFA OP Teljes összeg ITI-re a tagállami ERFA forrás min. 5%-a, városoknak delegálva I T ESZA OP + további ESZA és KA források ahol ez indokolt Város 3 KA OP  Város 1 Város 2  Város 25 Város …

13 Hazai felkészülés - a városfejlesztés keretei
Önkormányzati törvény módosítása, a településfejlesztés és területrendezés helyi önkormányzati hatáskör továbbra is Építésügyi törvény módosítása Kormányrendelet a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmának, elkészítésének és elfogadásának részletes szabályairól

14 Hazai felkészülés Stratégiai tervezés (új OFK, OTK, ágazati stratégiák, Partnerségi Megállapodás, operatív programok) – előterjesztések, rendeletek előkészületben Programok, projektek kidolgozása – különös tekintettel a komoly felkészülést igénylő ITI (városfejlesztési) programokra ROP forrásból új pályázati kiírás a megyei jogú városok tervezésre, ezen belül ITI előkészítésre

15 KORMÁNY határozat a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének   a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása,

16 a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése,  a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, széleskörű partnerség biztosítása

17 a megyei jogú városok esetében integrált városfejlesztési programok kidolgozása, kiterjesztve azokat vonzáskörzetükre, amit a városok a környező településekkel közösen, a megyei önkormányzat bevonásával, az elérhető legfrissebb adatok, helyi felmérések és tapasztalatok alapján határolhatnak le. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: Ba) a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából (pl. térségi ingázási zóna, közösségi és egyéni közlekedési kapcsolatok), bb) a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések (pl. közös közműszolgáltatások, humán szolgáltatások körzetei, közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségei, közös gazdasági alapokon nyugvó együttműködések), bc) egyéb földrajzi és kulturális tényezők (pl. domborzati viszonyok, közös hagyományok, kisebbségek megoszlása),

18 a megyei szintű tervezési folyamat során
ca) a megyei jogú városokkal való egyeztetésen túl a kis- és középvárosok fejlesztési igényeinek tekintetbe vétele, cb) a járási székhelyek megerősítése és a város-vidék kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség egészének javát szolgáló fejlesztések tervezése, cc) kiegyensúlyozott településhálózati struktúra létrehozása érdekében a települések közötti együtt-tervezés, cd) a városok és települések közötti térségi együttműködések ösztönzése, a közös érdekeltségű fejlesztések együttes tervezés, ce) a fejlesztések – igény és szükség szerint – átnyúlhatnak a közigazgatási (járási és megyei) határokon.

19 Ajánlások A kohéziós politika csak keret, nem cél, cél a versenyképesség javítása A településfejlesztés a problémák megoldását kell, hogy szolgálja A módszertan nem önmagáért van, hanem segítő eszköz

20 Köszönöm a figyelmet!