neurobiológiától a kriminológiáig Dr. Haller József

Az előadások a következő témára: "neurobiológiától a kriminológiáig Dr. Haller József"— Előadás másolata:

1 neurobiológiától a kriminológiáig Dr. Haller József
Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig Dr. Haller József

2 Hemigrammus ocellifer
hal „B” Lándzsafoltú pontylazac

3 Definíciók Mi az agresszió?
Mi a neurobiológia? Mi a kriminológia? Viselkedés, amely fájdalom vagy sérülés okozására irányul, vagy azzal fenyeget - fajtársak ellen irányul - szándékos - nem szolgálja a célszemély javát semmilyen formában Az idegrendszer tudománya (idegtudomány): - idegsejtek és ideghálózatok anatómiájával, biokémiájával, molekuláris biológiájával, élettanával foglalkozik - itt: az agresszió egyik magyarázó tényezője A bűnelkövetés okaival, fajtáival, következményeivel, megelőzésével, stb foglalkozó tudomány (nem kriminalisztika, nem nyomelemzés, stb.) - itt: miért, és hogyan alakul ki az erőszakos bűnelkövetés? Milyen viszony van az agresszió, neurobiológia, és bűnelkövetés között? „A bűnelkövetés neurobiológiai meghatározottságú” „A bűnelkövetés nem neurobiológiai meghatározottságú”

4 Agresszió: NORMÁLIS? FUNKCIÓ „A” hal „B”

5 Agresszió mint funkcióval rendelkező viselkedés
Leíró (viselkedés alapú) meghatározás Viselkedés, amely fájdalom vagy sérülés okozására irányul, vagy azzal fenyeget - fajtársak ellen irányul - szándékos - nem szolgálja a célszemély javát semmilyen formában Funkcionális meghatározás Az erőforrásokért való közdelem egyik formája Összegző meghatározás Fájdalom okozása erőforrások megszerzésének céljával

6 HOGYAN AGRESSZÍV AZ EMBER?
Van normális, és abnormális agresszió?

7 Az agresszió akkor funkcionális, ha jó az ár-érték arány
Az agresszió formái, és típusai Proszociális Antiszociális Semleges testnyelv verbális tárgyra irányuló nyílt rejtett sérülés nincs sérülés van gyilkosság altípus Fő típus Megfélemlítés Kapcsolati Fizikai FUNKCIÓ? A forma nem megkülönböztető tényező Mind természetes? Egyik sem természetes? Van közte természetes, és van természetellenes is? Összegző meghatározás Fájdalom okozása erőforrások megszerzésének céljával Az agresszió akkor funkcionális, ha jó az ár-érték arány

8 Az abnormális agresszió diszfunkcionális agresszió
Antiszociális agresszió típusai Kriminológia Ár: jogi következmények várható életkor csökken Érték: pénz, élvezet, stb. Az abnormális agresszió diszfunkcionális agresszió a viselkedés rövid vagy hosszú távú ára nagyobb mint rövid vagy hosszú távú haszna Bűntett Ár: jogi következmények Érték: ? Reaktív agresszió szinonima: emocionális Fő jellegzetességek: provokáció váltja ki (vélt/valós) nem tervezett erős érzelmek (pl. harag) erős stressz válasz Érzelmi/kognitív hozzáállás „bűnbánat” Proaktív agresszió szinonimák: instrumentális, „ragadozói” Főbb jellegzetességek: célirányos tervezett érzelmek „takarékon” hiányzó, vagy enyhe stressz válasz Érzelmi/kognitív hozzáállás “élet király vagyok” érzés Ár: ~ Érték: semmi Pszichotikus állapotban elkövetett agresszió Főbb jellegzetességek: sem oka, sem célja nincs (külső szemlélő számára) tervezett, vagy nem emocionális vagy nem hiányzó, vagy enyhe stressz válasz Érzelmi/kognitív hozzáállás változó

9 Az agresszív ember Abnormitás ~objektív kritériumai szabálykövetés
Súlyosság Funkcionalitás célzott elterelt Forma Jogtalan Proaktív Jogos Funkció Reaktív Reaktív Proaktív Szociális elfogadottság teljes elfogadhatatlan testnyelv verbális tárgyra irányuló nyílt rejtett sérülés nincs sérülés van gyilkosság altípus Fő típus Megfélemlítés Kapcsolati Fizikai Erőszakos bűnözés Pszicho- patológia Abnormitás ~objektív kritériumai szabálykövetés mentális egészség Két szempont?

10 Abnormitás kritériumai
16 halálraítélt bűnöző, Kalifornia Ssz. PTSD DEP Drog PSZICH Neurológiai probléma 1 X X X X X 2 X X X X 3 X X X X X X X X 5 X X X X X 6 X X X 7 X X X X 8 X X X 9 X X X X X 10 X X X X 11 X X X 12 X X X X X 13 X X X X 14 X X X 15 X X X X X 16 X X X X átlagosan: 4 zavar/ személy legkevesebb: 3 zavar Gyilkos = mentálisan zavart egyén A két szempont valójában egy

11 MIÉRT (abnormálisan) AGRESSZÍV AZ EMBER?
Tanuljuk az agressziót, vagy agresszívnek születünk? (agresszió szociális elmélete)

12 Harlow és a majmok halak laboratóriumi formája patkányok agresszió
ember formája agresszió kockázatos viselkedés „önkontroll” Nem az agressziót kell tanulni, hanem az agresszió kontrollját!

13 Az agresszió „agyközpontja”
Patkány agyának hosszmetszete Elektróda electric pulses Walter Rudolf Hess Élettani Nobel-díj 1949 csirke egér ember gyíkok halak hörcsög macska majmok oposszum patkány Szociális partner azonnali, feltétel nélküli megtámadása Az agresszió „bele van építve” a hypothalamusba

14 Az agresszió hálózata? Agyi képalkotás Macska Patkány
Alan Siegel Menno R. Kruk Agyi képalkotás (90es évek) Egészséges Pszichopata GLUT ventromedial hypothalamic nucleus anterior medial hypothalamus rostral dorsolateral PAG intermediolateral thoracic and lumbar cord ventrolateral medulla autonomic responses jaw opening vocalizations locus coeruleus nucleus solitarius trigeminal and facial cranial nerves reticular formation cervical cord α and γ motor neurons striking with forepaw rostro-caudal medial hypothalamus medial amygdala central bed nucleus striae terminalis cerebral cortex (sensory areas) perifornical lateral hypothalamus PAG tegmental fields trigeminal complex jaw closing (bite) lower brainstem spinal cord stalking GABA 5-HT lateral SP ENK SP? D, NE Keiji Sano 3rd V LV BST Do OT LHA 1 mm F Ember Az agyban van egy hálózat, amelynek az a feladata hogy agresszívvé tegyen bennünket

15 Miért nem agresszív az ember?
PFC AMY HAA PAG AGRESSZI Ó Helyzet é rt kel s „ D ö nt ” V grehajt s, integr á ci ó (auton m s viselked se v lasz) DR Neurobiológia „gátló kontroll” hipotézis Mert megtanuljuk: felismerni partnerek szándékait kontrollálni indulatainkat Mert egyéniségünkbe épülnek a szociális viszonyok szabályai szabálykövető magatartás Pszichológia

16 Miért vagyunk agresszívek mégis?
Felőbb (morális) döntéshozatal Homloklebeny emóciók kezelése Amygdala „parancs” Hypothalamus „végrehajtás” Agytörzs Control IED Agresszió „Érzelmek fölötti kontroll elvész” (amygdala hyperfunkció) „Morális kontroll elvesztése” (prefrontális hypofunkció) Homloklebeny Amygdala Hypothalamus Agytörzs Homloklebeny Amygdala Hypothalamus Brainstem

17 Hipotetikus kialakulási útvonalak
Korai szociális elhanyagoltság Hiper-emocionális állapot Erős amygdala válasz Reaktív agresszió Hirtelen felindulásból elkövetett erőszakos bűnözés Trauma jellegű stressz korai életkorban Glukokortikoid termelés zavara Zavart prefrontálos fejlődés Proaktív agresszió Nyereségvágy által motivált erőszakos bűnözés

18 Stressz ‒ Agy ‒ Agresszió
Neuronális plaszticitás

19 prefrontális fejlődés idegrendszeri deficitek személyiségjeggyé válik
A sok mechanizmus valójában egy - láncolat Egy lehetséges út az erőszakos bűnözéshez Erőszakos bűnözés Gyerekkori trauma Megváltozott prefrontális fejlődés stressz válasz Gén expressziós változások Funkcionális idegrendszeri deficitek Negatív Agresszió elnyomódik balsiker Agresszív környezet depresszió, szorongás azonosulás áldozattal siker Hajlam agresszióra Aggresszió személyiségjeggyé válik fogékonyság agresszióra elkövetővel Pszichológiai hajlamok hormonok gének neuroanatómia korai próbálkozások Szociális környezet hozzáállása Pozitív

20 neurobiológiai kriminológia (?)
A kezelés kérdése neurobiológiai kriminológia (?) Szint Forma Típus Hatékonyság okok szegénység nem szelektív ? megszüntetése kiküszöbölése nem lehet 100% oktatás megelőzés programok nem szelektív csekély (10% körül) Kezelés pszichoterápia „pszichotikus” nagyon csekély farmakoterápia „pszichotikus” jó Kezelés pszichoterápia „reaktív” tűrhető farmakoterápia „reaktív” tűrhető Kezelés pszichoterápia „proaktív” csekély (?) farmakoterápia „proaktív” csekély (?) Valószínű ok: nem ismerjük eléggé az abnormális agresszió neurobiológiáját Kezelés „Műtét” bármely kiváló

21 Kitekintés * MBH LH CTB FG FG CTB from MBH e from LH Merge fx 3V 3V fx
mPFC Retrogradely labeled from Both Kitekintés MBH LH fx 3V from MBH 3V fx Retrogradely labeled % of all neurons 10 20 30 I/II III/V Layer VI * Average OT 250 um OT e CTB FG from LH PrL PrL fmi fmi 100 200 300 400 500 Total cell counts I/II III/V Layer VI IL IL Merge 500 um 200 um

22 No. of vGAT/eYFP co-expressing terminals co-expressing terminals
Kitekintés OF MBH 100 μm 100 μm LH OF Merge eYFP vGLUT1 5 μm vGAT 2 μm 20 600 15 400 No. of vGAT/eYFP co-expressing terminals No. of vGLUT1/eYFP co-expressing terminals 10 200 5 MBH LH MBH LH h i Time (s) 1 2 3 4 5 -100 Recording in MBH Current (pA) 10 ms 100 pA -200 -300

23 Szélsőségesen abnormális (%) Harapás/patkány/perc (görbék)
AAV2.5-syn-ChR2-eYFP: IL-PrL Kitekintés Photostimulation: LH PrL IL Sérülékeny Szokásos célpont LH Nincs fotostimuláció Fotostimuláció 5 600 100 * * 100 4 80 80 400 3 60 Harapások száma Látenciája (sec) Abnormál harapás (%) Szélsőségesen abnormális (%) 60 * * 2 40 40 200 1 20 20 trial No. trial No. trial No. trial No. 0.0 0.5 1.5 1.0 1 9 3 5 7 2 Állat Szigsz. 4 Harapás/patkány/perc (görbék) 6 8 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Konfrontáció percei Konfrontáció percei harapás abnormális harapás

24 Szélsőségesen abnormális (%) Harapás/patkány/perc (görbék)
AAV2.5-syn-ChR2-EYFP: IL-PrL Kitekintés Photostimulation: MBH PrL IL „Gátló kontroll hipotézis” helyett „Célirányos kontroll hipotézis” MBH Nincs fotostimuláció Fotostimuláció 4 * * 600 100 100 3 80 80 400 60 60 Harapások száma 2 Látenciája (sec) Abnormál harapás (%) Szélsőségesen abnormális (%) 40 40 200 1 20 20 trial No. trial No. trial No. trial No. 1 1.0 Állat Szigsz. 2 3 Harapás/patkány/perc (görbék) 4 5 0.5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 0.0 Konfrontáció percei Konfrontáció percei harapás abnormális harapás

25 Kitekintés 2

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET