Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása

Az előadások a következő témára: "Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása"— Előadás másolata:

1 Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Településpolitika az 1950-es és 1960-as években
1950-es évek Legfőbb cél: munkásosztály településeinek előnyben részesítése Budapest + ipari és szocialista városok fejlesztése (többi elhanyagolása árán is) 1963-as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont 66,5 %-a a településeknek mellékfalu kategóriába került Fejlődésképtelenek minősítették + megszűnésre ítélték!!! 2 2

3 Késői szocialista településpolitika: fővárosok ellensúlyozása
1960-as évek: Hátrányos helyzetű kistelepülések leszakadása fokozódik! Kialakult egyenlőtlenségek  fokozódó társadalmi nyomás Megoldás: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakítása”  ipar decentralizálása Cél: Településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása Újabbak kialakulásának megakadályozása 1970-es évek: fővárosi növ. adminisztratív korlátozása SZU, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad költözés Jugoszl., Lo., Mo.: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (Bp.: lakás- és ingatlanszerzés is korlátozott  „sufnigyűrű”) 3

4 Késői szocialista településpolitika: fővárosok ellensúlyozása
Hamis elvi alapok „Racionalizálás”, „hatékonyság”, méretökonómia elve Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Településhierarchián alapuló fejlesztési megközelítések  megyeszékhelyek erősítése Ország teljes településhálózatának egyidejű tanulmányozása  ország egészére kiterjedő telhálózat-fejl koncepciók Belső tőkehiány  szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): települések kormányzati szintű hierarchikus kategóriákba sorolása Eszköz: települési szerepkörök lehatárolása Egyes kategóriákba sorolt településekhez rendelték a fejlesztési kereteket (többi fejlesztés csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott ( lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések) 4

5 Késői szocialista településpolitika: fővárosok ellensúlyozása
Erősödő műszaki szemlélet Településpolitika művelői elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok, szociológusok) Területi és társadalmi szempontok háttérben szorulása Műszaki szemléletű, fizikai kapcsolatokon alapuló településhálózat Fejlesztés helyett a rendezés erősödése a tervezésben 5 5

6 Településhálózaton belüli kapcsolatok típusai
Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai) Rendszer egy elemének változtatása  rsz többi tagja is változik Társadalmi–gazdasági kapcsolatok Tel-ket nem annyira a külső, látható elemek kapcsolják össze, hanem a bennük helyet kapó intézmények szerveződnek egységes hálózattá Hatékony működés érdekében a társ–gazd-i kapcsolatok minden szférájában eltérő szintű intézmények (tevékenységek) megosztása  hierarchikus viszony van közöttük Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok Külső szemmel látható műszaki hálózatok: közl-i hálózatok, energiaszolgáltató rsz-ek (elektromos, gáz- és termékvezetékek) Lehetővé teszik tel-ek közötti tartalmi (társ–gazd-i) kapcsolatok kialakulását 6 6

7 Hazai településfejlesztés az új gazdasági mechanizmus árnyékában
Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) 1967: kidolgozás kezdete 1971: kormányzati rangra emelkedett Hierarchikus, merev rend: élen a főváros (növekedési ütem mérséklése, ipar szelektív fejlesztése) Központi pénzeket a ellenpólusok osztották el 5 vidéki nagyváros (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) Magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak) Alapvetően városfejlesztési koncepció! 130 településre fordította a figyelmet (többit megyei településhálózati kerettervek hatáskörébe utalta) 7 7

8 A települések kormányzati célú besorolása 1971-ben
kategóriák Települések száma Népességi arány Országos központ 1 20,0 Kiemelt felsőfokú központ 5 8,1 Felső fokú központ 7 5,7 Részleges felső fokú központ 11 5,6 Középfokú központ 65 12,6 Részleges középfokú központ 41 4,8 Kiemelt alsó fokú központ 152 8,2 Alsó fokú központ 537 13,0 Részleges alsó fokú központ 303 4,1 Központi szerepkör nélkül 2000 17,9 8 8

9 Tervezett városhierarchia az OTK szerint
9 9

10 Csaknem minden szoc. országban egyformán polgárjogot nyertek
Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat Először Mo. és Csehszl. Más szoc. országok is átvették Településhálózat-fejlesztési modellek alkalmazása hazánkkal nagyjából egy időben Nagyjából azonos célokat hirdetve De némileg eltérően a magyar gyakorlattól 10 10

11 Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult
Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább Egységes rendező elvek Alsófokú körzetek kijelölésének problémái Agglomerálódó térségek sajátossága Dinamikus fejlődés téves hipotézise Településhálózati keretterv mint általános területi szerveződési modell 11 11

12 Egységes rendező elvek
Besorolásban egyetemesség elve Ország minden térségében azonos rendező elvek szerint épült fel a tel-k kategóriázálása Tekintet nélkül az egyes országrészek helyi, táji adottságaira, a tel-állomány eltérő fejlettségi szintjére Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet, itt került legközelebb egymáshoz az elméleti modell és a gyakorlati megoldás É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségekben hiányoznak a nagyobb települések  funkciókorlátozás Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata  egyes mezővárosokat lefokoztak (esetükben is funkciókorlátozás) Sematizmus, egy „kaptafa” mai fejlpol-ban is jellemző Budapestről nem látni a finom különbségeket, egyediségeket 12 12

13 Alsó fokú körzetek kijelölésének problémái
Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá Amelyek és a hatáskörükbe vont tel-k között történelmileg kialakult feszültségek lappangtak Vonzáskörzetükből nehezen voltak megközelíthetők 13 13

14 Agglomerálódó térségek sajátossága
OTK nem számolt az agglomerálódással Szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok eltérő módon alakulnak Gyengülő kapcsolat a klasszikus térségközpontok és vidéke között Elővárosi tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával (Budapesttel) alkotnak kölcsönösen kapcsolatot Agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak 14 14

15 Dinamikus fejlődés téves hipotézise
Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Optimista népgazdasági tervezés: nem látta jól a jövőt Gazdasági oldal Olajárrobbanás (1973, 1979)  globális gazdasági recesszió (1982) Ipar (különösen nehézipar) válsága  ipari alapú szocialista közép- és nagyvárosfejlesztés kérdőjelei Demográfiai oldal 1980-as évektől már fogyó népesség országosan Kisfalvak természetes szaporodása már nem tudta pótolni a „településfejlesztés” okozta vándorlási veszteséget 15 15

16 Településhálózati keretterv mint általános területi szerveződési modell
„Hatékonyság” érvényesítésére hivatkozva 1970-es, 1980-as évek: várossá nyilvánítások lényegében az OTK által kijelölt központokban Gazdálkodó szervek is sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését 16 16

17 20 ezer fő alatti kisvárosok romló helyzete a szocializmusban
Mezőgazdaság Elvesztették mg-i szervező funkciójukat Szöv. állami felvásárlóknak adta a terményt Ipar Kimaradtak az iparosítási hullámból  a kapcsolódó fejlesztésekből is: lakásépítés, infrastruktúra-fejlesztés 1970-es évektől fogyó népességűek Közigazgatás Áttérés a kétszintű közigra: elvesztették járási adminisztratív funkcióikat 1950-es évek: még szovjet mintára megye–járás–település Később Bulg., Mo., Lo., Rom.: megye–település (Csehszlov. nem) Igaz kevesebb modern hivatali „kockaépület” Mezőgazdaság: elvesztették mg-i szervező funkciójukat (szöv állami felvásárlóknak adta a terményt) Ipar: kimaradtak az iparosítási hullámból (így a kapcsolódó fejlesztésekből) is  1970-es évektől fogyó népességűek Közigazgatás: elvesztették járási adminisztratív funkcióikat (1950-es évek: még szovjet mintára megye–járás–település), később Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia: megye–település, igaz kevesebb modern hivatali „kockaépület” 17 17

18 Modell új eleme: „központi szerepkör nélküli települések”
Méretökonómiai elv: intézmények „hatékonyabb” működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása 2000 település (67%): központi szerepkör nélküli kategória Egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalták Legalsó szint legalább már nem volt pusztulásra ítélve (mint az 1963-as mellékfalvak!!!) Innen eltűntek a jól működő alapellátási elemek is Általános iskola felső tagozata kivonulása Falusi könyvtár megszűnése Falusi művelődési ház (1950-es évek nagy vívmánya) megszűnése 18 18

19 OTK nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Elvándorlás felgyorsulása Helyi fejlesztések megszűnése Helyi közigazgatás szervezeti egységeinek felszámolódása Közlekedési kapcsolatok átrendeződése: vasúti szárnyvonalak felszámolása  lazuló járásközi kapcsolatok, térségek fokozódó elzártsága Nem foglalkozott a hátrányos helyzetű területekkel Egyenlőtlenségek csökkentését az egyes hierarchia szinteken belül kívánta megvalósítani  szintek között tovább fokozódtak a területi egyenlőtlenségek! Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül 19 19

20 OTK nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezi a településhierarchián alapuló fejlesztési elképzelést 20 20