Dr. Andor György – Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék

Az előadások a következő témára: "Dr. Andor György – Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék"— Előadás másolata:

1 Dr. Andor György – Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék
Üzleti gazdaságtan Dr. Andor György – Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék

2 1 Gazdaságpszichológiai alapok
A közgazdaságtan néhány leegyszerűsítő alapelvét vezetjük fel. A ma uralkodó paradigma néhány alappontját, axiómáját Kitérünk a vitatható pontokra is Próbáljuk e világkép kiindulópontjait, magyarázatait, építőköveit mélyen megérteni! Kezdjük azzal, hogy miért küzdünk, miért vagyunk hajlandók áldozatot hozni? 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

3 1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság
Milyen késztetésekből fakadnak cselekedeteink, milyen motivációk állnak a hátterében? Drive Valamilyen „zavaros” belső késztetés, hajtóerő. A drive mozgósít, de nem irányít. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

4 A szervezetnek állandó belső egyensúlyra van szüksége.
Amikor ez megbomlik, hiányállapot lép fel. Pl. amikor a vércukorszint lecsökken Ilyenkor – a belső tartalékok apadásával – viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik. Pl. magas cukortartalmú táplálék keresése. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

5 Elsődleges drive Ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők: hőszabályozási, éhségi, szomjúsági, szexuális, alvási, salakanyag ürítési, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet, kutató vagy explorációs drive. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

6 Másodlagos drive Áttételes, tanulással, tapasztalással jutunk el hozzájuk Olyan tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében játszanak szerepet Például a pénz 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

7 Drive-redukciós elmélet
A motivációk arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség (azaz a drive) csökkenése örömet is okoz. Arousal-szint elmélet Az (egyénenként eltérő) optimális arousal-szint elérésére törekszünk. Az arousal éberséget, izgatottságot, gerjesztettséget jelent, fiziológiailag az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

8 Emberi viselkedés evolúciós megközelítése
Charles Darwin: a természetes szelekció működése. Az élőlények folyamatosan arra szelektálódnak, hogy adott környezetükben genetikailag egyre rátermettebbek legyenek. Jelentős szerepe van a mutációknak és a környezet alakulásának. A természetes kiválasztódásnak nagyon hosszú időre van szüksége, még a viszonylag egyszerű változások is több tízezer évig tartanak. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

9 „Modern koponyánkban kőkori elme lakik.”
Így az a környezet, amiben az emberek – és így az emberi elmék is – kifejlődtek, nagyon különbözik az éppen aktuális környezettől. Őseink fajunk evolúciós történetének több mint 99%-át vadászó-gyűjtögető társadalmakban töltötték. A természetes kiválasztódás milliónyi éven keresztül lassan, generációról generációra faragta az emberi elmét, előnyben részesítve az éppen aktuális napi problémák megoldásában jól működő „áramköröket”. „Modern koponyánkban kőkori elme lakik.” Bizonyos viselkedési formák evolúciós csökevényként maradtak meg. Valamikor segítették a túlélést, a szaporodást, bár ma már nem sok értelmük látszik. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

10 Közgazdasági közelítés
A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. A drive-okkal, a hajtóerőkkel nem foglalkozik. Szükséglet Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

11 Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik.
Előbb a hasznavehetőség szinonimája 1700-as évek, Daniel Bernoulli Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása XIX. sz., Jeremy Bentham Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

12 1.2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció
Mindent egyéni választásokkal magyarázunk Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

13 A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít.
Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. Itt a választási mechanizmus a racionalitás Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

14 Változó racionalitás-megközelítések
Korai gondolkodók (XIII. sz.) Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz.) Rendszer, ok és okozatok vannak Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra kezdenek építeni. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

15 Előkerül az „önérdekelt ember” képe
A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökere. Az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. Ezt az „önérdekelt ember” viszont szomorú látványnak tartják: azonkívül hogy önző, még agresszív is. Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. Ezt kell kordában tartsa a társadalmi szerveződés: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

16 Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. „Láthatatlan kéz” Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb.) Az XIX. sz. (Menger , Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükséglet- kielégítéseire épít. Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. (Ebből indul ki a mai közgazdaságtan is.) 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

17 Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember)
Önérdekvezérelt Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb.) Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

18 Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással való modellezéssel kapcsolatosan
Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

19 Racionális vágy Kénytelenek vagyunk az objektív hasznosságból kiindulni Szubjektív hasznossággal ugyanis zavaros a kép Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). Sok mindent végül racionálisnak fogadunk el Pl. irracionális félelmek 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

20 Altruizmus Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának: lehet-e az önzőség a kiindulópont? Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. Lehet, hogy sokszor önzőségből vagyunk önfeláldozók? Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

21 Számottevő motívum-e az „igazi” altruizmus?
Nyilvánvalóan ilyen is előfordul Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? 1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

22 Etika (moralitás, erkölcs stb.)
Vajon gyakran felülemelkedünk-e az önérdeken etikai alapon? A gyereknél az etikusság még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) „Lopni nem szabad!” Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. Ez a kritikai morális gondolkodás Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk Ez az intuitív morális gondolkodás „Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

23 Megtérülő etika Öncélú etika
Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért Öncélú etika Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” Ez is legtöbbször inkább rutinszerű Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

24 Racionális vágy – összefoglalás
Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. Néha igazi altruista módon cselekszik. Néha öncélú etikai iránymutatásokat tart be. A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek érezhetően nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. (Evolúciós magyarázat lehet ezek háttérben.) 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

25 Racionális kalkuláció
Vajon jó modell az, amelynél feltételezzük, hogy az ember rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; világos, stabil preferenciái vannak; képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. Ezek nyilván nem teljesülnek tökéletesen. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

26 A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet
Az egyes lehetőségek sokszor értékelhetetlenek Vállalati K+F, továbbtanulás, párválasztás Értékelésünk sokszor vágyvezérelt Előbb döntünk, majd ezt alátámasztó információkat gyűjtünk (tudat alatt is). Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk Alapvető statisztikai törvények ismeretének hiánya Átlaghoz való visszatérés törvénye; tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése (vízállás, időjárás, betegségek vélt okai); oksági kapcsolatok tévesztése („gyerekszenvedés” válási pereknél) Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott súllyal vesszük figyelembe. Politikai választási eredmény becslési tévedés 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

27 Racionalitás helyett korlátozott racionalitás
Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

28 Korlátozott racionalitás
Összes választható lehetőség ismerete Az összes lehetőség értékének kiszámítsa Sorrendállítás A legjobb kiválasztása Korlátozott racionalitás Nem ismerjük az összes alternatívát Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően Keresés és megelégedésre törekvés Korlátozott racionalitásnál Aspirációs szint Heurisztikus keresés Egy „elég jó” találása 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

29 Racionális kalkuláció – összefoglalás
A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, statisztikai gyengesége is. A racionális kalkuláció mégis elfogadható alapmegközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan

30 Racionalitás - összefoglalás
Mint alapmegközelítés elfogadható Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét. Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. Hasznosságmaximalizálás Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli. 2015. ősz Üzleti gazdaságtan