Vörösiszap vizsgálata talajtani felhasználás céljából

Az előadások a következő témára: "Vörösiszap vizsgálata talajtani felhasználás céljából"— Előadás másolata:

1 Vörösiszap vizsgálata talajtani felhasználás céljából
Lakatos János 3. éves Gépészmérnök hallgató, BSc. DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA, Műszaki Intézet, Természettudományi és Környezetvédelem Tanszék

2 BEVEZETÉS Bauxit kilúgozása NaOH-val (nátronlúg)
A lúgozás után visszamaradó vörösiszapban azok a természetes vegyületek találhatóak meg, amelyek visszamaradnak a bauxitból. Zagy összetétele: szilárd szemcsék és víz (5-8% lúg) Porszennyezés Talaj rekultiváció (elszállítás, beszántás, hiperakkumulátor növények (fűz, napraforgó, repce), gipsz)

3 BEVEZETÉS fő komponensek Fe2O3 33-40 % Al2O3 15-19 % SiO2 10-15 % Na2O
7-11 % TiO2 4-6 % CaO 3-9 % V2O5 0,2-0,4 % P2O5 0,5-1,0 % CO2 2-3 % SO3 0,8-1,5 % MgO 0,3-1,0 % F 0,1-0,15 % C 0,15-0,20 %

4 CÉLKITŰZÉSEK A különböző talajok mennyire tudják megkötni a vörösiszapot? A rekultiváció után milyen a talajok termőképessége?

5 ANYAG, MÓDSZER pH mérések EC mérések Átmosás Csíratesztek

6 ANYAG, MÓDSZER A különböző méréseket előre kialakított összetételű talajkeverékekkel végeztem. A keverékek előállításához 3 féle talajt használtam: Virágföldet, Homokot, C-épületnél vett középkötött talajt

7 ANYAG, MÓDSZER A pH és EC méréseket Hanna típusú műszerrel végeztem el.

8 ANYAG, MÓDSZER A minták

9 EREDMÉNYEK pH és EC vizsgálatok
A talajkeverékek pH-ja és elektromos vezetőképessége (a méréshatáron belül) folyamatosan csökken.

10 EREDMÉNYEK Desztillált vizes átmosás
A desztillált vizes átmosás hatására folyamatosan csökken a pH értéke

11 TERVEK Desztillált vizes átmosás elvégzése más szemcseméretű iszapon, magasabb hőmérsékleten is Csíratesztek elvégzése a különböző talajkeverékekkel

12 3. éves Gépészmérnök hallgató, BSc.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Lakatos János 3. éves Gépészmérnök hallgató, BSc. DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA, Műszaki Intézet, Természettudományi és Környezetvédelem Tanszék